Rendkívüli mértékben nőttek tavaly Magyarországon a bérek – fejtette ki lapunknak Szalai Piroska, a témával foglalkozó szakértő, rávilágítván: mintegy 13 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek, ami 2,4 százalékos inflációval összevetve is tízszázalékos javulást eredményezett. A pénztárcánk „duzzadása” magával vonta a kiskereskedelem és a belföldi turizmus jelentős növekedését, valamint a feketegazdaság visszaszorulását. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke hozzátette: a KSH végleges számai a 2017-es bérdinamikával kapcsolatosan csak pár hónap múltán várhatók, azonban az óév utolsó hónapjai ráerősíthettek a kedvező folyamatra. A szakértő azt is megjegyezte: 2010 óta folyamatosan emelkedik a reálkereset hazánkban, az elmúlt hét év alatt a családi adókedvezmény figyelembevételével az elsődleges munkaerőpiacon összesen negyven százalék feletti mértékben nőtt. Ilyen javulásra nincs korábbi példa. Nagy lendületet biztosított a bérdinamikának a 2016-os kormányzati megállapodás a szociális partnerekkel – hangsúlyozta Szalai Piroska, hozzáfűzve: a versenyszféra számos ágazatában (kiskereskedelem, turizmus, építőipar, az ipar sok területe) várható jelentős volumennövekedés folytatódik, valamint a munkaerő hatékonysága a legtöbb ágazatban tovább növekszik, ami meg is teremti a béremelés fedezetét. „Összegezve: a 2018-as keresetbővülést 8,5–10 százalék közé várom” – nyomatékosította a szakértő.
Tavaly átlagosan nettó havi kétszázezret kerestek a magyar munkavállalók, az összeg erre az évre elérheti a 208-210 ezer forintot – derül ki egy osztrák felmérésből.
A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2018-as bértanulmánya szerint is a magyarországi fizetések emelkedése jelentősen meghaladja a korábban várt ütemet. A céges világban, mármint ami a szervezet tagvállalatait illeti, most is erőteljes béremelésre kell számítani. Tavaly egyébként a magyarországi szakmunkások átlagosan 7,4 százalékos keresetnövekedésnek örvendhettek, az osztályvezetők és az alkalmazottak fizetése 6, míg a vezető beosztású munkavállalóké és a csoportvezetőké 5,8 százalékkal javult. Emellett jelentős regionális eltérések tapasztalhatók: Budapesten és vonzáskörzetében a bérek több mint húsz százalékkal haladják meg az országos átlagot. Ami pedig ezt az esztendőt illeti: a vállalatok nem számítanak a bérnyomás csökkenésére. Átlagosan 6,1 százalékos emelésre készülnek, ezen belül ismét a munkások, valamint a szellemi foglalkozású alkalmazottak számolhatnak az átlagosnál némileg nagyobb, 6,4-6,8 százalékos növelésre. A német–magyar gazdasági felméréséből az is kiderül, hogy a cégautó Magyarországon továbbra is az alapbér igen népszerű kiegészítésének minősül: az ügyvezetők 92, a középvezetők 42, míg a vezető beosztású munkavállalók mintegy 15 százaléka részesül ebből a juttatásból.
