Kicsit már unják a munkájukkal kapcsolatos hercehurcát, azt, hogy nem történik semmi, ezért lehet, hogy nem lesz semmiféle sztrájk – állítja az egyik budapesti Tesco áruház pénztárosa. Ő nem volt ott a közelmúltban tartott demonstráción, ahol petíciót adott át a vállalatnak az ágazatban meghatározó két érdekvédelmi csoport: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). Ebben összefoglalták a bérproblémákat, s kérték, hogy a garantált szakmunkás-bérminimumon foglalkoztatott 12,5 ezer fő fizetését bruttó 4000 forintnál jobban emelje meg a munkáltató, úgy, hogy a bértorlódás problémáját is kezelje. Sáling József, a KASZ elnöke ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a Tesco 16,5 ezer dolgozója közül 12,5 ezren csak a garantált bérminimumot kapják, mert „a munkatársak nem a minimálbérért, hanem a tisztességes megélhetésért dolgoznak”.
A szakszervezeti követelés az, hogy a társaság tartsa fenn korábbi célkitűzését, miszerint a három legjobban fizető munkáltató közé akar tartozni a szektorban. Ehhez azonban az idén és 2018. január 1-jétől is biztosítani kell a cégnek a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknak a korábbi 15 ezer forintos bérelőnyt. Valamint azt is, hogy ennél a fizetésnél senki sem kereshet kevesebbet a vállalatnál. Továbbá becsüljék meg jobban a régi munkatársakat – hiszen a fluktuáció szakszervezeti számítások szerint 60 százalékos –, a cég pedig szakítson az alkalmi bérrendezésekkel, s térjen vissza az éves bértárgyalások és -emelések gyakorlatához. A Tesco vezetői a petíció áttanulmányozása után egyeztetést kezdeményeztek a szakszervezetekkel, amelyre értesülésünk szerint már ebben a hónapban sor kerülhet. Egy esetleges alku nyomán akár el is maradhat az érdekvédők által már a demonstráció előtt „belengetett” sztrájk.
A tescós pénztáros ugyanakkor azt mondja: náluk, de tudomása szerint más nagy áruházláncoknál is, igazából nem csak a keresetekről van szó – persze azokról is. Gondot jelent még, hogy sok a túlóra, mert kevesebben vannak a kelleténél. Nagy a terhelés, de hiányoznak a kereskedelemből az emberek. „Ezen mi nem tudunk változtatni” – panaszolja. Egy agglomerációban lévő Auchan áruházban bizakodóbbak egy esetleges sztrájk kapcsán. A raktárból előbukkanó fiatalembernek „nagyon elege” van a munkájából, mert a fizetéséből nem lesz lakása, pedig legalább két ember helyett dolgozik. Ő szívesen beszüntetné tehát a munkát, bár a Tesco előtti demonstráción nem vett részt. Inkább szeretne foglalkozást váltani, mert amit most csinál, abban „nincs jövő” – panaszolja.
A szakszervezetek szeptemberben szerveznék a sztrájkot, ha addig nem sikerülne megállapodni. Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke most is elmondja: el szeretnék érni, hogy a Tesco-Global Áruházak Zrt. havi bruttó 200 ezer forintot adjon a jelenleg átlagosan alig több mint 160 ezret keresőknek. A munkaerőhiány problémájára ő is kitér, de más megközelítésben. Szerinte azért nem vonzó a kereskedelmi munka, mert alacsonyak a bérek. Az emelésnek köszönhetően könnyebb lenne dolgozókat találni – vélekedik.
Több munkatárs nagyobb bértömeget is eredményezne. Lehetnek tehát olyan foglalkoztatók – hívják fel a figyelmet kereskedelmi szakértők –, akiknek jobban megéri a törvényi minimumnál is nagyobb mértékben növelni a fizetéseket, ha nyomás alatt tartják az alkalmazottak létszámát. Persze „csak a matekon múlik”, hogy így járnak-e jobban – pláne hosszú távon –, vagy úgy, hogy a jogszabályok által előírt szintű béremelést hajtják végre, némi állományfejlesztéssel megfűszerezve.
A cég az utóbbi két évben 7,4 milliárd forintot költött Magyarországon béremelésre – közli mindenesetre a Tesco-Global Áruházak Zrt. Mint a vállalatnál kifejtik, tavaly az elmúlt időszak legnagyobb mértékű bérfejlesztését hajtották végre Magyarországon, és a megkezdett munkát ebben az esztendőben is folytatják. Az idén 13,7 ezer munkavállaló fizetését növelték átlagosan 12,4 százalékkal, a múlt év után tehát 2017-ben is két számjegyű emelés valósult meg. Az áruházakban dolgozó több mint 12 ezer kolléga (például áruellenőrök, árufeltöltők, bevásárlási asszisztensek, bolti eladók és pénztárosok) keresetét alapul véve pedig az ez évi növekedés még nagyobb: összesen 14,8 százalékos. Egy bolti eladó tavaly júliusban még 143 700 forintot keresett, bérét januárban 161, majd most júliusban 165 ezer forintra emelték. A teljes bércsomagot tekintve tehát a Tesco továbbra is a három legjobban fizető élelmiszer-kiskereskedelmi lánc közé szeretne tartozni. Eközben azonban elsősorban a legalacsonyabb fizetések emelésére koncentrálnak, de azt is fontosnak tartják, hogy a bérek ne csússzanak össze. A társaság szakképzettségtől függetlenül minden munkatársának a garantált szakképzett-bérminimumot fizeti – további célja is ez –, ami 26 százalékkal több a kötelező legkisebb havi minimálbérnél. Miközben tehát a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly 4-5 százalék körül bővült, a keresetek növekedése ennek a többszöröse volt. Az áruházlánc pedig egy olyan fizetési mátrix kialakításán dolgozik, amely a pozíciók összetettségét és a betöltésükhöz szükséges tapasztalati szintet is tükrözi majd.
A különféle ágazatokban tapasztalt munkaerőhiány kapcsán szinte elsikkad, hogy a munkavállalók azért örülhetnek a gyorsuló keresetemelési ütemnek. A nominálbérek növekedése az évtized eleji évi 2-4-ről mostanra 5-6 százalékosra nőtt, az alacsony, tavaly például negatív infláció miatt a névleges béremelés egyben növekvő reálbér-emelkedést is jelent. Ugyanakkor ami az európai bérarányokat illeti, a nettó átlagkereset tekintetében 2015-ben csak négy EU-tagállamban volt rosszabb a helyzet, mint nálunk.
Borítófotó: A legutóbbi sztrájk egy hipermarket előtt. A tesco dolgozói feltehetően megegyeznek a munkaadójukkal (fotós: Soós Lajos/MTI)