MOST JÖHET MÉG A JAVA!
Megmondták sokan, s mi is megírtuk a véleményünket több alkalommal az elmúlt egy évben, miszerint a bitcoin nem ér annyit, amennyit éppen ér. És tessék, aki pechére a tavaly decemberi csúcs környékén tett be száz forintot a „buliba”, annak most már csak cirka húszat ér a tutinak hitt befektetése. Aki volt olyan szerencsétlen és a második legnagyobb kriptovalutát, az ethereumot választotta ez év januárjának környékén, jóval ezerdolláros ár felett, annak ma minden száz forintja jó, ha hetet ér. De persze vannak ennél is kirívóbb esetek a kisebb digitális fizetőeszközök körében.
Végleg lecsengett ugyanis a 2017 végén és 2018 elején tetőzött e-pénz-vásárlási láz, s nyár óta masszívan esnek a másodvonalas kriptodevizák, ezeket pedig most látványosan követi maga a nagykutya bitcoin is, amely hónapokig még tartotta a hatezer dollár körüli árát. Ez utóbbit azonban feltehetően mesterségesen, vagy legalábbis nagy machinációk segítségével, például a theter nevű elektronikus pénzzel próbálták fenntartani.
MENNYIT BUKTUNK?
De lépjünk egy kicsit vissza, és nézzük meg az alapokat: például egy részvénybefektetés mögött van mondjuk egy nyereséget termelő vállalat, amelynek több-kevesebb bizonyossággal azért meghatározható az értéke, legalábbis az eszközeié. Emellett valamelyest becsülhető a nyereségtermelő képessége. Ám a kriptovalutáknál teljes a bizonytalanság: önmagukban értéktelennek tűnnek, nyereséget sem termelnek évről évre, mint egy cég vagy egy ingatlan.
Mivel az e-pénz csak egy digitális szám-, illetve kódsor, éppen annyit ér, amennyit gondolnak róla. Ha elég sokan úgy vélik, hogy ebből lehet valami, akkor nagy az értéke, mert véges a készlet, így a nagy érdeklődés jócskán felhajtja az árat. Folyamatosan ez történt 2017 során. De ha az emberek kezdik elveszíteni a bizalmat irántuk, akkor éppen az történik velük, ami mostanság: zuhannak. Gyors ütemben, szinte megállíthatatlanul, hiszen a kereskedésük automatizált, pár kattintással bárki bármikor adhat-vehet ilyen pénzt. Amennyiben a január eleji közel 830 milliárd dolláros piaci kapitalizációt a maihoz hasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy kimondhatatlanul nagy, kétszázezer milliárd forintnyi érték tűnt el a süllyesztőben, de ha az áprilisi tízezer dollár körüli bitcoinkurzust nézzük, akkor is hiányzik ma 95 000 milliárd forintnyi érték. Az összes kriptopénz együttes kapitalizációja ugyanis mostanában körülbelül 125 milliárd dollár, ami mindössze tizenöt százaléka az év elején elért csúcsnak! A piaci kapitalizáció (az árfolyam és az elérhető darabszám szorzata) csalóka dolog, mert ha az adott pillanatban egyszerre többen akarnának szabadulni mondjuk a bitcointól, akkor az árfolyam még drámaibban esne, mindjárt tovább csökkenne a kapitalizáció.
ARANY, EZÜST ÉS KRIPTO
Sokan arról beszélnek, hogy ez jó lehetőség a bevásárlásra, ám sokan bólogatnak: na ugye, hogy esik? Ha valahol, akkor itt a jövőt senki sem látja előre. Mindössze egyetlen dolgot lehet biztosan állítani (visszatérve a részvényes párhuzamhoz), hogy manapság mennyi áramba kerül egy bitcoin előállítása. Magyarán a bányászatba befektetett villamos energia az egyetlen fix pont a téren, hogy mekkora lehet egy bitcoin „valós” értéke. Ez az összeg az év elején ugyan csak ezer dollár körül volt, de nyilván nagyon sok múlik azon, hogy hol mennyibe kerül az elektromosság, s mit kóstálnak éppen a használható bányászszámítógépek és más hardverek. Ha csak az áramot nézzük, akkor a fejlett világ magas villamosenergia-ára mellett már nem is éri meg a bányászat, mert csak az áram költsége 3-4 ezer dollár körül van egyetlen bitcoinra vetítve.
A hobbibányászok, akik olcsóbb grafikai processzorokkal dolgoznak, mindig éppen azt a helyettesítő pénzt bányásszák, amely az adott percben, órában megéri, majd ezeket váltják időnként bitcoinra a gépeik, persze automatikusan. Ettől függetlenül a kriptobefektetés felfogható egyfajta aranynak, ezüstnek. Persze a kérdőjel óriási: a kis használati értékű ezüst és arany csak azért nagyon értékes ma, mert az emberek a használatinál nagyobb értéket tulajdonítanak neki. Magyarán a kriptovilág ma egy nagyra fújt reményvilág, kétes kimenetelű távolabbi jövővel…
A nagy árugrás láttán természetesen világszerte spekulánsok milliói repültek rá a dologra, de mindössze annyi történt eddig, hogy kőgazdaggá tettek pár olyan informatikust és korai érdeklődőt, aki jóval a tavalyi nagy árboom előtt jutott hozzá bitcoinhoz. Mert aki húszezer dollár körül vásárolta ezt a digitális fizetőeszközt, az valakitől vette, tehát aki akkor eladta, igen jól járt. Más kérdés, hogy akkor már százezer dolláros bitcoinárfolyamról álmodozott a spekulánsközösség.
A STARTUPOK IS BEKAVARTAK
A történet persze ennél jóval összetettebb, mert a startupvilág is iszonyatosan rápörgött a dologra, és mintegy 1700 új kriptopénz született, nyilvános pénzkibocsátás, avagy Initial Coin Offering (ICO) révén. Ezek lényege röviden, hogy egy-egy területen érdekes szoftveres, hardveres alkalmazásokat találnak fel a hamisíthatatlan blokklánc-technológiára építve. A fejlesztési munkát pedig az új e-devizák kibocsátásakor a projektre előre beszedett, ismert kriptopénzekből finanszírozzák. (Az új, szintén blokkláncon kreált fizetőeszközöket régi, ismert kriptókért adták a korai befektetőknek.) Csakhogy amikor ez év tavaszán a sok ICO-s kriptoprojekt fejlesztője nekilátott a munkának, s a tervezett projektköltségek felmerültek, akkor az 1700 fejlesztőcsapat közül az a pár száz, amelyik komolyan gondolta a dolgot, elkezdett többtucatnyi drága programozót és alkalmazottat fizetni. Így hát ők maguk is elkezdték tömegesen eladni, azaz főként dollárra váltani a kibocsátáskor az új pénzükért cserébe beszedett „valódi”, azaz nagy kriptókat. Ez főként az ethereumra (ether) volt igaz, nem véletlen, hogy az elmúlt mintegy fél évben ez az e-valuta esett messze a legjobban a nagy, ismert digitális fizetőeszközök közül.
ÁRMANIPULÁCIÓK?
Persze a bitcoin tartotta magát, sőt szerintem mesterségesen tartották is – kifejezetten hatezer dollár körül – az árát a nagy tőzsdék, a nagytulajdonosok, ahogyan ezek a manőverek a szabályozatlan tőkepiacokon jellemzően szinte mindig megvannak. Sokan úgy látják, hogy az egy az egyben a dollárhoz kötött tether nevű kriptóval manipulálták az árfolyamot a nagy bitcointőzsdék világszerte.
A fő gond itt az, hogy a tether egy olyan váltópénz, amely az 1700 e-valuta közti tranzakciókra használatos, de csak „papíron” van minden egység mögött egy amerikai dollár, a legjobb esetben is csak más kriptopénzek vannak ott – azok is csak kisebb részben – valódi fedezetként. Ez azért gond, mert ha a globális bitcoin-piramisjáték elkezd recsegni-ropogni, akkor a tetheres árfolyam-karbantartás rendszere is megroppanhat. Ha ez ténylegesen így van, és egy nagyobb sokk bekövetkezik, akkor az egész kriptopiac pár nap alatt a földdel válhat egyenlővé…
JÖN AZ ÁLLAMI SZIGOR
A novemberi nagy áresésben persze nem a fentebb emlegetett ethereumbajok játszhattak jelentős szerepet, sokkal inkább a tetherre, a társaira és a manipuláló kriptotőzsdékre „leselkedő” amerikai tőzsdefelügyeleti ellenőrzés-sorozat. A végső döfést az adta az árfolyamoknak, hogy az USA igazságügyi tárcája is vizsgálatot indított a tetherrel kapcsolatban. Hát még ha egyszer megjönnek az első eredmények is… Persze legkorábban hónapok múlva.
Emellett az sem tett jót, hogy egyes fontos kriptopénzek fejlesztői közösségei most is összekülönböztek. Ilyenkor következik be az úgynevezett hard fork, amikor – leegyszerűsítve – egy meglévő e-valutából kettő lesz. Ez legutóbb, pár napja a jelentősnek számító bitcoin cash nevű álpénznél következett be, alaposan megzavarva a piacot, eladási hullámokat generálva.
Mindemellett a fejlődő blokkláncra a világ jegybankjai is felfigyeltek, és maga az IMF nagyasszonya, Christine Lagarde jelentette be, hogy a jövőben maguk a jegybankok lehetnek újabb kriptopénzek kibocsátói. Ha pedig így lesz, akkor a mai e-pénzek jelentősen leértékelődhetnek. Ez a sztori pedig ismét csak bizonytalanná tette a sok milliárd dollárnyi kriptón csücsülő kisebb és nagyobb befektetőket.
A fentieken felül számos olyan digitális brókeri szolgáltatás indult, ahol a kriptozuhanásra lehet játszani. Rossz hírek esetén pedig az ilyen pozíciók tömeges (és jórészt automatikus) zárása felgyorsíthatja az árfolyamok zuhanását.
Ha pedig mindez nem lenne elég, akkor a grafikonokat bújó, azokat folyton elemezgető rövid távon befektetők is egyértelmű jeleket kaptak arról, hogy trendforduló történik, így tömegesen öntötték a piacra meglévő e-pénzeiket, gyorsítva az áresést.
Lapzártánkkor a november végén már négyezer dollár alá is bezuhanó bitcoinárfolyam éppen kicsit magára találni látszott. Hogy ebből év végére stabil magára találás vagy még nagyobb zuhanás lesz, azt továbbra sem lehet tudni. Ám ha mondjuk pár nagyobb ország központi bankja tényleg kriptopénzek kibocsátásának éles terveit kezdi bejelentgetni, a mai nagyokból (bitcoin, ethereum, ripple, EOS, monero, dash, bitcoin cash, zcash stb.) könnyen dinoszauruszok válhatnak. Leszámítva talán magát a bitcoint és talán egy-két nagyobb e-pénzt. Viszont a fennmaradó 1700 ICO-s projekt közben mehet a levesbe, magával rántva immár egy sok millió szereplős játékot. Amely vagy valami teljesen új kezdete, vagy csupán a világtörténelem egyik legnagyobb piramisjátéka. Hogy melyik? Egy-két éven belül mindenképpen kiderül…
