A gépjárműgyártók évekig méricskélték, hogyan tudnák lejjebb faragni a költségeiket, miközben szinte tehetetlenül nézték az ágazat vergődését. Ám most végre fellélegezhetnek. Utoljára ugyanis a 2008-as pénzügyi válságot megelőző években fogytak olyan jól az autók az öreg kontinensen, mint manapság – derül ki az Európai Autógyártók Szövetségének (European Automobile Manufacturers’ Association – ACEA) a friss jelentéséből. E szerint az év első három hónapjában 4,14 millió személyautót adtak el Európában, ami 8,4 százalékkal több, mint az előző esztendő azonos időszakában volt.
Jól teljesítünk
Persze szám szerint a legtöbb autót sorrendben a német, a brit, az olasz, a francia és a spanyol piacon adták el, ugyanakkor a bővülési ütem tekintetében Magyarország sem áll rosszul. A bő két tucat országot nézve a harmadik legdinamikusabban növekvő állam lettünk. Nálunk 23,6 százalékkal, 24 ezer fölé nőtt az első negyedévi eladások száma. Minket csak Románia és Görögország előz meg a január–márciusi gyarapodás tekintetében. Igen érdekes azonban, hogy az ismert gazdasági problémák miatt a görög újautó-piac – bár most bővült a legtöbbet, közel 38 százalékot – még mindig jelentősen kisebb, mint a magyar. Ott még a nagy ugrás ellenére is 3249 gépkocsival kevesebbet értékesítettek az idei első negyedévben, mint hazánkban. Románia szintén hiába növelte az eladási mutatóját 27,5 százalékkal, náluk még mindig több mint kétezer új járművel kevesebb fogyott március végéig, mint nálunk. Pedig a szomszédos országban közel kétszer annyian élnek, mint itthon. Minket viszont a csehek hagytak alaposan faképnél: a piacuk majdnem a háromszorosa a magyarnak.
Húsvéti hatások
Persze akár az összeurópai, akár a regionális adatokat vizsgáljuk, nem szabad elfelejteni egy igen fontos tényezőt. Mint azt Jonathon Poskitt, az oxfordi LMC Automotive elemzője a Reuters hírügynökségnek kifejtette, önmagában az is befolyásolja az első negyedéves adatokat, hogy tavaly márciusra, az idén viszont áprilisra esett a húsvét, melynek során zárva vannak a kereskedések, és az emberek vásárlási hajlandósága is valamivel kisebb. Poskitt a hosszabb távú növekedési kilátásokat nézve is óvatos. Szerinte közel sem biztos, hogy a kereslet bővülése olyan erős lesz, mint egy évtizede, a 2007-es csúcs idején. Az LMC Automotive 2017 egészére már mindössze 2,7 százalékos eladásnövekedést jelez. A fő érv a kereslet bővülésének lassulása mellett, hogy egyre nagyobb teret nyernek az autómegosztó szolgáltatások. Azaz például az Uber, a Lyft, a Zipcar vagy az olyan, hosszabb utakra alkalmas „autóstoppos” applikációk, mint a Blablacar, a Car2Go, illetve a magyar Oszkár Telekocsi. Nem is szólva az egyre olcsóbb kölcsönzésről, valamint a városon belüli bérelhető autóflottákról, mint amilyen például a budapesti GreenGo.
Változó szokások
Magyarán az ágazat már most is hatalmas átalakulás előtt áll, ráadásul egy sor forradalmi innováció bevezetése itt van a küszöbön: legyen szó az önvezető gépjárművekről vagy az okosvárosok tömegközlekedést érintő megoldásairól. Egyre többen teszik majd fel a kérdést: miért üljek autóba, ha egy applikáció pontosan tudja, mikor jön a busz, a villamos, a metró, hol ülhetek Bubira s mikor és hogyan érek a leggyorsabban a városon belül A-ból B pontba? Az iparági remények szerint persze az emberek nagy többsége még évtizedekig szeretne egy saját gépkocsit is fenntartani. Magyarországnak pedig mindenképp érdeke, hogy az eladások a várakozások szerint alakuljanak: nálunk ugyanis három nagy autógyártó (Audi, Daimler, Suzuki), egy jelentős motor-előállító (GM-Opel) és négy ismert gumigyártó (az épülő Apollo Tyres mellett a Bridgestone, a Hankook és a Michelin) üzemel.
MAGYAR KILÁTÁSOK
Az első három hónap európai értékesítési adatait alaposabban megnézve kiderül, hogy Magyarország azért is sikeres, mert több itteni nagy gyártó márkái az egész kontinensen jól fogynak. Például a Suzuki Európa-szerte épp 30 százalékkal több autót adott el, mint 2016 első negyedévében.
Dinamikájában szerényebb, ám jelentőségében nagyobb a Daimler sikere. A prémium szegmensben az 5,9 százalékos európai piaci részesedés az első helyet jelenti a márkának, ugyanis január–márciusban közel 252 ezer gépkocsit szállítottak le. Azt egyébként kevesen tudják, hogy a teljes konszern termelésének immár közel 9 (!) százaléka Kecskeméten zajlik. A jövőre felépülő új csarnok további 580 millió euróból valósul meg. A 2020-ban üzembe álló második (!) kecskeméti gyár pedig további egymilliárd euróból készül el. Stabil a győri Audi helyzete is. Európai piaci részesedésük 5,2 százalékos. Igaz, a kontinensen az első negyedben csak 3,2 százalékkal nőttek az eladásaik, ám Észak-Amerikában mintegy 8 százalékkal tudtak bővülni. A leginkább bizonytalan egyelőre a General Motors (GM) szentgotthárdi Opel-motorgyárának a sorsa, mivel a francia PSA konszern vásárolta fel a GM összes európai érdekeltségét.
