Minimum öt dollármilliárdosunk lesz 2025-re

Pénz beszél
A magyar népesség egy-két százaléka tekinthető nagyon vagyonosnak, ám a valódi gazdasági elitet hazánkban a társadalom mindössze 0,1 százaléka „adja” – jelentette ki lapunknak adott interjújában Karagich István, a Blochamps Capital tulajdonos-ügyvezetője, aki szerint 2025-re legalább öt dollármilliárdosunk lesz.

– Hosszú évek óta „tetten érhető” a pénzbőség a világgazdaságban. Miként hat ez a private banking üzletágra?

– Világszerte tetten érhető a trend, hogy a rendkívül likviditásbő környezet a vagyonosoknak segített elsősorban befektetéseik gyarapításában. A mostani piaci környezet ugyanis tömegével kínálja az olyan tranzakciók lehetőségét, amelyekkel „biztosra futva” jól kamatoztathatók a vagyonok a tőkepiacon, az ingatlanpiacon vagy a reálszférában. Évek óta jellemző világtendencia tehát a leggazdagabbak ütemes gyarapodása. 

– Ez Magyarországra is jellemző? 

– Igen, bár a társadalmi elit szűkebb kört ölel fel nálunk. Nem könnyű oda bekerülni, de láthatóan kikerülni is nehéz ebből a társadalom arányában „számított” 1,5-2, pláne a valódi gazdasági elitet jelentő 0,1 százalékból. A magyar társadalom felső rétege is gyarapszik. A hazai vagyonos populáció szerényebb mértékben bővül ugyan a nemzetközinél, ám összességében minden bizonnyal a privatizációs időszak éveit is felülmúló vagyonosodást tud felmutatni egy néhány ezer fős elit, amelynek a top húszezer mellett az elmúlt években lett kivételes lehetősége élénkebb gazdasági szerepet vállalni. Azt szoktam mondani: a vagyonosok között is nyílik az olló. Az elemzéseink szerint a következő három évben a hárommilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezők száma dinamikusan, legalább negyven százalékkal növekszik majd. Eközben a nemzetközi információcsere erősödése már érezteti – főként pszichológiai – hatását, ezért a pénz nem csak az adóamnesztia-lehetőségeknek köszönhetően indult el hazafelé. Ez a folyamat többszörösen erősíti a magyar piacot. 

– Mi a legnagyobb változás? 

– Szembetűnő, hogy a vagyonkivitellel napjainkban jóval kevesebben élnek, mint tíz-tizenöt éve. Az is igaz viszont, hogy eközben az adóoptimalizációs szándék megmaradt, de mindenképpen sokkal enyhébb amplitúdóval, mint a 2000-es évek első évtizedében.

– Szolgáltatói oldalról a piac felkészült ekkora növekedésre?

– Globálisan a vezető privátbanki szolgáltatók a super affluent (1–5 millió dollárral rendelkező) és a vagyonsávjukkal az elmúlt években lassan feljebb költözött HNWI (5–30 millió dollárt birtokló) ügyfelek szegmensét tartják potenciálisan a legjövedelmezőbbnek, rájuk koncentrálják a fejlesztéseiket. Miközben ugyanis a legnagyobb kliensek egyre óvatosabbak a befektetési döntéseiknél, s ez az alacsony hozamkörnyezetben folyószámla- és készpénz-felhalmozódáshoz vezet, a „kisebbek” hozamkeresőbb attitűdöt mutatva bátrabb és agresszívabb portfóliókat építenek. A kiszolgálás kulcsa a digitalizáció: fontos lesz az okostelefonos applikációk továbbfejlesztése, az internetbankok megújítása, a portfóliójelentések átstrukturálása, digitalizálása, akár egy portfóliótervező, advisory tool támogatás létrehozásával. Egyszóval elengedhetetlen a digitális ügyfélélmény és a digitális kiszolgálási profil maximalizálása. 

– Ez a magyar viszonyokra is áll?

– Bár itthon is nagy hangsúly van a technológiafejlesztésen, azért hosszú távon továbbra is a kiszolgálási forma, a teljesítmény/hozam és a biztonság triója a meghatározó, ezek az üzleti modelleket is át fogják alakítani.

– Még mindig tart a gazdasági bővülés, s vele együtt a pénzbőség korszaka. Hogyan hat ez a szegmensre?

– A vagyonos populáció hazai növekedése érthetően kisebb a nemzetköziénél, még akkor is, ha az utóbbi években ebben nagyon jelentős előrelépés volt. Viszont érezhetően nőtt a vagyonosokra jutó vagyontömeg nemcsak világszinten, de itthon is. Speciális, hogy nálunk sokkal kisebb mobilitás vagy fluktuáció figyelhető meg, mint külföldön. Magyarországon egy szűk réteg jelenti a gazdasági/társadalmi elitet. A jövőben ez a felső ötven-százezres réteg markánsan erősödhet, sőt 2022-ig a Blochamps várakozásai szerint évente 12-15 százalékkal gyarapodhat a leggazdagabbak privátbanki vagyona, vagyis már az idén bőven ötezer milliárd forint fölé bővülhet az összesített megtakarításuk. Érdemes megjegyezni, hogy itthon az utóbbi két-három esztendőben még az ingatlanpiac elszívó hatása mellett is átlagosan 13 százalékkal nőtt éves szinten a privátbanki piac, ami nemzetközileg is kiemelkedő. Ez a számadat kifejezetten okot ad a bizakodásra, hiszen az egész ország gazdaságát jól jellemzi, ha a privátbanki piac rendre vissza tudja igazolni a megtakarítások bővülését.

– Mekkora összeg van Magyarországon ezeken a számlákon, s átlagosan egy magyar gazdagnak mennyi pénze van rajtuk?

– A magyar privátbanki statisztikákról historikus adatbázist építünk szinte a hazai piac születése óta, amelynek folyamatosan vizsgáljuk minden komponensét. Ezt igyekszünk láttatni is az itteni gazdasági fórumokon keresztül. 2018. december 31-es adataink alapján már 4692 milliárd forint kezelt vagyon és 43 172 ügyfélszámla tartozott a privátbanki szegmensbe, azaz átlagosan körülbelül 108 millió forint fekszik egy ilyen számlán Magyarországon. Azonban fontos kiemelni: ez korántsem jelenti azt, hogy ugyanennyi ügyfél is lenne, mivel jellemzően egy kliensnek több szolgáltatónál is van privátbanki számlája. A magyar gazdagok száma 20-23 ezer főre tehető, őket 391 magyar privátbankár segíti. Mondjuk azt, hogy a top 50 000 HNWI gazdasági erősödése folyamatos trend marad. Igaz, a privátbanki ügyfélkör alig bővül már. Általában az tekinthető vagyonosnak, akinek százmillió forintos likvid vagyona van, amelyet befektetési célokra el tud költeni. 

– Mekkora a belépési limit? 

– Hazánkban a privátbanki belépési limit 30 és 100 millió forint között változik, szolgáltatótól függően, a kiemelt körbe azonban csak jellemzően 80-100 millióval kerülhetnek be az ügyfelek. Nettó, azaz hitelekkel korrigált vagyona tekintetében dollármilliomosnak 2018 végén nagyságrendileg 17-19 ezer honfitársunk vallhatta magát, ennyien rendelkeztek legalább 300 millió forinttal. Ez durván a kétszerese a 2005-ös mezőnynek. Négy-ötezer körüli lehet az egymilliárd felett diszponálók, míg kétszázötven a tízmilliárdot meghaladó vagyonúak sávja. A top 5 pedig 250 milliárd felettiként közelít, illetve lépett már be a dollármilliárdosok táborába. Várakozásaink szerint 2025-re minimum öt dollármilliárdosunk lesz.

– Mekkora potenciál van a hazai privátbanki szektorban? S miként bővül: beéri-e a nemzetközi átlagot?

– Érdekes, hogy az elmúlt egy-másfél évben volt egy leheletnyi visszaesés a nemzetközi statisztikák szerint a vagyonosok összvagyonában bizonyos vagyonrétegeknél. Az utóbbi tíz esztendőben azonban, tehát a 2008-as válság előtti időszakhoz képest, vagyis 2007-hez viszonyítva drámai változások voltak a vagyontömeg-növekedési dinamika tekintetében. 2019 inkább a vagyonok megőrzésének, enyhe növelésének az éve lesz. Komoly fejtörést okozhat a privátbankároknak, hogy a kezelésükbe adott összeget a jelenlegi hozamkörnyezetben az ügyfelek megelégedésére fialtassák. A nemzetközi átlag sok tekintetben messze van, de ne felejtsük el: ötven-hetven évnyi hátránnyal indultunk ebben a versenyben. (Tavalyi adatok alapján Európában 559 fő birtokolt 2400 milliárd dollárt, míg az USA-ban 585 fő között oszlott el 3100 milliárd dollár vagyon. A HNWI-populáció létszáma 2018-ban 
22 402 510 fő volt globálisan, náluk 61 275
milliárd gyűlt össze.) 

– Mi a titka a dinamikának? 

– A jól teljesítő gazdaság! Ha a vállalkozásoknak van módjuk fejlődni, akkor nő a privát megtakarítási számlákon lévő összeg. A fogyasztási szokások pszichológiai és szociológiai vizsgálata kimutatja, hogy a vagyonosodás első két harmadában nem a megtakarítás és a befektetés a fő cél, hanem az elsődleges javak és a fogyasztási javak megszerzése, az életszínvonal emelése. Csak a harmadik fázisban jellemző kifejezetten a megtakarítási és a befektetési fókusz a magánszámlák esetében. Az igazi különbség a két kategória között, hogy az első csoport úgymond „rejtőzködő fogyasztó”, míg az utóbbi „transzparens fogyasztóvá válik”.

– Ezen fázisok közt visszük-e még ki a pénzünket Ausztriába, vagy éppen Svájcba?

– E tekintetben nagyot változott a világ. A vagyonkiáramlás az ezredforduló után jelentőssé vált, s ezeknek a pénzeknek a nagy része szürke volt. A cél nem a földrajzi diverzifikáció volt, hanem a pénz minél kevésbé láthatóvá tétele. Kulcsfontosságú a hazai vagyonos elit számlaállományát illetően, hogy a privát vagyon kiáramlása jelentősen lelassult, sőt a szaldó az elmúlt évek adóamnesztiáival nettó nulla közelében lehet. Együttesen fejtették ki a hatásukat 2016–18-ban a gazdaságfehérítési törekvések, az itthoni adókörnyezet vállalkozó- és befektetőbarát változásai, a temérdek fejlesztési forrás, az EU kínálta fejlesztési támogatások igénybevétele és a gazdasági növekedés. A funkcióját tekintve pedig a gazdaság fehéredésével egyenesen arányosan csökkent a külföldi számlák súlya, hiszen sokkal tisztább lett a gazdaság az ezredfordulóhoz képest. A sötétszürkétől a világosszürke felé tettünk jelentős lépéseket. A vagyonosok vagyonelemei jóval fehérebbek, így intenzívebben vállalják fel ezeket, mint tették tíz-tizenöt évvel ezelőtt. A költség szerepe fölértékelődött, hiszen míg régen egy hozam mellett egy adott költséget el lehetett számolni, addig az utóbbi években egy nullás vagy negatív kamat mellett ez nettó kiadássá vált.

– Közben egy új jelenség is megfigyelhető: a vagyonosok migrációja. 

– Igen. A világban jelentős migrációs mozgás zajlik a vagyonosok terén is. Az egymillió dollárnál többel rendelkezőket vizsgáló statisztikák azt mutatják, hogy tíz esztendővel ezelőtt ez ötvenezer fő körüli nagyságrendben zajlott világszerte, de most már évi nyolcvan-százezer főről beszélünk. Ez azt jelenti, hogy valaki nemcsak földrajzi diverzifikációt vált, ami egy vagyonosnál egy bizonyos nagyságrend felett teljesen természetes, hanem kifejezetten adó-állampolgárságot is. Ez egy nagyon nagy elköteleződés. A különböző országok másként rendelkeznek, hogy mihez kötik ezt. Jellemzően az egyik legfontosabb az, hogy ott is kell élni, és ezt valamilyen módon igazolni szükséges. Alapvetően nagyon sok oka lehet annak, hogy miért váltanak adó-állampolgárságot, miért telepítenek át családokat a vagyonosok. Viszont a két legfontosabb a politikai és az adózási motiváció.  

– Mondjon egy példát? 

– Néhány évvel ezelőtt Franciaországban egy adóstruktúra kezdett kialakulni (bár később ezt megszüntették), de több ezer vagyonos döntött úgy, hogy akkor ő átköltözik. Még ha csak a határ túloldalára is, Svájcba vagy Monacóba. A folyamatban látszik, hogy az USA, Kanada, Ausztrália, Svájc, Új-Zéland kifejezetten befogadó ebben a tárgyban, és látszik, hogy melyek azok az országok, amelyekből „kicsekkolnak” a vagyonosok. Kínára, Oroszországra gondolhatunk. 

– Végezetül: mi lett a legendás svájci banktitokkal?

– Hatalmas változásokon van túl a szakma. Az adatkezelési és adófelügyeleti normákat új s a korábbinál jóval transzparensebb mederbe terelték. Mondhatni egyébként, hogy a nemzetközi, lavinaszerű változásoknak, a hazai adóamnesztia-feltételeknek és a tőkebefektetésre vonatkozó adójogszabályoknak az együttes hatása kedvező Magyarországnak. Csaknem paradicsomi a klíma azok számára, akik tőkét szeretnének befektetni. Persze a gazdaság egyéb területeit vizsgálva láthatjuk, hogy a munkára rakodó bérteher, illetve a vállalkozások adóterhei szempontjából már vegyes a kép. De befektetési oldalról nézve, a nettó tőkét és a tőkebefektetéseket, akár a TBSZ-számlákat tekintve is rendkívül jók az adottságok. Ehhez hozzátartozik még a kiemelkedően kedvező állampapír és a nemzetközi színvonalú befektetési paletta is, mind a hazai, mind a nemzetközi elérhetőség tekintetében.

 

NÉVJEGY

Banki pályafutását a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-nél kezdte 1990-ben devizapiaci üzletkötőként, majd 1993-tól 1996-ig a BNP-KH Dresdner Bank Money Market dílere volt. 

1996-tól 2000-ig vezető hazai brókercégeknél dolgozott mint a devizaüzletágak vezetője. 2000–2002 között a K&H Bank Treasury munkatársa. 

2001 novemberétől a Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Kft. igazgatója. 2003–2006-ig a Napi Gazdaság Kiadó stratégiai igazgatói posztját is ellátta.

1993-tól hazai pénzügyi és tőzsdei szakvizsgái (BÁT, BÉT), valamint a Magyar Forex Társasági tagság megszerzése mellett Párizsban a Banque Nationale de Paris-n és a chicagói Board of Trade-en képezte magát tovább devizapiaci és határidős devizatőzsdei területeken.