Mindent visz a régiós bankszektor

Pénz beszél
Tíz éve nem fordult elő, hogy a kelet-közép-európai régió összes bankszektora nyereséges lett volna, 2018-ban viszont ez összejött – állapította meg elemzésében a Raiffeisen Research, miszerint a magyar hitelintézeti szektorban bekövetkezett a  fordulat. 

BIZTATÓ FORDULAT

Rekordközeli, harmincmilliárd eurós nyereséget ért el 2018-ban Közép- és Kelet-Európa (CEE) bankszektora, ezen belül Közép-Európa (CE), Délkelet-Európa (SEE) és Kelet-Európa (EE) bankjai is két számjegyű átlagos tőkearányos megtérülést (ROE) mutattak fel – derül ki a Raiffeisen Research tanulmányából. 

A régiós bankelemzés megállapításai szerint Csehország és Koszovó volt a legprofitábilisabb piac, közben pedig izgalmas fordulat következett be Romániában, Magyarországon és Ukrajnában. A legmagasabb megtérülést az elmúlt három év átlagában és tavaly is Csehország érte el 17,5 százalék körüli ROE-val, de Magyarország is 15 százalék körül teljesített. 

A hatalmas, összesített térségi nyereség mellett jó hír az is, hogy minde-nütt javul a hitelportfóliók minősége. Az úgynevezett nem teljesítő kölcsönök aránya (NPL-ráta) Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában átlagosan 3,3 százalékra mérséklődött, de az SEE-régióban még a mutató hét-, az EE-régióban pedig ennél is magasabb, 9,3 százalékos. Aligha meglepő, hogy az osztrák régiós bankok piaci részesedése ismét rekordközeli szinten áll. 

Ami pedig a magyar piaccal kapcsolatos részleteket illeti: 2018-ban a vállalati hitelállomány 15, a háztartási 6 százalékkal bővült, utóbbi esetében pedig az új hitelkihelyezések 33 százalékkal emelkedtek. A Raiffeisen várakozásai szerint az idén is fennmarad a növekedés a piacon, a vállalati hitelállomány 12, a háztartási 9 százalékkal növekedhet. A tanulmány rámutat: miután a betétállomány is dinamikusan növekszik, a bankok hitel-betét állománya 2019 után is 80 százalék alatt maradhat, a nem teljesítő kölcsönökön belül a vállalati NPL-ráta várhatóan nem javul már sokáig. Az idei bankadócsökkentés és az új üzleti volumenek emelkedése pozitívan hat a bankszektor eredményére, a marzsok várható szűkülése azonban rontja azt, és az értékvesztés-visszaírások csökkenése is rontja az eredményt.

Közben a tíz évvel ezelőtti mintegy 80 százalékról 64-re csökkent a külföldi tulajdonú bankok piaci részesedése szűkebb régiónkban, Közép-Európában. Míg ebben Magyarországon és Lengyelországban volt a legnagyobb változás, a konszolidáció szempontjából Románia bankpiacának az átalakulása a leglátványosabb, ahol élre ugrott a hazai kézben lévő Banca Transilvania az elmúlt években. Csehországban és Szlovákiában továbbra is magas a külföldi hitelintézetek részaránya, Oroszországban és Ukrajnában viszont alacsony. 

A Raiffeisen Research összeállításából végezetül kiolvasható az is, hogy az idén 35-37 milliárd eurós nyereségre és még mindig két számjegyű átlagos tőkearányos megtérülésre lehet számítani a régióban. 

 

Tranzakció-ellenes a bankszövetség

El kellene törölni a tranzakciós illetéket, mert fékezi a pénzforgalmi terület fejlődését, innovációját – nyilatkozta a Világgazdaságnak Becsei András, a Magyar Bankszövetség új elnöke. Közölte azt is: 22 pontos digitalizációs javaslatcsomaggal keresik meg hamarosan a politikai döntéshozókat.

Az eredményjavulás 4 fő oka: 

 

1. A mérlegek és a hitelportfóliók megtisztulása.

2.
A szigorúbb, így a hitelezési veszteségeket korlátozó hitelezési sztenderdek „elterjedése”.

3. A profitábilisabb lakossági üzletág felértékelődése.

4. Egyszeri hatások.