A magyar tudósok a gyufa, a dinamó, a transzformátor és megannyi más találmány mellett még egy sajátos fogalmat is adtak a világnak: a biotechnológiát. Ezt a szót először Ereky Károly használta egy 1919-es publikációban. A kifejezés kissé leegyszerűsítve minden olyan eljárást lefedett, amelynél az élő vagy élettelen anyagok megváltoztatásához szerves anyagokat is használtak. Magyarán a sajt- és a sörkészítés is biotechnológiának számít. Persze ennek ma már rengeteg leágazása van: az ipart érintő fejlesztéseket – például amikor kukoricából készítenek műanyagot – „fehér”, míg az orvosi területen használt eljárásokat „piros” biotechnológiának hívjuk. De mindez csak a jéghegy csúcsa, hisz van arany (informatikai), zöld (agrár) és fekete, azaz a terrorizmushoz kötődő ága is a biotechnológiának, csak hogy néhány példát említsünk.
Jelenleg ebben a témában a legtöbb pénz az egészségipari cégekben van. Ez a szektor toronymagasan kiemelkedik az összes többi közül. Itt a 25 legnagyobb vállalat összesített piaci értéke jelenleg mintegy 918 milliárd dolláron áll.
Az egyik legprominensebb szereplőnek az amerikai Gilead Sciences számít. Az ő történetük igen sajátosan kezdődött. Michael Riordan a 80-as években felkerekedett, és meg sem állt egész a Fülöp-szigetekig, ahol egy kórház munkáját segítette. A megfelelő felszerelés hiánya miatt a helyi állapotok sokkolták, a tehetetlenség érzése végül akkor lett úrrá rajta igazán, amikor ő maga is lebetegedett. Miután megcsípte egy szúnyog, elkapta a dengue-lázat. Mivel a páciensek rendszerint úgy érzik, mintha eltörnének a csontjaik, ezt a betegséget csonttörő láznak is szokás nevezni. Három hétig ágyban feküdt, és közben egyre csak egy gondolat járt a fejében: az, hogy az orvostudománynak sokkal jobban fel kéne vennie a kesztyűt a vírus okozta kórságokkal szemben. Az elhatározását tettek követték. A barátai segítségével sikerült 2 millió dollárt összekalapozniuk, így 1987-ben a San Francisco-öbölben mindössze hat alkalmazottal elindulhatott a Gilead Sciences. Az évek során – a felvásárlásoknak hála – egyre csak duzzadtak, időközben a HIV kezelésének a terén az egyik első számú szereplők lettek a világon. Olyan gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyekkel a betegek akár évtizedekig elélhetnek, és ehhez csupán egy tablettát kell szedniük. Sőt, olyan szerrel is előrukkoltak, amelynek a szedése mellett majdhogynem lehetetlen elkapni a HIV-et. A botrányok azért nem kerülték el a céget: az egyik legnagyobb akkor pattant ki, amikor az egyik hepatitis C-t kezelő terméküket, a Sovaldit tablettánként 1000 dollárért kezdték el árulni (egy teljes kezelés így 84 ezer dollárba, vagyis 23,7 millió forintba került). A kritikusok nem csak a sajtóban és a neten hallatták a hangjukat: egy AIDS-konferencián, miközben beszédet akart tartani a társaság egyik topmenedzsere, Gregg Alton, néhány aktivista „A Gilead gyilkol!” feliratú táblákkal jelent meg a nézőtéren. A cégnél az egekbe szökő kutatási költségekkel indokolták a magas árat, azt viszont belátták: az érveiket nem megfelelően kommunikálták a nyilvánosság felé.
Bár a Gilead ma már egy évi 26 milliárd dolláros cég, és az amerikai Amgen, valamint a dán Novo Nordisk mellett éllovasnak számít az iparágban, újabban a forgalom növelése nem igazán megy a menedzsmentnek. A helyzetükkel nincsenek egyedül: az egy évvel korábbi adatokhoz képest a nagy tőzsdei biotechcégek majdnem 9 százalékot vesztettek az értékükből. A jelenség egyik oka, hogy az utóbbi időben több fejlesztés is zátonyra futott. Az egyik legemlékezetesebb ezek közül a Celgene esete volt: a New Jersey székhellyel működő társaság az emésztőrendszert megtámadó kórt, a Crohn-betegséget akarta kezelni egy új szerrel, amelyre dollárszázmilliókat költöttek. Végül évekkel a kutatások beindítása után kiderült, hogy a fejlesztésük nem lesz eredményes. Persze ez teljesen természetes: nem minden termékből lesz piacképes áru, viszont az utóbbi időben több ilyen eset is összetorlódott, ráadásul a befektetők elkezdtek aggódni, hogy Washington beváltja az ígéreteit, és megpróbálja lejjebb nyomni a gyógyszerkészítmények árát.
De mindezekkel együtt a szakértők szerint csak ideiglenes gondokról van szó, mivel a szektor minden bizonnyal fényes jövő elé néz.
