A Nagykörúton manapság tobzódik az igénytelenség: többek közt exkluzívnak mondott angol használtruha- és százforintos boltok, illetve döner kebaposok uralják a történelmi városrészt. Az alagút végén azonban rendre feldereng a fény: Terézváros például egy portálprogrammal akarja gatyába rázni az üzletek küllemét. Most pedig beindult a gondolkodás egy átfogó, a teljes szakaszt érintő megújítási projektről is. A Magyar Urbanisztikai Tudásközpont (MUTK), valamint a Bevásárló és Tematikus Utcák (BUM) Gondoljuk újra a Nagykörutat címmel még tavaly írt ki egy közös pályázatot a kereskedelmi értékek felelevenítésére. Olyan, a lehetőségek feltárására szolgáló marketingkommunikációs tervek elkészítését kérték, amelyek megvalósításával vonzó üzletutcát varázsolnak a Nagykörútból.
Ez év júliusának derekán a pályázók és a téma szakértői összeültek, hogy megvitassák és továbbgondolják a hely jövőjét. A megbeszélésen kardinális pont volt a forgalomlassítás. Martonffy Miklós, Budapest főépítésze óvatosan fogalmazva azt mondta: nem minden esetben a sávok számának a csökkentése a megoldás, hiszen a túlzott forgalomkorlátozások miatt súlyos dugók is kialakulhatnak, s ez még inkább rontana a jelenlegi helyzeten.
Az üzletutcák kiüresedésének a folyamata egyébként nyugaton hamarabb, Kelet-Európában később kezdett végzetesnek tűnő következményekkel járni. Az ok a világ globalizálódásának megfelelően ugyanaz: a bevásárlóközpontok és a hipermarketek alaposan átformálták a vásárlási szokásokat, és halálra ítélték a kis boltokat. A Kossuth Lajos utca vagy az azóta már minőségi fejlődésen és átalakuláson átesett Kiskörút egy szakasza szintén annak a trendnek az áldozata, amelyet a bevásárlóközpontok terjedése és az autó-forgalom jelentős növekedése generált. Most azonban már éledezik egy új trend: a belvárosokban újabb kézműves-, illetve szakosodott kis boltok, delikateszüzletek, kávézók, éttermek nyílnak. Az évek óta tartó tendencia egyik következménye, hogy a városvezetés egyre jobban elismeri a gyalogos és a kerékpáros közlekedés előnyeit (a belvárosi kiskereskedelmi egységekben a biciklisek általában 20 százalékkal többet költenek, mint az autósok), s mind több infrastrukturális beruházással támogatják a belváros „felélesztését”.
Ilyen fejlesztés volt a Ferenciek terének átalakítása, és várhatóan ilyen lesz például a Nyugati tér felüljárójának elbontása vagy a Blaha Lujza tér megújítása is, amely a hallgatói pályázat résztvevői szerint a nagykörúti változások egyik kiemelkedő katalizátora lehet – pláne, ha nemcsak burkolatcseréről, hanem funkcióváltásról is szól majd. Külföldi tapasztalatokat hazai körülményekre adaptálva összefogást sürgetnek, hogy a kereskedők és az önkormányzatok együtt hozzanak létre tematikus utcákat, mint ahogy az megtörtént az antikvitásüzleteiről híres Falk Miksa utcában is. Általában az érintettek bevonása az egyik legfontosabb stratégiai kezdet: az önkormányzatok, az üzlettulajdonosok, a lakók és akár diákok lehetnek a változások generátorai, ahogy az edinburghi Royal Mile-on vagy a bécsi Mariahilfer Straße esetében is történik.
De visszatérve a pályázatra: a Nagykörutat vizsgáló BME-s és corvinusos csapatok szakaszokra bontották a területet, és e szerint elemezték azt. A megközelítések közt az a hátráltató tényező is felmerült, hogy a városrész üzlethelyiségeinek átlagos mérete kicsi a magas hozzáadott értékű szolgáltatásokat kínáló üzleteknek és a színvonalas világmárkáknak. A nagyjából 80 m2-es boltok a megkívánt 100 m2-esek helyett ráadásul sok esetben magántulajdonban vannak, így az önkormányzati döntés alapján történő egybenyitások nem lehetségesek. Kiemelték: addig nem lehet radikális változás, amíg nincs forgalomcsillapítás, mert a zajterhelés miatt „senki” sem megy oda vásárolni. Mint az szóba került, a környék számos parkolóháza áll lényegében üresen. Hasznosításukkal csökkenteni lehetne az utcán álló autók számát, és ezzel lényegében lehetővé válhatna az útvonalon az egy forgalmi sáv, kerékpárút, parkolósáv szerkezet. Több külföldi és hazai példa bizonyítja – állították a hallgatók –, hogy az autós forgalom csökkentése nem okoz a városban dugót. Erre példa a Ferenciek tere vagy a Madách tér közösségi kezdeményezésre kikényszerített megújítása is. További fontos megváltoztatandó pontnak nevezték a Nagykörút széles járdáit tarkító pavilonokat is, amelyek eltüntetésével javítani lehetne az utcaképet és a kialakítható funkciókat.
Arra a kérdésre, hogy mi történt a Nagykörúttal egy év alatt – a hallgatói pályázat óta –, a résztvevők üdvözítő folyamatként említették, hogy az „újhullámos” gasztrovonal kialakulása azokon a területeken is megindult, ahol erre nem számítottak.
Borítófotó: Madách tér. Közösségi kezdeményezésre újították fel
