Vizslatom egy Kecskemét környéki termelő tojásait az Aldiban: a csomagoláson fel van tüntetve a szavatossági idő, a csomagolóközpont számát is HU jelöléssel látták el, a tojások azonban – mint kiderül – egytől egyig jelöletlenek, ami szabályellenes. Most, a botrány idején – amikor Hollandiában nemrég arra is felszólították az embereket, hogy ne fogyasszanak tojást – ezt nem teszem be a kosaramba. Inkább nyúlok a mélyalmosért, amelyet eddig eszembe sem jutott venni, és már tolom is a pénztárhoz a HU jelöléssel egyenként is ellátott darabokat, amelyeket – legalábbis remélem – itthon termeltek.
Most magamtól is így tennék, de a hatóság is ezt javasolta. A jelölés többi része nem érdekel, csak az országkód. Magyarországon ugyanis eddig nem volt még a hollandiaihoz hasonló skandalum: ott ugyanis kiderült, hogy tetűirtási célzattal egy Fipronil nevű, emberre is veszélyes rovarirtóval kezelték a tojótyúkokat. Csak Németországba valószínűleg 10,7 millió darab rovarirtó szerrel szennyezett tojást importáltak Hollandiából, de e két országon kívül lapzártánkig még tizenhárom uniós és két EU-n kívüli állam jelezte, hogy szennyezett darabokat találtak.
A német agrárminiszter a rovarirtóval mérgezett áruk piaci forgalomba kerülését egyenesen bűncselekménynek nevezte. A szennyezés miatt Hollandiában, Belgiumban, Németországban és Franciaországban is tojásüzemeket zá-rattak be. A veszélyes termékeket Nyugat-Európa-szerte milliószámra távolították el a szupermarketekből. Hollandiában és Belgiumban már nyomozást is elrendeltek az ügyben. Nem csoda: mint azt Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkári posztot is betöltő országos főállatorvos kifejti, a nevezett rovarirtó egyszerre nagyon nagy dózisban az emberi egészséget is károsíthatja. Kisebb adagokban, hosszú időn keresztül a szervezetbe kerülve még veszélyesebb, mivel a zsírban feloldódva ott raktározódik, és csak nagyon lassan ürül ki. Sokkal lassabban, mint ahogy esetleg az újabb, a korábbihoz hasonló adagok a szervezetbe jutnak, nem beszélve arról, hogy az ott felhalmozódott Fipronil májkárosító hatású.
„Ez a rovarirtó nincs engedélyezve a haszonállatok számára semmilyen formában, azt a szert pedig, amelyet a hollandok használtak, hamisították” – mondja Bognár Lajos. Az országos főállatorvos hozzáteszi: régóta nem vette észre senki, hogy a Fipronil már egy ideje benne van az egyébként biocidként rovarirtásra használt készítményben. A biocid amúgy engedélyezett, határértékkel rendelkező, de hatóanyagmentes, az ökogazdálkodásban is használható készítmény. Ebbe keverték bele az állatgyógyá-szatban ismert, a kutyák, macskák esetében vérszívó paraziták irtására használatos Fipronilt a tetű elleni hatékonyabb védekezés érdekében. Bognár Lajos biztosít arról, hogy Magyarországon a szóban forgó fertőtlenítő készítmények – a Cooper Boost és a Dega–16 – nem voltak forgalomban. Továbbá az ügy kapcsán képbe került két forgalmazó – a Ravels Weelde és a Chickfriend – sem szállított ide. Még az sem biztos, hogy az említett cégek hamisították a szert. Az is lehet, hogy a fertőtlenítős vállalatok a hibásak. Mivel a szerek nem kerültek be az országba, a magyar hatóságok magára a termékre fókuszálnak. A hónap végéig ellenőrzik az importtojásokat és -tojástermékeket, mintát vesznek minden július 1. után az országba behozott holland és lengyel áruból, és szúrópróbaszerűen vizsgálják más országok termékeit. Az étkezési tojások hazai piacán 35 százaléknyi az import, a holland behozatal pedig az idén eddig hozzávetőleg 6500 tonna – még nem tisztázott, hogy étkezési és/vagy ipari, de valószínűleg inkább ipari – tojás volt.
A hollandok szerint a belga és a német tojástermelők is ugyanígy használták a rovarirtó szert, s van olyan vélemény is, hogy helyben korábban is tudtak a dologról, csakhogy a hatóságok akkor nem igazán szorgoskodtak ennek az információnak a megosztásában. Mivel az ügyben Hollandia, Belgium és Németország is a másik rovására keresi a maga igazát, az Európai Bizottság szeptember 26-ra „tojáscsúcsot” hívott össze az érintett országok közötti vádaskodás elcsitítására és a helyzet rendezésének megvitatására. A fentiek alapján azt csak remélni lehet, hogy finomodik a hasonló visszaéléseket jelző rendszer.
Pedig az élelmiszer-gazdaság elég kényes ágazat: van úgy, hogy a konkurencia terjeszt valamit a versenytársról, s a híresztelésről aztán csak utólag derül ki, hogy igaz volt-e vagy sem. De előfordulnak olyan esetek is, amelyek már a kriminalisztika körébe tartoznak. Az egy-egy gyártóba vetett fogyasztói bizalmat elveszíteni könnyű, a visszaszerzéséhez viszont óriási energiák kellenek – ha sikerül egyáltalán. A tét tehát óriási. Az élelmiszer-előállítók java része tudja ezt, és nem él vissza az emberek bizalmával. Amennyiben valaki mégis ezt teszi, annak börtönben a helye. Hollandiában a rendőrség csütörtökön már őrizetbe is vette „két érintett vállalat” vezetőjét, akiknek a szennyezésben a vádak szerint jelentős szerepük volt.
GYILKOS KÓR
Magyarország eddig az emberre nem veszélyes, a sertések számára viszont gyógyíthatatlan afrikai sertéspestisből (ASP) is kimaradt, bár a betegség a határ közelében is felbukkant, Szatmárnémeti és Munkács környékén. Az ASP kapcsán a legújabb fejlemény, hogy az eddig csak vaddisznókban kimutatott kórokozó már Kárpátalján is megbetegített néhány házi sertést, lapzártánkig emiatt két állat már el is pusztult.