Nemrég a Keleti pályaudvar környékén szerettem volna parkolni – egy nyugis hétvégi napon. Piszok mázlista voltam, mert sikerült a Kerepesi út felől beállnom abba a szűk húszautós parkolóba, ahonnan csak fél megállót kell gyalogolni. Érthetetlennek tartom, hogy egy pályaudvarhoz közel még fizetős parkolási lehetőség is csak mindössze száz autó számára van – az is csupán az egyik, a Thököly út felőli oldalon –, ami csúcsidőben aligha jelent biztos megoldást.
Talán ezért is csillant fel a szemem, amikor megláttam: elkezdődhet végre a Keleti és a Nyugati pályaudvar felújítása is, ezek patinás fogadóépületeihez érdemben utoljára évtizedekkel ezelőtt nyúltak hozzá. Igaz, a Keleti aluljárója és környéke a 4-es metró 2014. tavaszi, a Nyugatié pedig a WestEnd 1999 végi átadása során alaposan megújult, megszépült, de magukra a pályaudvarokra bizony már ráfér az alapos renoválás – sőt, akár az átépítés is. Talán a parkolási helyzet is javul majd?
Kicsit utánanézve a dolgoknak azonban kiderül: sajnos a korszerűsítésre valóban az általam is említett „elkezdődhet” szót érdemes használni, feltételes módot, de legalábbis jövő időt. Mert igazából nem a felújítási munka kezdődhet el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál nagyon készségesen adtak felvilágosítást, de lehűtötték a lelkesedésemet: a renoválás startjának időpontját még ők sem ismerik. A minapi kormányhatározat arról szól, hogy kiírják a nyilvános tervpályázatokat az épületek modernizálására, valamint előkészítik a beruházásokat, melyekre 2-2 milliárd forintot meg is kap a MÁV Zrt. – merthogy a vasúti társaság lesz a projekt gazdája. Ez örvendetes, de sajnos egy ilyen nagy volumenű fejlesztésnél az előkészítés is bő egy év lehet, nem szólva a kivitelezési tervekről, a szükséges építési engedélyekről, no meg – nem utolsósorban – a feltehetően százmilliárdos nagyságrendű beruházás(ok) forrásigényéről.
Mint megtudtuk, a 2-2 milliárd forint jórészt az uniós Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) forrásaiból adódik össze, de egyelőre nincs szó arról, hogy maga a tényleges munka, a kivitelezés milyen pénzből valósulhat majd meg. Azt pedig, hogy mikor indulhat el, csak találgatni lehet. Egy azonban bizonyos: jövőre még nem – már csak azért sem, mert műemlék épületekről van szó, így nyertes tervpályázat esetén sem biztos, hogy könnyű lesz valós kiviteli tervvé formálni a még meg sem született elképzeléseket. Reálisan inkább tehát a jövő évtizedben csodálhatjuk majd meg a megújult budapesti főpályaudvarokat.
Reméljük azonban, hogy ez a beruházás olajozottabban zajlik majd, mint mondjuk az új Budapest Kongresszusi Központé. Ez utóbbi ugyanis lassan negyedszázados projekt! Szerencsére itt is látszik már valami: 2018 tavaszán várhatóan elkezdődik az új centrum felépítése, miután nyár végén a projekt megkapta az építési engedélyeket. Vagy éppen jó példa lehet a zalaegerszegi tesztpálya, valamint a Millenáris átépítése is, már mindkettő folyamatban van.
Nyugati pályaudvar
Az épület mostani helyén állt egykor Budapest első pályaudvara, az 1846-ban átadott Pesti indóház. Ide futott be az ország első vasútvonala is, amely Vác és Pest között közlekedett. Az ingatlan az Osztrák Államvasút Társasághoz tartozott: végül ők bontották le és építették a helyére a mostani pályaudvart. A Nyugati híres róla, hogy a terveit a párizsi torony tervezője, Eiffel készítette el. De az igazság az, hogy ez így teljesen nem állja meg a helyét: eredetileg egy osztrák építész, August de Serres dolgozott rajta. Gustave Eiffel tervezőcége csak később szállt be a munkálatokba. Ám a tervezők között egy magyart is találunk Bernárdt Viktor személyében. Érdemes megjegyezni: amikor 1877-ben elkészült az épület, a vasszerkezete valóságos technikai bravúrnak számított. A pályaudvar pár éve azonban veszélybe került: ugyanis amikor 2005-ben elkészült a kormányzati negyed terve, a Nyugati megszüntetését is napirendre tűzték. Rá egy évre néhány melléképületet el is bontottak, de a tervek hamar megfeneklettek, a belvároshoz közel eső pályaudvar pedig időközben felértékelődött.
Keleti pályaudvar
A főváros legforgalmasabb pályaudvara mai nevét azért kapta, mert az átadása idején ide futottak be a keletről, vagyis az Erdélyből és a Balkánról induló vonatok. Az 1884-es átadás előtt a fővárosban öt vasúti állomás működött, és mivel a kötöttpályás közlekedést egyre többen használták, szükség volt egy újabb korszerű pályaudvar megépítésére. A Keleti az avatás után még csak két pályával kapcsolódott be a vasúthálózatba (jelenleg 13 vágány üzemel a pályaudvaron). A helyet a történelem viharai sem kerülték el: a világháborús bombázások során súlyos sérüléseket szenvedett. Az elmúlt évtizedekben több részleges felújításon is átesett.
Borítófotó: A Nyugati Pályaudvar váróterme 1968-ban. Még korai örömködni, egyelőre csak a nyilvános tervpályázatokat írják ki és előkészítik az épületek modernizálását (Fortepan, adományozó: magyar rendőr, 1968')
