– A KDNP és a Fidesz frakcióvezetői közösen jegyezték azt a törvényjavaslatot, miszerint nyugdíjas-szövetkezeti formában is dolgozhatnak hazánkban az idősebb generációk. Honnét jött maga az ötlet? Mik az előnyei ennek?
– Az ötletet a nyugdíjasok igénye adta. Sokan nem szeretnék teljesen abbahagyni azt, amit több évtizeden keresztül tettek. Másrészt örülnének a nyugdíj-kiegészítésnek. Mindezt rugalmas foglalkoztatási keretek között szeretnék megvalósítani. A szövetkezeti foglalkoztatás ezt biztosítja. A tagok kívánságának megfelelő munkalehetőséget keresnek, beleértve a munkaidőigényt is. Másik előnye, hogy a nyugdíjas munkavállaló mentesül az adó- és járulékfizetési kötelezettség alól, kivéve a személyi jövedelemadót.
– Hány nyugdíjas dolgozik jelenleg, és az idősek közül akarnak-e még tevékenykedni?
– A jelenleg is dolgozó nyugdíjasok közül sokan vállalják ugyanazt a megterhelést, mint aktív korukban. Még a 65 éves kor felettieknél is 42 ezer munkavállaló tartozik közéjük. A 65 év alat-tiak-nál ez a szám jóval nagyobb. Igazán nagy számot a könnyített munkát vállalni szándékozók jelentenek.
– Felmérték a nyugdíjasok munkaerő-piaci igényeit? Vagy csak „első blikkre” szavaztak annak jogi hátteréről?
– A Fidesz készített egy felmérést, amely szerint a nyugdíjasok 40 százaléka nem zárkózik el ilyen foglalkoztatástól. Természetesen ezt az arányt csökkenti a lehetőségek által korlátozott megvalósulás.
– Vannak már visszajelzések? Érdekli egyáltalán az érintett generációt ez a lehetőség?
– Úgy tűnik, igen. Pár hét leforgása alatt, vagyis azóta, amióta megszületett a jogszabály, már húsz nyugdíjas-szövetkezet alakult.
– Mit lehet remélni ettől az intézkedéstől a munkaerőpiacon?
– Erre nagyon röviden tudok válaszolni: egyértelműen a munkaerőhiány csökkenését.
– Konkrétabban: hány ezer főt érinthet?
– Az elméleti lehetőség a munkaadók több százezres igényéig terjedhet.
Az óvatos becslés néhány tízezerről szól.