– Miért jött létre az ön által elnökölt szervezet?
– Mindössze 18 hónapja alakult meg a szervezetünk, és az az elsődleges célja, hogy Washingtonban is legyen képviselete a Magyarországon működő amerikai nagyvállalatoknak. Mégpedig azért, hogy felhívjuk a figyelmet a régió fontosságára, egyedi adottságaira.
– Melyek ezek?
– Elsősorban azt emelném ki, hogy a térségben és Magyarországon barátságosak az amerikai cégekkel szemben, szeretnek minket, ami a világ sok más táján közel sem ennyire magától értetődő.
– Mely egyéb területeken jó az együttműködés?
– A HIPA, a magyar befektetési ügynökség véleményem szerint kiemelkedő munkát végez a régió vagy a világ többi hasonló befektetésösztönző ügynökségével összehasonlítva.
– Miért?
– Például azért, mert nemcsak az új, kiemelt beruházásokra fókuszálnak, hanem a már Magyarországon működő, mintegy 100 ezer főt foglalkoztató 1600 amerikai vállalat újrabefektetéseire is figyelnek, az ilyen irányú törekvéseket szintén támogatják.
– Milyen a viszonyuk az Amerikai Kereskedelmi Kamarával, az AmChammel?
– Nagyon szorosan együttműködünk több területen, folyamatos a kapcsolat köztünk. Az AmCham az esztendő 365 napján itt van, mi évente néhány napot töltünk Magyarországon. Tevékenységünk Washingtonra koncentrál.
– Melyek a főbb megoldandó problémák az ön által képviselt nagyvállalatoknál?
– Az első helyen legtöbben a munkaerőhiányt említik, sok esetben ez az, ami az újabb beruházások megvalósítását is lelassítja. Ugyanakkor üdvözlendő a magyar kormány erőfeszítése, különösen ami a jövedelemadó csökkentését és a minimálbérek emelését illeti, amely nem csupán megtartani segíti a munkaerőt, de a külföldön dolgozók hazacsábítását is előmozdítja. Ez utóbbiban is partnerek lehetnek a Magyarországon működő jelentős amerikai vállalatok, illetve ezek fejlesztései.
– Mennyire befolyásolja az amerikai cégek döntéseit, hogy Donald Trump többször kijelentette: szeretné, ha az Egyesült Államokba vinnék vissza mind több tevékenységüket?
– Ma már nem olyan világot élünk, hogy egy politikus mond valamit, a nagy cégek pedig egyszerűen követik a szavát. Ugyanakkor az is igaz, hogy lassan haladnak mostanság Washingtonban a dolgok, a kormányzat a mai napig nem állt fel teljesen, és sok tekintetben el sem tudott kezdődni az érdemi munka.
– A transzatlanti partnerséget (TTIP) viszont máris kigolyózták, nem?
– Ez csak részben igaz. Ezzel az a gond, hogy egy rendkívül sokrétű, az élet rengeteg területét szabályozni próbáló rendszert szerettek volna korábban a felek. A Trump-adminisztráció számos tagjával találkozva kiderült: körvonalazódik egy olyan javaslat, miszerint a legegyszerűbb, de a gazdaság számára kritikus területeken meg lehetne kötni a transzatlanti egyezményt.
– Például?
– Mondjuk az autóipari biztonsági előírások egységesítésével vagy más ipari szabványokkal kapcsolatosan.
– Egyébként, ha már itt tartunk: milyen a Trump-adminisztráció régiónkhoz való viszonya?
– Hatalmas fejlődési lehetőséget látnak benne, és politikai értelemben is igen kedvező a kelet-közép-európai térség megítélése.
– Magyarországnak milyen lehetőségei vannak ezen a téren? Jönnek hozzánk újabb nagyvállalatok, mint például a Tesla?
– Konkrét vállalati ügyekben ha tudnék, sem mondhatnék semmit. Kiemelném azonban a már említett újrabefektetéseket, amelyekben kiemelten jól áll Magyarország, akár a gyógyszeripar, a szolgáltató központok vagy egyes gyártási tevékenységek területén. Ugyanakkor például a védelmi ipari kiadások kapcsán lenne még fejlődési lehetőség, mert például Lengyelország vagy Románia e téren jobb lehetőséget kínál az amerikai vállalatok számára, és ezen országok így a politikai radaron is jobban fenn vannak.
– Az nem zavarja Amerikát, hogy Magyarország nemcsak meghirdette, de eléggé eredményesen folytatja is a keleti nyitás politikáját?
– Orbán Viktor miniszterelnök elsősorban hazája érdekeit képviseli, és e feladatát nagyon jól végzi. Az általam képviselt tengerentúli cégeknek is nagy lehetőség például, hogy Magyarország Közép-Ázsiában szintén egyre erősebb hídfőállásokat épít ki. Mostanában ugyanis Oroszország is eléggé lekerült az amerikai nagyvállalatok térképéről, így a tágabban vett régióban jobbára csak Törökországig terjed a figyelmük. Az is fontos, hogy az Egyesült Államok természetes szövetségese Európa. E felé mutat az is, hogy Kínával kevéssé jók most a gazdasági kapcsolataink, és újratárgyalás alatt van az Észak-amerikai Szabad Kereskedelmi Egyezmény (North American Free Trade Agreement – NAFTA).
– Milyennek látja Kelet-Közép-Euró-pa jövőjét?
– A már említett pozitívumok mellett a brexit is erősítheti a régió, benne Magyarország pozícióját, hiszen számos cég gondolkodik azon, hogy részben vagy egészben az unió területére helyezi tevékenységét a brit kilépés után. E térség adottságai pedig kiválóak ehhez, hiszen itt minden együtt van, amire a nagyvállalatoknak szükségük van: színvonalas környezet, kiszámíthatóság, kedvező adók, jól képzett munkaerő, alacsony költségszint és kellő politikai stabilitás.
Az Amerikai–Magyar Üzleti Tanács jelenlegi tagjai
- BorgWarner
- Citi
- Coca-Cola
- Guardian Industries
- Lilly
- MetLife
- O-I
- Oshkosh Defense
- Parsons
- Pfizer
- Pharma
- Philip Morris International
- Warburg Pincus
Borítófotó: Koszticsák Szilárd / MTI
