– Az idén már negyedszer is jelölt az Év Bortermelője címre. Választotta vagy örökölte a mesterséget?
– Az őseim a XVIII. század derekán érkeztek Hajósra. Koch József tíz generációval ezelőtt Császártöltés egyik alapítója volt. Kereskedelemmel, szőlő- és bortermeléssel foglalkozott. A borászkodás apáról fiúra szállt, én is már gyerekként megszerettem a szőlőt, a borkereskedelemben is járatos nagyapám tanított a szőlőtermesztés és a borászat alapjaira. Nagyon jó érzékkel ő vásárolta nekem az első, 0,2 hektáros ültetvényemet Hajós és Császártöltés között 1991-ben. Errefelé a borkészítés inkább a saját fogyasztásról szólt. Talán a saját szőlő birtoklása és művelése során éreztem meg azt, hogy én többre vágyom, hogy ez üzlet is lehet. Középiskolásként nem az volt az álmom, hogy a háztájiban segítsek vagy a családi szőlőben háti permetezővel locsoljak. Nagyon szerettem az állatokat, nagyapáméknál is sok jószág volt. Ő a szőlőt is lóval ekézte, takarta, nyitotta. Sokáig állatorvos szerettem volna lenni.
– Mégis szőlész-borász szakmérnök lett. Hol tart most a Koch Borászat?
– Az ajándék hajósi szőlőültetvény művelése mellett a területet folyamatosan növeltem, Kunfehértón is vásároltam szőlőket, s Borotán építettem új pincészetet. Az első hat-hét évben szinte mindig meg tudtam duplázni a bor mennyiségét – az első évi 25-ről 1500 hektoliterig –, mert termést vagy földet vettem. Ma már 140 hektár saját szőlőültetvényen gazdálkodom, a Hajós–Bajai borvidéken, ennek egy része még nem fordult termőre. Emellett közel 100 hektáron tevékenykedő termelőt integrálok. Körülbelül 20 000 mázsa szőlőt dolgozok fel éves szinten, ebből szinte csak oltalom alatt álló eredetmegjelölésű (OEM) minőségi bor készül, az éves értékesítésünk 800 ezer palack. Villányban is van egy kis birtok, 10 hektár. Az a pincészetünk Nagyharsányban működik, ott csak kiváló minőségű, prémiumvörösborokat állítunk elő. A termelésünkből származó árbevétel körülbelül 15 százaléka adódik az exportértékesítésből. Stabilan 13 országba szállítunk borokat, Brazíliától és az Egyesült Államoktól kezdve Franciaországon, Nagy-Britannián, Német- és Lengyelországon át egészen Japánig.
– Tavaly volt a 25. saját szürete…
– A 2016-os évjáratban szüretelt szőlőből készített első pezsgőinkkel ez év karácsonyára meg is jelenünk a piacon. Pezsgőből csekély mennyiség, évi 5000 palack előállítását tervezzük éves szinten. Hiszek abban, hogy megfelelő szőlőfajták kiválasztásával, nem mennyiség-, hanem minőségorientált termesztési technológiával kiváló nedűket lehet készíteni a Hajós–Bajai borvidéken, hiszen az ország ezen részén a legmagasabb a napsütéses órák száma. Saját termesztési technológiát fejlesztettem ki, és vallom, hogy a bor minősége annál jobb, minél több napfényt tud megkötni a növény. Évek óta nem használunk rovarirtó szert, és gombaölőkből is csak az Agrár-környezetgazdálkodási programban engedélyezett környezetkímélőket. Igyekszünk a természetes irányzatot követni, mivel ez a jövő útja.
– Ezért állított át harminc hektárt biotermesztésre?
– Abban is hiszek, hogy e célból olyan új fajtákat lehet használni, amelyek alkalmasak a szinte vegyszermentes művelésre. Kozma Pál professzorral, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének a vezetőjével együttműködve több mint harminc fajtát tesztelek Borotán. Az említett 30 hektáron két olyan új típus van, amely szinte vegyszermentesen termeszthető: a Pannónia és a Bácska. A közös munka eredményei a gombabetegségeknek ellenálló, nagy termésbiztonságot adó szőlőfajták, sőt kéncsökkentett és teljesen kénmentes technológián is dolgozunk. Nem bioszőlőt szeretnék termelni, hanem olyat, amelyet nem kell permetezni.
– Mivel kecsegtet az idei szüret?
– Ennek az évnek a termésmennyisége a közepesnél kicsit nagyobb, minőségben viszont az átlagos évjáratoknál jóval kiemelkedőbb, mind a Hajós–Bajai, mind a Villány–Siklósi borvidéken, s országosan is ez a jellemző. Bizonyos területeken, így nálam is okozott problémát a jégkár, esetleg előfordulhattak lokális aszályok, egyébként nagyon jó évjárat a mostani. Az idén egyik régióban sem volt szinte semmi növényegészségügyi probléma. Az előző években előfordultak komolyabb tavaszi fagyok is, most az sem volt. A Hajós–Bajai és a Villány–Siklósi borvidéken pedig egészen kimagasló évjárat várható.
– Vissza-visszatérő a feszültség a szőlőárak miatt. Mi az oka ennek?
– A matematika egyszerű: jelenleg az országban összesen 63 ezer hektáron termelünk szőlőt, s ebből készítünk évente 3-3,5 millió hektoliter bort. Az utóbbiból származó árbevételt, valamint a művelési-fenntartási költségeket összehasonlítva kiderül, hogy a hazai nedű országosan olyan alacsony szintű termésátlaggal készül, amelyből nem lehet fenntartani a jelenlegi termőterületet. Azt gondolom tehát, hogy ágazati szinten jelentős mértékben növelni kellene a jövedelmezőséget. A szőlőterület csökkenése a legrosszabb irány lenne, a termelési költségeket tovább mérsékelni már nem lehet, remélhetőleg tehát az árbevételt tudja növelni az ágazat. A borár emelésének csekély a realitása, de a 63 ezer hektárnyi szőlőből legalább 5 millió hektoliter nedűt kellene előállítanunk. Mivel belföldön éves szinten nem fogy több bor a jelenlegi 2,5 millió hektoliternél, ugyanennyit kellene exportálnunk. Ez nem lehetetlen: a magas minőségű terméket jó áron el lehet adni a világpiacon. Nem mindenkinek kellene másfélszer többet termelnie, de növelni kell a termelés intenzitását ott, ahol szőlőt termesztve valaki hosszú távon versenyképes akar maradni. Legalább a német szintre el kellene jutnunk: Németországban a miénknél másfélszer nagyobb szőlőterületről háromszor annyi bort készítenek, mint mi, a magyarhoz képest kétszeres átlagos hozammal. Ehhez meg kellene oldani a fagy- és jégvédelmet, az öntözést és a megfelelő tápanyag-visszapótlást is. Én ebben látom a magyar szőlő-bor ágazat jövőjét.
NÉVJEGY
1969-ben született
Felsőfokú tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem biológushallgatójaként kezdte, majd agrármérnöki diplomát szerzett
Szőlész-borász szakmérnökként diplomázott Kecskeméten, tavaly MSc-képzést végzett Gödöllőn
1991-ben 0,2 hektáron kezdte a borászkodást a hajósi határban
2007-ben a Villány–Siklósi borvidéken is elkezdte a munkát
2013-tól a Magyar Borakadémia, majd annak elnökségi tagja
2014-ben hajós–bajai pincészete nyerte el az Év Pincészete díjat
2017-ben borászat kategóriában a Koch Borászat kapta a Magyarország legszebb birtoka címet