A blokklánc, bár a szó hangzását még szokni kell, nagyobb hatással lesz a gazdaságra és a mindennapi életre a következő évtizedekben, mint a közösségi média, a mesterséges intelligencia vagy a robotika – vallja Don Tapscott digitális stratéga, a téma elismert szakértője.
A bitcoin árfolyamának közelmúltbeli hajmeresztő növekedése, majd zuhanása ráirányította a globális figyelmet egy új típusú pénzpiac formálódására – és a technológiára, amely mindezt lehetővé tette. A blokklánc ugyanis a bitcoinnal együtt született meg, még a 2008-as pénzügyi válság idején. A pénzügyi közvetítői rendszer, a bankok, a biztosítók, az alapkezelők iránti ellenszenv és bizalmi válság is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ekkor alkotta meg a titokzatos Satoshi Nakamoto, a magát felfedni nem akaró, japán nevű fejlesztő vagy fejlesztői csoport a bitcoin alapjául szolgáló technológiát, a blokkláncot, amelynek a segítségével közvetítők nélkül bonyolíthatók a fizetési tranzakciók. A kriptovaluta csak egy, bár a legelső és máig a legsikeresebb példa a blockchain felhasználására.
A technológia egyfajta kriptopecsét-készítő gépezet. Segítségével bármely digitálisan tárolt adat titkosítása és hamisítás, valamint duplikáció elleni védelme megoldható. Egy olyan új típusú adatrögzítési, illetve hitelesítési módszerről van szó tehát, amely azzal garantálja az információ eredetiségét, hogy lehetetlenné teszi a törlését vagy a módosítását.
ÉLVONALBA JUTNI
Magyarország ennek a jelenleg még kialakulóban lévő iparágnak szeretne az élvonalába kerülni. A kormány részéről is megvan a szükséges nyitottság: nemrég stratégiai fejlesztési területté nyilvánították a blockchaint, a fintechhel együtt. -Deutsch Tamás illetékes miniszterelnöki biztos szerint már keresik a partnereket, akik segíthetnek megadni a közös választ erre a kihívásra. Szeretnék, hogy az ország regionális vezető szerepre tegyen szert ezen technológiák terén. Ez év közepére ígérik Magyarország fintechstratégiájának elkészültét, és hasonló dokumentum készül a blockchainfejlesztésekkel kapcsolatban is.
Jogi és adatvédelmi szempontból azonban érdekes kérdéseket vet fel a májusban életbe lépő európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR), amelyet közvetlenül kell alkalmazni minden tagállamban, a megfelelés pedig számos kihívást állít a digitális világ szereplői, köztük a blokkláncot alkalmazók elé. A rendelet ugyanis előírja, hogy ténylegesen törölhető legyen a digitálisan tárolt személyes adat, ami a blockchain esetében – mivel annak lényege, hogy törölhetetlenek a blokkokban lévő információk – nem megoldható.
Jogi aggályok ide vagy oda, egy ilyen univerzálisan alkalmazható technológiának elég nagy piaca van a negyedik ipari forradalom, a digitalizáció világában, ahol az összes gazdasági szereplőnek – a mezőgazdaságtól az egészségügyön át a kereskedelemig – van „digitális lábnyoma”. Nem csoda, hogy először az innovatív megoldásokat alakító és elég gyorsan lekövető pénzügyi szféra vállalatai, azon belül is a finteches cégek találták meg maguknak a blokkláncot. Óriási potenciálja van a jelenleg elég drága nemzetközi utalások terén is, mivel segítségével kiiktathatók a nagy sápot húzó közvetítők.
BELESZÓL A POLITIKÁBA IS
A blokkláncról január végén tartottak konferenciát Budapesten, amelynek a fő szervezője, Szilágyi Imre szerint a technológia számos területen használható majd. A kereskedelemben, az élelmiszer- vagy akár az autóipari beszállítói láncok tevékenységének a figyelemmel kísérése során lehet rendkívül hasznos. Életeket menthet a motoralkatrészek útjának pontos nyomon követése és nyilvántartása, de a tudatos fogyasztók számára is fontos egyes termékek fenntartható gazdaságból származó eredetének igazolása.
A politika sem marad érintetlen: a blokklánc a választások lebonyolításának a forgatókönyveit is világszerte újraírhatja, hiszen olyan meghamisíthatatlan rendszerről van szó, amely lehetővé teszi, hogy mindenki ellenőrizze: valóban az került-e be a rendszerbe, ahogyan ő szavazott. De a munka- és időigényes ingatlan-nyilvántartásba is besegíthet: a szerződő felek maguk jegyezhetnek be jelzálogot vagy széljegyet, sőt szerződésmintákkal akár a tulajdonosváltás is megtörténhet mindenféle külső szereplő – ügyvéd, hivatal vagy közjegyző – közreműködése nélkül. A fentieken túl az egészségügy területén szintén rengeteg lehetőség van a blokklánc-technológia felhasználására, hiszen a betegadatokhoz való könnyű hozzáférés, egyszersmind azok tökéletes titkosítása kulcsfontosságú. Itt nagyon sok egymástól független szereplőnek kell hozzáférnie igen érzékeny adatokhoz, hiszen a páciens kórtörténete lényeges információt jelent.
MŰKÖDIK A TECHNOLÓGIA
A blockchain alapja, hogy másolás helyett világszerte több millió számítógépen elosztja az információkat. Ezeket a blokkok tárolják, amelyek kis adatbázisokként viselkednek. Amikor a felhasználók a decentralizált adatbázishoz további információkat adnak hozzá, azok egy új blokkban raktározódnak, melynek során egy láncolat jön létre – ezt nevezzük blokkláncnak. Az egyes blokkokban a rendszer nemcsak az adatokat tárolja el, hanem az azokkal végzett valamennyi rendszeren belüli műveletet is.
A digitálisan „elraktározottakat” (pénz, zene, szerződés) tehát nem egy központi helyen tárolják, hanem sok millió számítógép között megosztva egy „globális főkönyvben”, a legmagasabb szintű titkosítást használva. Minden tranzakciót globálisan megosztanak: világszerte működnek óriási számítástechnikai teljesítménnyel dolgozó „bányászcsoportok”, amelyek minden tíz percben létrehoznak egy blokkot ezen időszakasz műveleteiről. Ezt követően versenyezni kezdenek egymással egy bonyolult számítógépes feladaton; az első bányász, aki rátalál a megoldásra és érvényesíti a blokkot, jutalmul digitális valutát kap, a bitcoinlánc esetében például bitcoint. Ekkor jön a kulcslépés: az illető hozzákapcsolja a blokkot az előzőhöz, valamint az azt megelőzőhöz, így alakul ki a láncolat. Végezetül mindegyik blokk kap egy időpecsétet, egy digitális pecsétviaszt.
Ha valaki meg szeretné hekkelni a rendszert, akkor tehát nem csupán egy blokkot kellene célkeresztbe vennie, hanem az összes kapcsolódót, amely a blokklánc történetében létrejött. Méghozzá nem egy számítógépen, hanem milliónyin keresztül egyszerre, ráadásul ezen eszközök a legmagasabb szintű titkosítást használják. Ez gyakorlatilag lehetetlen.
(Forrás: a NAIH állásfoglalása és Don Tapscott TED-előadása)
