A Lajta előtt
Ha összejön a jegybank által a minap javasolt reformpálya, akkor olyan növekedési útra térhet a magyar gazdaság, amely a 2018–30-as időszakban a magyar reálbérek megkétszereződését hozhatja magával. Az MNB szakértői állítják, hogy a keresetek duplázódása kirántaná a jelenlegi fejlettségi szintről a magyar gazdaságot, ugyanis ez kell ahhoz, hogy a hazai munkaerő ne vándoroljon el, illetve az országot már elhagyók egy része vissza is térjen. A jegybanki elemzők százezer hazatérővel kalkulálnak. Miközben a fizetések gyors bővülése dobhatná meg a növekedést, ez nem következhet be változások nélkül.
Álom vagy valóság?
A fizetések megkétszereződéséhez a termelékenység növelésén túl – amelyhez még a legkisebb cégeknél is hatékonyabb működésre, új technológiák alkalmazására lenne szükség – további adócsökkentések is kellenek. Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy Ausztria az unió legnagyobb keresetű országai közé tartozik – mutat rá Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő, megjegyezvén azt is: általában dobogós szokott lenni, de az első ötben mindig bent van. Hazánk viszont sajnos a sereghajtók között van már 2008 óta – a hátsó ötben. Talán nem is meglepő, hogy Nyugat-Magyarország és Burgenland határa az unióban a legeltérőbb átlagkeresetek között húzódó vonal. Nincs még egy ilyen határ az EU-ban, ahol ekkora különbség lenne két terület között – húzza alá a szakember. Szalai Piroska hozzátette: az OECD statisztikái szerint 2017-ben a magyar éves átlagkereset vásárlóerő-paritáson az osztrák éves átlagkereset 45 százalékát tette ki. Ez az érték 2015-ben még csak negyven, az ezredfordulón pedig 35 százalék volt.
„Becslésem szerint az idén nagyon megközelítjük az osztrák fizetések felét, tehát az MNB állítása egybevág ezekkel az adatokkal: ha a keresetünk a duplájára emelkedne, akkor érnénk el a mostani osztrák szintet” – emelte ki. Ha a jelenlegi, magas bérdinamikát fenn tudnánk tartani, akkor elméletben akár hat év is elég lenne a bérek megkettőzéséhez. Ugyanakkor ennél biztosabbnak tűnik számomra egy évi nyolc-tíz százalékos folyamatos növekedés, amellyel kilenc-tíz esztendő alatt érnénk el ezt a célt, azaz legkorábban 2027–28-ban. A szakértő, aki a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány elnöke is, kitért arra, hogy nyugati szomszédunkban 2009 óta közel stagnálnak a keresetek. A hazai dinamika fenntartása – a minimálbérek és a garantált bérminimum lendületes növelése – az államnak, a kormányzatnak egy nagyon jól használt eszköze versenyképességünk javítására. Ezt a 2016-os béralku is bizonyította már, minden ellenkező riogatás és híresztelés ellenére – fűzte hozzá.
Piaci presszió
Miközben bruttó 323 ezer forint Magyarországon az átlagos fizetés, addig ez nettóban 223 ezer forintot „ér”, családi adókedvezménnyel együtt. Az idén több mint tíz százalékkal nőtt a „havi fix”, de már mindenkit az érdekel, hogy mennyi lesz az annyi jövőre. Horváth András, a TakarékBank elemzője kifejtette: 2019-re jelenleg kilenc százalékot elérő növekedést várnak, de ezt jelentősen befolyásolhatják az év végi bérminimum-tárgyalások. Azt sem árt azonban figyelembe venni, hogy visszatért hazánkba az infláció. Vagyis miután a drágulás üteme az idén elérheti éves alapon a 2,9 százalékot, a fent említett bérnövekedés tisztán nyolcszázalékos lesz összességében. S ha a következő esztendőben is összejön a szóban forgó nagy dinamika, úgy hat százalékkal maradhat több a zsebünkben. Miközben a hőn áhított nyugati fizetéseket még nem értük be, az ütemre legalább nem panaszkodhatunk: 2013-tól 2019 végéig összességében több mint ötven százalékkal nőhetnek a reálbérek. Ennek hátterében leginkább a piaci kényszer vagy nyomás áll: a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekordalacsony szintű munkanélküliség. Egyébként a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a magyarországi fizetéseknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok bérszintjének mintegy nyolcvan százalékát elérje a hazai. Ezt követően indulhatna visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra, amelyet egy érdemi munkavállalói adócsökkentés is jelentősen segíteni tudna. Ez enyhítené a vállalkozások keresleti problémáit. Ma már szinte bárkit felvesznek akár képzettség nélkül, s elbocsátani is vonakodnak még a gyenge munkaerőt is, mivel nehezen tudnák pótolni.
Illúzió magas fokon
Számos tévhit kering arról, hogy Ausztriában az ember halálra keresi magát magyar munkavállalóként. Erről szó sincs, és a fizetést, hacsak nem közvetlenül a nyugati határszélről ingázunk át a sógorokhoz, nem különösebben érdemes átváltogatni forintra, hiszen ha az ember Ausztriában él, akkor ezt a pénzt ott is költi el, tehát a költségei is nagyobbak lesznek. Egyébként átlagban egy ápoló, egy víz-, gáz-, fűtésszerelő, egy bolti eladó vagy egy más területen dolgozó szakmunkás havonta 1500-2000 eurót is megkereshet nettóban, a 13. és 14. havi fizetés mellett, egy orvos pedig bruttó 5-7 ezer eurót tehet zsebre minden hónapban. Ismert, hogy kifejezetten sok magyar dolgozik az építőiparban festőként, víz-, gáz-, fűtésszerelőként, ipari villanyszerelőként, antennaszerelőként vagy gipszkartonosként, de az építőipar többi alterületén is könnyen el lehet helyezkedni. A havi fix persze nagyban függ attól is, hogy Ausztria melyik részén dolgozunk: a magyar határhoz közel ugyanis sokkal alacsonyabbak a bérek és a juttatások, mint az ország túlsó végén, Tirolban vagy Vorarlbergben.
