Korszerűsítés a klímáért

Pénz beszél
Az erdőtelepítések ösztönzése érdekében több mint duplájára nő az erre igényelhető támogatások mértéke a Vidékfejlesztési Programban. Nagy István agrárminiszter a Figyelőnek elmondta: 2020 után olyan dotációk jönnek, amelyek hozzájárulnak az állattartás károsanyag-kibocsátásának a csökkentéséhez. A tárcavezető kiemelte,  hogy a minisztérium feladata hazánkban a környezetvédelem mellett a termőtalaj minőségének a megóvása is, amely a következő időszak egyik legnagyobb kihívása.

KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEK

„Az éghajlatváltozás következményekkel jár, amelyeknek a mezőgazdaság van a leginkább kitéve. Ezért a kedvezőtlen hatások mérséklésének a szem előtt tartásával kell modernizálni az ágazatot” – hangsúlyozta a Figyelőnek Nagy István. Az agrárminiszter kérdésünkre kiemelte: a szektor csak együttműködéssel képes érdemi válaszokat adni a kihívásokra, ehhez pedig szükséges az összefogás a pénzügyi területtel, hogy növekedjen az agrárium technológiai fejlettsége és versenyképessége, így csökkentve a negatív hatásokat. 

A szakember hangsúlyozta: Magyarországon a legfontosabb feladatok közé tartozik a termőtalajok és az erdők minőségének a megóvása, az öntözéses gazdálkodás fejlesztése, a levegőszennyezés és az élelmiszer-pazarlás csökkentése. Ezeknek a céloknak az egyik legfontosabb eszköze a technológiai fejlesztések ösztönzése, a digitalizáció erősítése a mezőgazdasági termelésben. A tárcavezető leszögezte: a célok teljesítését a kormányzat az ágazat korszerűsítésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának a pályázati támogatásával, valamint az erdőtelepítési program folytatásával ösztönzi a jövőben.

„Az intézkedéscsomag részeként az Agrárminisztérium első lépésben több mint duplájára növelte az erdőtelepítésre, faültetésre adható támogatások mértékét, egyben ösztönözve a gazdálkodókat arra, hogy a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlenebb adottságú területeken erdőket telepítsenek” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: hazánk legnagyobb erdősítési, fásítási programja veszi kezdetét, amelyet a kormány kiemelten fontosnak tart. Csak ez év tavaszán több mint negyvenmillió csemetét ültettek el az állami és a magánszektor szereplői a már meglévő erdők fenntartása és újak telepítése során. 

 

Gyakorlati lépések

A hazai állattartás károsanyag-emissziójának a csökkentése is hangsúlyos feladat a tárcavezető szerint. Nagy István ezzel kapcsolatban arról beszélt: a teljes ammóniakibocsátás kilencven százalékáért felelős az ágazat. Ezért az a cél, hogy az uniós irányelv szerint ez az érték 2020-ig 10, majd 2030-ig összesen 32 százalékkal csökkenjen. Ennek ösztönzésére 2020 után elsősorban olyan előírásokat, továbbá támogatásokat tervez az Agrárminisztérium, amelyek segítik az állattartási technológiák, a takarmányozás, a trágyatárolás fejlesztését, hozzájárulnak a szerves trágya környezettudatosabb hasznosításához. 

„Gyakorlati lépésekre van szükségünk, mivel kizárólag a jó minőségű termőtalaj képes a szélsőséges időjárási viszonyok ellenére is garantálni a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer-termelést. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő tápanyag-utánpótlás, a víztakarékos öntözés és a műtrágya kiváltása szerves trágyával” – tette hozzá Nagy István.

A tárca megkeresésünkre arról tájékoztatott: az erdőtelepítések ösztönzéséhez a Vidékfejlesztési Program módosítására volt szükség, a tárgyalások már lezárultak az Európai Bizottsággal. A projektben igényelhető jövedelempótló, erdőápolási, -telepítési támogatásokkal a gazdák immár legalább 80, de akár 130 százalékkal nagyobb összeghez juthatnak, mint korábban. A szubvenciókat nemcsak azok igényelhetik, akik a jövőben pályáznak, hanem azok is, akiknél még nem fejeződött be az erdőtelepítés. Ahol már végeztek a munkálatokkal a gazdálkodók, jövedelempótló támogatás igényelhető. Kiemelték: fontos a mintegy kétmillió hektár erdőterület megőrzése is, mivel évente négy-öt millió tonna szén-dioxidot köt meg, ami az ország teljes szén-dioxid-kibocsátásának a hét-nyolc százalékát ellensúlyozza. A programban az erdőgazdálkodás finanszírozását 12 felhívás szolgálja közvetlenül, amelyek teljes forrásösszege több mint 106 milliárd forint. A kormányzat eddig 38 milliárdos kötelezettségvállalást tett, amelyhez további csaknem 12 milliárd forint nemzeti támogatási keret tartozik, így ez idáig mindösszesen 50 milliárd forint dotációt ítéltek meg a 2014–20-as programozási időszakban. 

 

Mit tudnak a civilek?

Az agrártárca felidézte: Magyarország az elmúlt száz év alatt megduplázta erdőterületét. Hazánk területének erdőborítottsága jelenleg 21 százalékos. Csak a rendszerváltozás óta mintegy 200 ezer hektár erdőt telepítettek a magyar gazdák és a magánerdészetek. A régió más országaiban nem volt szükség ekkora programra, hiszen jellemzően hegyvidéki, jelentős erdőterületű államokról van szó. 

Habár érdemi választ, konkrét lépéseket ad a kormány a klímaváltozásra, az egyre szaporodó, faültetést kezdeményező civil mozgalmak nem számoltak be ezekről az intézkedésekről – írta a Magyar Nemzet. A közösségi médiában több csoport is – igazodva a nemzetközi civil hálózathoz – tízmillió, illetve százmillió fa elültetésére buzdít idehaza is, amelyhez természetesen adományokat, támogatásokat gyűjtenek. Habár ezek a csoportok egy időben, jellemzően júliusban alakultak meg, mindmáig konkrét intézkedéseket legfeljebb elvétve tettek, nem valósultak meg jelentős fásítások. Ráadásul a szakemberek szerint a szakmai alap nélkül végzett erdősítés súlyos kockázatot jelent az adott terület élővilágára, ezért sokan óvatosak ezekkel az egyébként politikai céloktól sem mentes szervezetekkel.