Tudta, hogy nem is Dolly volt az első klónozott bárány? Amikor 1958-ban a tudósok már a békák bőrsejtjeiből is tudtak új egyedeket alkotni, a biológusok annyira fellelkesültek, hogy a többség szentül hitte: már csak pár év, és az emlősök klónozása is megoldható lesz. Túl nagyot nem is tévedtek: 1968-ban Steen Willadsen a laboratóriumában már új juhembriókat hozott létre. Na de akkor mi olyan különös a jóval később született Dollyban? Nos, az, hogy ez a bárány volt az első, amelyet egy felnőtt egyed sejtjéből hoztak létre. Márpedig ez a tudás volt a biotechnológia Szent Grálja: az, hogy akár egy hajszálból vagy egy bőrdarabból is elő lehessen állítani egy emlősállatot.
Dolly 1996-os születése óta a klónozás jószerével rutineljárássá vált. A tudósok például egeret, lovat és marhát is sokszorosítottak már. Ám, ahogy Hank Greely, a Stanford Egyetem professzora fogalmaz, korábban kevesen számítottak rá, hogy az egyes fajoknál ennyire eltérők lesznek a sikerráták. Macskát például rendkívül könnyű klónozni, kutyát viszont roppant nehéz. A kísérletekbe mindenesetre folyamatosan ömlenek a dollármilliók, azonban épp ezért egyre többször felmerül a kérdés: egyáltalán miféle haszna van a klónozásnak?
Ahhoz, hogy a választ megértsük, először is tudni kell, hogy rengeteg olyan betegség van, amely sejtpusztulást okoz: ilyen például az Alzheimer-kór, a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór. Ezeket jelenleg csak őssejtekkel lehetne gyógyítani, amelyekből viszont roppant kevés van. A klónozás ezen a téren kiutat jelenthet. De szó se róla: az ilyen jellegű kutatásokat jószerével az egész világon támogatják. Sokkal problémásabb az, amikor az eljárást az állatok mesterséges szaporítására használják. Az is komoly vihart kavart, amikor Spanyolországban 2009-ben laboratóriumi körülmények között klónoztak egy kihaltnak ítélt kőszálikecske-fajt. A gida nem sokkal a születés után elpusztult, a párbeszéd viszont beindult: mégis mi legyen az etikai szabály? Milyen állatokat hozhatunk vissza? Csak azokat, amelyeket az emberi tevékenység pusztított ki, vagy keltsünk életre olyan fajokat is, amelyeket a természet ítélt halálra? Ám úgy tűnik, hogy a mamutok feltámasztása elé még a heves szakmai viták sem tudnak akadályt görgetni: Szibériában ugyanis találtak olyan maradványokat, amelyekből ki tudták vonni a klónozáshoz szükséges DNS-t. A jelek szerint lehet, hogy már a következő évtized hajnalán – mintegy 11 ezer év után – megszületik az első masztodon.
Ez első hallásra nemes ügynek tűnik. A kínai Boyalife és a dél-koreai Sooam Biotech közös projektjére viszont ezt már nehéz lenne ráfogni. A két vállalat ugyanis 2020-ra átváltva mintegy 10 milliárd forintból egy klóngyárat akar létrehozni: az üzemükben elsősorban szarvasmarhákat „készítenének”, de foglalkoznának például versenylovak „gyártásával” is. A Sooam pár hete azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy bemutatta a világ első klónozott lajka kutyáját. A reményeik szerint a gazdák idővel a kimúlt kedvenceiket is náluk klónoztatják majd. Az árak igen borsosak: egy házi kedvenc „felélesztése” átváltva 2,7 millió forintba kerül. Ilyen messzire az USA-ban egyelőre (?) nem mernek elmenni, viszont mióta – 2008-ban – az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet áldását adta rá, ott is „készülnek” klónozott tehenek, amelyeknek a húsát akár forgalomba is lehet hozni. Európában már nem ilyen szelídek a szabályok: az öreg kontinensen tiltják a jószágok efféle sokszorosítását: a klónozott állatokból készült termékeket pedig importálni sem szabad.
Persze a téma legnagyobb tabuja az emberi klónozás. A szakma ezen a téren a sötétben jár: tiltott eljárásról van szó, ezért ha vannak is átütő eredmények, ezeket nem fogják publikálni. Egyelőre csak pletykák vannak. A legtöbb egy olasz professzorhoz, Severino Antinorihoz köthető, aki akkor szerzett hírnevet magának, amikor 2001-ben bejelentette, hogy önkéntes nők méhébe klónozott emb-riókat fog ültetni. Állítása szerint meddő szülőket akart boldoggá tenni. Pár évvel később azt mondta, hogy már három klónozott gyermeket segített a világra hozni. De bizonyítékokkal sosem támasztotta alá az állításait. Antinorit ráadásul tavaly letartóztatták: a klinikáján egy 24 éves nővért állítólag akarata ellenére elaltattak, majd eltávolították a petesejtjeit.
Mindenesetre az emberi klónozást, mint szinte minden szakmabeli, a Nemzeti Egészségügyi Intézet egyik igazgatója, Lawrence Brody is ellenzi. Mint felhívja rá a figyelmet, Dolly is a 277. kísérlet volt. Előtte az összes példány kimúlt. Minden valószínűség szerint az emberi klónozás is óriási kockázatokkal járna.
DEFINÍCIÓ
A klónozás egy ivartalan szaporítási forma, amelynek során olyan szervezetek jönnek létre, amelyek genetikailag teljesen megegyeznek az anyaszervezettel.
Borítófotó: Egy 39 ezer éves mamutlelet előtt pózolnak a japán Man With A Mission együttes tagjai. Rockbandákat még nem tudnak klónozni, de házi kedvenceket (és rövidesen talán mamutokat) viszont igen (Getty Images Hungary)
