Ezen a nyáron a nagy meleg miatt a szokásos Péter-Pál-nap előtt néhány nappal korábban kezdődött az aratás az árpával, repcével. Lapszámunk megjelenésekor a búzát is országszerte vágják már a gazdálkodók. Az őszi vetés óta olyan extrém időjárás volt, amely kihat a várhatóan augusztus első hetéig tartó aratás eredményeire is. A tavalyi 8,5 millió tonna után az idén előreláthatóan 7 millió tonna körüli termés kerülhet a magtárakba a nyári betakarítású növényekből, de még ezen is alakíthat a következő hetek időjárása.
HŐHULLÁMOK, KEVÉS ESŐ
Az esztendő első napjaiban jelentősen hidegebb volt a sokévi átlaghoz – az 1981 és 2010 közötti átlagos középhőmérséklethez – képest. Az ország egyes részein mínusz 20-25 Celsius-fokot is mértek, ám a hótakaró csak január közepére alakult ki. Márciusban már a sokévi átlaghoz viszonyítva jelentősen melegebb volt. Csak úgy zúdultak ránk a hőhullámok: május végén 35 Celsius-fok feletti nagy melegek voltak, s a hőmérséklet júniusban is tartósan a megszokott felett alakult.
Mostanra – bár az utóbbi napokban voltak esőzések – mégis országosan átlagosan 80-100 milliméteres a csapadékhiány, de vannak térségek – például Csongrád megye –, ahol ez az érték a 150-200 millimétert is eléri.
Az előzmények azonban talán fontosabbak: decemberben teljes szárazság volt, mi több, májusban jött csak jelentősebb eső. Azóta ez az utóbbi időkig elmaradt; ha mégis volt csapadék, az viharral vagy jéggel érkezett. Ám amúgy a csapadék mennyisége eléggé eltérő volt országos viszonylatban, így a betakarítás is nagyon heterogén lesz. „Nem csak régión-ként vagy megyénként, településeken belül is jelentős különbségek lehetnek” – hívja fel a figyelmet Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.
A szántóföldi növénytermesztés kimagasló évet zárt 2016-ban: rekordtermésünk volt napraforgóból, repcéből és szójából. Minden idők legnagyobb hozamai születtek még az árpa és a kukorica esetében, s a búza mennyisége is csúcsot döntött – nem lesz könnyű most ezeket a termésátlagokat akár csak megközelíteni is, különösen a fenti okok miatt. S azért sem, mert az idén a nyári betakarítású növények vetésterülete 2,7 százalékkal, 1,7 millió hektárra csökkent a tavalyihoz képest. Nem beszélve az elemi, főként fagykárokról, amelyeket eddig 86,6 ezer hektárról jelentettek a gazdálkodók, míg tavaly 70 ezerről. Viharkárt idáig tízezer hektárról jeleztek. Már a prognózisok arról szóltak, hogy a nyári betakarítású növények termése 2017-ben elmarad a múlt évi rekordtól. Ám az FM becslésében még hektáronként 4,7 tonnás árpa-, 2,7 tonnás repce- és 5 tonnás búzatermés szerepel.
KISEBB HOZAMOK
„A csapadékhiány és a nagy meleg miatt mind a tavalyi gabonarekordhoz, mind a termésbecsléshez képest 15-20 százalékkal alacsonyabb hozamokra lehet számítani – nemcsak a kifejezetten jónak mondható minőségű árpánál, hanem a repcénél és a várhatóan szintén jó minőségű búzánál is” – mondja Czerván György. A szaktárca most legfeljebb 4-4,5 tonna hektáronkénti búzahozammal kalkulál. „Természetesen ez is fedezi majd Magyarország 2,7-2,9 millió tonnás éves szükségletét: az ipari felhasználás 1,1, az állati takarmányozás 1,3 milliós igényét, valamint a malmoknak kellő mennyiséget. Kisebb termésátlag esetén is marad exportárualapunk, csak kevesebb – 1,7-1,8 millió tonna körüli –, mint az korábban megszokott volt. Rosszabb termés esetén ez az árualap nyilván csökken.”
„A növényeink viszont egészségesek; ilyen szép állomány, mint a mostani, ritkán van az országban” – teszi hozzá a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Vancsura József emlékeztet: nem nagyon volt eső, ami a gombáknak kedvezett volna, a kártevőket pedig a téli fagy „vitte el”, a termelők ráadásul minden védekező eljárást elvégeztek, amelyet szükségesnek tartottak. Az árak azonban elmaradnak a termelők vágyaitól, ugyanis hektáronként nagyjából 50 ezer forinttal lennének elégedettek.
VILÁGPIACI TENDENCIÁK
Czerván György arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyarországi gabonaárakat nem a hazai terméskilátás, kereslet és kínálat határozza meg, hanem a világpiaci tendenciák. A gabonaárak csökkenése a múlt év végén megállt, azóta stabilitást mutatnak a piaci árak. Amelyek azonban szinte valamennyi szántóföldi növénynél 5-10 százalékkal alacsonyabbak, mint tavaly. Kivéve a malmi búzát, amelynek az egy évvel korábbi, tonnánként 43-44 ezer forintos szinten van az ára. Az árpáé 35,5 ezer forint, szemben a 2016-os 40 ezerrel. A kukoricáé jelenleg 42 ezer, míg tavaly 48 ezer forint volt. A napraforgóé most 101,7 ezer, szemben az egy esztendővel ezelőtti 120 ezerrel. A repcénél 103,5 ezer forintos tonnánkénti árat lehet tapasztalni a tavalyi 110 ezer után. Mivel globálisan a termés előreláthatóan 5 százalékkal kevesebb lesz a múlt évi rekordokhoz képest, a világpiacon és azt követően Magyarországon is drágulás jöhet.
„Miután az árakat nem mi befolyásoljuk, a jövedelmezőség vagy a versenyképesség javítása érdekében az önköltségre lehet nagyobb ráhatásuk a hazai gazdálkodóknak; ez a búzánál hektáronként 230 ezer forint körüli Magyarországon” – hívja fel a figyelmet az államtitkár. Czerván György szerint előbb-utóbb mindenki rákényszerül, hogy nagyon odafigyeljen a költségtényezőkre a műtrágyától kezdve az energiáig. „Nem biztos, hogy mindenkinek csökkentenie kell például a műtrágyára költött pénzt” – magyarázza Vancsura József. Azt ugyanakkor a GOSZ elnöke szerint is mindenkinek át kell gondolnia, hogyan lehet versenyképes hektárra vetítve is.
A tavalyi rekordévben a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 17 százalékkal növekedett, és a 2 százalékos nemzetgazdasági növekedés csaknem harmadát az agrárium „szállította”. Egy olyan ágazat, amelynek egyébként a nemzetgazdaságon belüli kibocsátása 4,5 százalék. Czerván György a rosszabb gabonaév miatt úgy véli, hogy bár az elmúlt négy egymást követő évben négyszer is húzóereje volt a GDP-nek a mezőgazdaság, az idén ez vélhetőleg nem így alakul.
