– Számított az államtitkári kinevezésére?
– Nem számítottam rá. Annak idején a helyettes államtitkári pozíciót is azért fogadtam el, mert fontos volt, hogy szakmai munkát végezhessek. Most is azért döntöttem a kinevezés elfogadása mellett, mert ez még nagyobb szakmai kihívás. A munka lényege az eddigiekhez képest annyiban változik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) operatív irányításáért egy külön államtitkár felel. Az adóügyek szabályozási és felügyeleti kérdései – beleértve a vámot, a számvitelt, a könyvvizsgálatot – pedig egy másik államtitkárság feladatkörébe tartoznak. Ez utóbbi terület vezetésére kaptam felkérést, ahol eddig helyettes államtitkárként dolgoztam.
– Lesz helyettes államtitkára?
– Igen, a terv az, hogy a szakmai munka és az előkészítés zavartalansága érdekében betöltsük ezt a pozíciót, de jelenleg még nincs hivatalos jelölt. Néhány héten belül azonban szeretnénk megtalálni azt a személyt, aki az említett témakörben segíti a szakmai munkát.
– Ha sok év múlva kellene visszatekintenie, akkor milyen változtatásokat látna szívesen?
– Tanácsadó cégtől érkezve az adórendszer cizelláltsága számomra szépséget is jelent, de egy nem szakmabelinek ebben nehéz eligazodnia. Cél, hogy a kedvezményrendszerek egyszerűsödjenek, az adónemek száma pedig radikálisan csökkenjen. A jelenleg nagyjából hatvanféle terhet az első pár esztendőben 10, a következő években újabb 20 százalékkal lehetne redukálni. Nagyon hosszú távon az adók száma felezhető. Alapvető törekvésünk, hogy modern, fejlődést ösztönző adórendszer legyen Magyarországon. Azt szeretnénk, hogy az adózók könnyen eligazodjanak, és a NAV munkáját szolgáltatássá alakítva a fájdalmas adminisztrációtól megszabadítsuk azt, aki ezzel nem kíván foglalkozni. A munkavállalók számára ez részben már meg is valósult: lényegében a munkáltató és az adóhatóság adminisztrációja által elkészül az adózók bevallása. Erre a mintára szeretnénk a következő években a vállalkozások adóbevallásait is előkészíteni.
– Az ilyen jellegű segítséggel a kisvállalkozások számára okafogyottá válik könyvelő alkalmazása?
– Nyilvánvaló, hogy ezek a szolgáltatások nem a komplex gazdasági tevékenységeket végző nagyvállalatoknak nyújtanak segítséget, a kisvállalkozások viszont jelentős előnyt kovácsolhatnak ezekből a változásokból. A legkisebbeknél felmerülhet, hogy nem lesz szükségük saját könyvelőre. Azt is valószínűnek tartom, hogy az adóhatósági szolgáltatások által épp a kisebb könyvelőcégek számára lesz egyszerűbb és hatékonyabb a bevalláskészítés és a nyilvántartás. Ezek a szolgáltatások némi konszolidációt indíthatnak el a könyvelők között, és így itt is folytatódhat az a trend, hogy a szakma elmozdul a nagyobb hozzáadott értéket teremtő szolgáltatások felé.
– Ön szerint melyek voltak a kormány legjelentősebb egyszerűsítő intézkedései, amelyek az ország versenyképességének a javításában szerepet játszottak?
– Általában erre a kérdésre a szocho- és a taokulcsok csökkentését szokták említeni, amelyek valóban nagy hatásúak voltak, én mégis a katát és a kivát emelném ki. A taotörvény további áramvonalasítására még számítani kell, ugyanakkor annak bonyolult technikai szabályrendszerét egy egyszerű kisvállalkozásnak nem kell szükségszerűen megismernie. Ezért volt óriási lépés, hogy bevezettük a kisadókat. Mindkettő rendkívül egyszerű, fejlődést ösztönző. A kata esetében havi ötvenezer forinttal minden adófizetési kötelezettségnek eleget tesz a vállalkozó. Ma már több mint háromszázezer cég él ezzel a lehetőséggel.
– Az egyszerűsítés mellett az adótartalom csökkentése is része volt a stratégiának. A kata, az éttermi áfa új rendszere a gazdaság kifehérítését is szolgálta. Lehet számítani folytatásra?
– A kulcsok mérséklése esetében sosem kell akkora adóbevétel-kiesésre számítani, mint ahogy a csökkentett adómértékből arra automatikusan következtetni lehetne, sőt. Olyanok is belépnek ilyenkor az adófizetői körbe, akik korábban nem tartoztak a rendszeres adózók közé. A minimális adminisztráció és az alacsony mérték együttese sokakat ösztönöz arra, hogy elindítsák vagy kifehérítsék a vállalkozásukat. A katázók 30-40 százaléka így került be az adórendszerbe. Hasonlóan jó példa, hogy a tizenöt százalékos szja már nem az a tétel, amiért például egy ingatlan-bérbeadó kockáztatná a büntetést. Az áfa azért másként működik. A csökkentésnek kétféle motivációja van: az egyik a szürkegazdaság visszaszorítása, ami tetten érhető a gabona adózásának az átalakításánál vagy a sertéshús forgalmi adójának a csökkentésénél. Az áfamérséklések másik indoka szociális jellegű: a fogyasztói árakban való érvényesítés a cél, mint például az alapvető élelmiszereknél. Készítettünk azonban egy elemzést, amelyben megnéztük, hogy ezek a könnyítések mennyire tudtak megjelenni a fogyasztói árakban. Sajnos azt találtuk, hogy inkább határozza meg a piaci kereslet-kínálat az adott termék ellenértékét, mint annak áfatartalma. Például a tojás esetében nemrégiben az áfacsökkentés ellenére jelentős drágulás volt. Ezért nem gondolkodunk további jelentős forgalmiadó-könnyítésben.
– Az éttermi áfa esetében sem lesz változás? Annak idején bérfejlesztést és beruházásokat ígértek a vendéglátósok a forgalmiadó-különbözetből.
– Az éttermi áfa elsőre bonyolultnak tűnik, de talán a szabályozás bevezetése óta hozzászoktak és megtanulták a vállalkozások, hogy miről szól és miért a sok megkülönböztetés. Rendkívül költséges lenne mindent kedvezményes kulcs alá vonni. Az elhatárolási szempont az volt, hogy mely termékek és szolgáltatások állnak szoros összefüggésben a turizmus fejlesztésével. Ezért nem élhetnek a kisebb kulccsal a menzák és a munkahelyi étkezdék, s ezért nem lehet kedvezőbben adóztatni az előre csomagolt ételeket és italokat. Nemzetközi kitekintésben is jellemző egyébként, hogy a turisztikai szolgáltatások áfáját alacsonyan tartják, hiszen erős nemzetközi verseny van.
– Változik-e például a jövedéki adó szabályozása?
– Ezen a területen kiváló eredményeket tudunk felmutatni, és nagyon jól bevált megoldásokat dolgoztunk ki. Ráadásul szinte egyedülállóan jól működő digitális adatkezelés történik a jövedéki adó területén, sőt a teher által lefedett terület szinte készpénzmentes. Európai szinten is követendő a magyar rendszer. Az adómérték tekintetében azonban szűkös a mozgástér. Van ugyanis egy jövedéki irányelv, amelynek az alkalmazása az unió összes tagállamára nézve kötelező. Ez a környezetre veszélyes áruk (gázolaj, benzin) vagy az egészségre káros termékek (dohány) minimumadóját igen magasra helyezi.
– Az online számlákkal kapcsolatos, július 1-jétől hatályos rendelet hány vállalkozást érint Magyarországon?
– Bízunk benne, hogy rövid időn belül a többségüket érinti majd. Jelenleg nagyjából 210 ezer gazdálkodó használ számlázóprogramot. Nekik kötelező az átállás. A vállalkozók döntő része azonban még kézzel állítja ki a számlákat. Az adatszolgáltatás csak a százezer forint feletti áfát tartalmazókra vonatkozik, viszont ezekről a tömböt használóknak is adatot kell szolgáltatniuk július 1-jétől.
– Erre milyen lehetőségek vannak, hogyan lehet megfelelni a törvény szövegének?
– Magyarországon – éppen nemrégiben számoltuk össze – negyvenezer online számlázóprogram létezik. Ezeknek nyilvánvalóan a töredéke lesz képes arra, hogy a törvényi szövegezés szerint valós időben információt küldjön a NAV-nak. Lesznek olyanok, amelyeket átalakítanak a megfelelőség érdekében, de a hatóság, éppen a kisebb-közepes vállalkozásokra gondolva, egy már most elérhető online számlázóprogramot is készített, amelyet ingyenesen lehet használni, és nem csak nagyobb összegeknél.
– Ez esetben a kisebb értékű számlákat is látja majd a NAV?
– Igen, és egyébként ebbe az irányba is haladunk. De a programokat sem szükséges használni – bár mi ezt preferáljuk. Aki továbbra is tömbben állít ki számlát, annak július 1. után öt napja lesz arra, hogy egy elektronikus felületen kitöltse annak adatait a NAV felé. Ha a számla áfatartalma az ötszázezer forintot is meghaladja, akkor 24 órán belül kell elvégezni az adatszolgáltatást.
– Mennyire felkészültek a cégek? Mivel segítették a felkészülési folyamatot?
– Az online pénztárgépes rendszer már öt éve működik. Ez a B2C, azaz az ügyfelek felé történő értékesítést vonja be az azonnali adatközlés hatálya alá. Most kerül sor a B2B, azaz két gazdálkodó közötti reláció szabályozására. Tavaly már lehetőség volt különböző fórumokon egyeztetni a szóba jöhető számlázóprogramokról, és a NAV saját fejlesztésű alkalmazása is választható. A legutóbbi fórumokon érdeklődtek az adózók, hogy fennakadás esetén mi történik, és mikortól büntet a hatóság. Meg szeretnénk mindenkit nyugtatni: ahol a kollégák látják azt, hogy a megfelelés érdekében időben elkezdődött a felkészülés, ott méltányosan járnak majd el, és azt is figyelembe veszik, ha induló vállalkozásról van szó.
– Az új előírás illeszkedik a korábban bevezetett online pénztárgépes rendelet és a közúti ellenőrzés rendszereinek a sorába. Ezek a feketegazdaság visszaszorítását is célozzák. Mik az eredmények?
– Lényegében az, hogy zár a rendszer. Az államkassza bevételének a növelése mellett az új rendelkezés a vállalkozásokat is tehermentesíti. Többek között az összesítő jelentés alól mentesül a számla kiállítója, sőt az érintettek az elektronikus számla megőrzését, archiválását is a NAV-ra bízhatják. Az eredményeket abban is mérhetjük, hogy számos európai ország számára mintaadók ezek a rendelkezések, és érdeklődnek a rendszereinkről. Az EKÁER óriási siker: mind bűnüldözési, mind pedig élelmiszer-biztonsági szempontból nagy az értéke a valós idejű nyomon követésnek.
– Mi a legnagyobb kihívás a munkájában?
– A beszélgetés elején említett egyszerűbb adórendszer kialakítása óriási kihívás. Ha viszont rövidebb időhorizontra tekintünk, akkor azt mondanám: ma az adópolitika egyik legnagyobb kihívása, hogy a digitális cégek miként vegyék ki a maguk részét a közteherviselésből. Hiszem, hogy a digitális térben sem működhet úgy egyetlen óriáscég sem, hogy ahol nyereséget termel, ott nem adózik. Magyarország megtesz minden szükséges lépést – mind hazai, mind uniós szinten – abba az irányba, hogy globális megoldás születhessen.
NÉVJEGY
37 éves
A Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem gazdálkodási szakának számviteli fő szakirányán szerzett okleveles közgazdászi diplomát 2004-ben, majd adótanácsadói képesítést 2007-ben
2004–16 között a PricewaterhouseCoopers magyarországi leányvállalatának az adótanácsadója volt
2016–18-ban a volt Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkáraként tevékenykedett
2018-tól adóügyekért felelős államtitkár
Az anyanyelvén kívül angolul és németül beszél
