A nemzetközi mezőnyben is kiemelkedő növekedést produkált tavaly Magyarország: az éves bővülés elérte a 4,2 százalékot, amire tizenkét esztendeje nem volt példa. Igaz, ezek még csak az előzetes adatok, a végleges számokat márciusban közli a statisztikai hivatal. Azonban feltehetően sokan mernének nagyobb összegben is fogadni arra, hogy évtizedes GDP-rekordot hoz a múlt esztendő, azaz nem alaptalan a bizakodás a 4,8 százalékos utolsó negyedéves növekedési adat láttán. Amely az uniós statisztikákban is használt kiigazított, azaz szezonális és naptárhatástól megtisztított szám – tehát jobban mutatja a valós helyzetet. De a nyers, kiigazítatlan 4,4 százalékos negyedik negyedéves bővülési adat is jócskán felülmúlta a hazai szakértők átlagban 4,1-es várakozását.
MITŐL NŐTT A GDP?
A bővülés pontos hátterét és okait csak később, a részletes adatok nyilvánosságra hozatalakor ismerhetjük meg. A statisztikai hivatal annyit azonban már most is elárult, hogy a legnagyobb mértékben az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások – kiemelten a kereskedelem – járultak hozzá az év vége felpörgetéséhez.
Az építkezések és az uniós beruházások felfutását emelték ki a számokat kommentáló szakértők is, hozzátéve, hogy a lakossági fogyasztás ugyancsak felhúzta az év végi adatot, jellemzően a karácsonyi időszakban megugró keresletre támaszkodva. A belső fogyasztás bővülését a reálkeresetek erős növekedése, illetve a nagy fogyasztói bizalom támogatta, a beruházások növekedését pedig az uniós támogatások intenzív felhasználásának várható folytatása. Többen említették a kedvező nemzetközi környezetet is, ezen belül az európai gazdaság fellendülési ciklusát, amely az exportorientált, a külpiacoktól függő magyar gazdaság esetében jelentősen segíti a GDP gyarapodását. Az elemzők átlagosan 3,5-4,5 százalékos bővülést várnak az idén. Igaz, a többségük inkább négy százalék alattit prognosztizál, ami jövőre kissé még lassulhat.
MINDENKI HÚZ
Varga Mihály szerint a növekedés tavaly egész évben folyamatos, kiegyensúlyozott volt, és nem csak egy ágazat húzta a gazdaságot, hiszen az ipar és azon belül a gyógyszergyártás, az elektronikus eszközök előállítása, valamint az építőipar egyaránt jelentős szerepet játszott a bővülésben. A nemzetgazdasági miniszter úgy vélte, az utóbbi szektornak a jelenlegi mintegy négyszázalékosnál nagyobb, öt-hat százalékos súlyt kellene képviselnie a gazdaságban. Annak ellenére, hogy az utóbbi időszak növekedése eredményeképpen már kapacitás- és munkaerőhiány lép fel az ágazatban. Erre válaszul a kormány már korábban meghirdette az építőipari vállalatokat támogató programját, amely a gépbeszerzésekhez és a technológiaváltásokhoz nyújt segítséget a szektorban működő cégeknek.
JELEK A „CSATORNÁN” TÚL
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű elemzőház szakértői öt százalék felettire várták Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia és Bulgária bruttó hazai össztermékének átlagos bővülését a tavalyi utolsó három hónapra éves összevetésben. Bár a cseh szám még nincs meg, az öt másik régióbeli ország tényleges teljesítménye alapján átlagosan mintegy 4,7 százalékos növekedésről lehet beszélni. A londoni becslést így akár optimistának is nevezhetjük, mert ezt a középértéket némileg torzította, jócskán felhúzta a román gazdaság kiemelkedő, 7 százalékos utolsó negyedéves bővülése.
Az elemzőház szerint a felpattanást a térségben mindenekelőtt az erőteljes euróövezeti kereslet támogatta, emellett a bérek meredek növekedése is fontos szerepet játszott, a munkanélküliség alacsony szintje és a támogató költségvetési politika pedig a háztartási fogyasztás élénkülését segítette.
Magyarországon előreláthatólag „valamelyest fogy majd a gőz” a későbbiekben ehhez képest, ahogy a beruházások élénküléséből eredő felhajtóerő gyengülni kezd, a várhatóan szigorodó költségvetési politika pedig valószínűleg „nyomot hagy” a keresleten.
A kelet-közép-európai régió növekedése is jó eséllyel tetőzött a tavalyi utolsó negyedévben a Capital Economics szakértői szerint, mivel a gazdasági ciklusok kezdenek kifutni. Emellett az infláció gyorsulása és a kamatok ezt követő emelkedése várhatóan visszafogja a hazai keresletet a vizsgált térségi uniós gazdaságokban. A bővülési ütem fokozatos lassulására számítanak tehát az elemzők a régió legtöbb gazdaságában. Hozzátették azt is, hogy a román hazai össztermék, amely a tavalyi harmadik negyedévben kilenc éve nem mért éves ütemben, 8,8 százalékkal nőtt, valószínűleg markánsabb lassulásnak indul, mivel „egy percig sem volt valószínű, hogy ez a tempó megismételhető lesz”.
MAGYARORSZÁG DOBOGÓS
A magyar GDP-adat megjelenésével csaknem egy időben jött ki a friss számokkal az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat is. Ezek szerint jelenleg a volt „keleti blokk” országainak a teljesítménye húzza a közösség gazdaságát. Fontos hozzátenni, hogy a négy legnagyobb régióbeli gazdaság súlya relatíve csekély ahhoz, hogy markánsabban befolyásolja az egész EU produktivitását: a magyar, a lengyel, a cseh és a román GDP együttesen a teljes uniós bruttó hazai termék hét százalékát sem éri el.
Mindez azonban nem von le semmit abból, hogy a 4,8 százalékos negyedik negyedéves adattal Magyarország a második helyre ugrott az – egyelőre hiányos – uniós rangsorban, az ugyanekkora bővülést felmutató Lettországgal osztozva a kiemelkedő pozíción. A mostani adatok szerint, mint fentebb jeleztük, a legnagyobb, hétszázalékos éves GDP-növekedést Románia érte el ekkor, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Lengyelország állhatott fel 4,3 százalékkal.
Uniós szinten már a harmadik negyedévben megtörtént a „tetőzés” a 2,8-es bővüléssel, mivel az utolsó három hónapban csak 2,6 százalékos volt az éves – kiigazított – GDP-gyarapodás.
