A nyugdíjemelés és a nyugdíjprémium nemcsak az idén, hanem jövőre is garantált, biztos állapotban van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki az első kormányülés után rögtön a Belgrád Rakparti Idősek Klubjába látogatott.
Inflációkövető nyugdíjemelés, nyugdíjprémium, Erzsébet-utalvány – várhatóan ebből a három tényezőből tevődik össze az idősek idei és jövő évi pluszjuttatása. A legnagyobb összeget a 2018-ban három-, 2019-ben 2,7 százalékosra várt infláció miatti emelés adja, így az átlagnyugdíj havi összege jövőre 131 900 forintra emelkedhet. Ez pedig éves szinten csaknem 42 ezer forintos növekedést jelent ehhez az esztendőhöz képest.
A másik növelő tényező a nyugdíjprémium, ami, ahogy a neve is mutatja, nem jár automatikusan, csak akkor lehet kifizetni, ha a gazdasági gyarapodás meghaladja a 3,5 százalékot. Nem kell azonban aggódni, minden jel szerint sikerül megugrani ezt a küszöböt: a kormány az idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos GDP-bővülést vár –‒ sőt az azt követő években is négy százalék feletti növekedéssel számol. Ezért a novemberi nyugdíjjal együtt érkező prémium a legtöbb esetben legfeljebb 12 ezer forint lesz. Így már 54 ezres plusznál tartunk, és ehhez jöhet még – ugyancsak a gazdaság teljesítményének függvényében – az Erzsébet-utalvány, amely egy alkalommal tízezer forintot jelent. Ha a kormány jövőre egyszer biztosítja ezt a juttatást a nyugdíjasoknak, akkor összesen átlagosan 64 ezer forint növekménnyel számolhatnak az idősek ez évhez viszonyítva.
Nézzük a makroszámokat! A 2018-as költségvetésben 32 milliárd forintot tervezett be a kormány a nyugdíjprémiumra, a 2,7-3,0 százalékos várható inflációkövető nyugdíjemelés pedig 85-95 milliárdos pluszkiadást jelent a Portfolio számítása szerint. A jó gazdasági teljesítményre hivatkozva eddig háromszor kiosztott tízezer forintos Erzsébet-utalványok alkalmanként 30 milliárdos kiadást jelentenek a büdzsének. Összességében tehát jövőre akár 150 milliárd forintnyi pluszjövedelmet csoportosíthatnak át a nyugdíjasoknak.
Az új kormány politikájának egyik hangsúlyos pillére a demográfia kérdése, a jelenlegi kedvezőtlen népesedési folyamatok megfordítása. Nagy visszhangot váltott ki a gyerekszámhoz kötött nyugdíjellátás ötlete, amely az utóbbi hetekben ismét témává vált.
A több szakértő által javasolt új rendszer lényege nagy vonalakban, hogy a munka után járó nyugdíj mellett a gyermekek után is járna egy másik nyugdíjrész, értelemszerűen csak azoknak, akik felneveltek egyet vagy többet. Sokan úgy vélik, igazságtalan az emberek ilyen módon való megkülönböztetése – a támogatók szerint pedig éppen ez orvosolná a jelenlegi igazságtalan helyzetet. A gyermekes családoknak ugyanis nagyon sok olyan kiadásuk van, amilyen az egyedülállóknak vagy a gyermektelen pároknak nincs, a nyugdíjból pedig később mindkét csoport egyformán részesül. A javaslat támogatói azt mondják, így több legyet lehetne ütni egy csapásra: egyrészt a gyermekszám emelésére ösztönözné a családokat, másrészt így a növekvő számú aktív dolgozó befizetései már elegendők lennének ahhoz, hogy gond nélkül tudják utalni az aktuális nyugdíjakat a jövőben.
