A dél-alföldi faluban, ahol a szüleim élnek, minden év márciusától egyre többen csengettek be hozzánk aggódó tekintettel. A szükséges nyomtatványokat, igazolásokat hozták az szja-bevalláshoz, megkérve a témához értő édesanyámat, hogy segítsen nekik elkészíteni azt. Néha én is szem- és fültanúja voltam egy-egy ilyen jelenetnek, s mindig némi szorongás társult a „nem értünk mi ehhez, jobb, ha maga csinálja, Julika” arckifejezéshez. Édesanyám „kliensei” tavaly már kevesebben voltak, és aki jött, az sem aggódott annyira, hiszen az adóhivatal nagyon sok ember bevallását elkészítette, csak le kellett ellenőrizni az adatokat. A NAV vezetőinek a nyilatkozatait, illetve az októberben benyújtott jövő évi adótörvényeket figyelembe véve pedig további egyszerűsítések várhatók.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a nyáron sikertörténetnek nevezte a személyi jövedelemadó elektronikus bevallási rendszerét, amelynek a keretében a NAV 3,8 millió magánszemélynek küldött bevallási tervezetet. A munkáltatók mintegy 630 ezer dolgozó válláról vették le a papírok kitöltésének a terhét, körülbelül 300 ezer vállalkozó pedig saját maga készítette el az adóbevallását.
Tállai András, a hatóság vezetője a jövőre tervezett változtatások – miszerint már az őstermelőknek és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek is a NAV készítené el a szükséges dokumentumot – kapcsán egyenesen arról beszélt, hogy véget ér az adóbevallás kora Magyarországon. (Arról, hogy a hivatal évente hány bevallást és adatszolgáltatást kezel, lásd a táblázatot.)
Lambert Zoltán, a WTS Klient adó- és pénzügyi tanácsadó cég ügyvezető partnere a Figyelő érdeklődésére hangsúlyozta: régi célkitűzés az adóhatóság szolgáltató jellegének, az ügyfélbarát adóigazgatásnak a megerősítése. Az egyszerűsítés területén jelentős előrelépés, hogy az adóeljárás teljes mértékben leválik az általános közigazgatási eljárási szabályokról, és kizárólag saját, önálló törvényekre támaszkodik majd. A szakértő szerint is nagy sikere volt az idén az e-szja-nak, és egy valóban ügyfélbarát rendszert sikerült létrehozni. A vállalkozásoknál már árnyaltabb a kép. A cégeket érintő változások kapcsán a valós idejű online adatszolgáltatási kötelezettséget említette Lambert Zoltán: azt mondja, az adatszolgáltatás informatikai fejlesztést igényel, ami különösen az olyan nemzetközi nagyvállalatokat, cégcsoportokat érintheti érzékenyen, amelyek egységes vállalatirányítási rendszer segítségével állítják ki a számláikat minden országban. Ha a rendszer üzemképessé válik, és minden cégnek lesz olyan számlázóprogramja, amely képes az adóhatóság által megkövetelt információk megadására, akkor valóban sok adminisztrációs tehertől megszabadulnak a cégek. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre gyakrabban szó esik az online adatszolgáltatás kiterjesztéséről. Ez egyelőre csak a 100 ezer forintot elérő vagy a feletti áfatartalmú számlákra vonatkozik, de valamennyi számlára ki kell majd terjeszteni, így elméletileg megvalósulhatna az e-áfabevallás, vagyis az, hogy a beérkezett adatok alapján teljesen az adóhivatal készítse el a vállalkozásoknak a dokumentumot.
Ugyan nem a jövő évi adócsomagban található, hanem már korábban elfogadták, de szintén a digitális átalakítás körébe tartozik, hogy 2018. január 1-jétől a gazdálkodó szervezeteknek a magánszemélyek ügyfélkapujának a mintájára az úgynevezett cégkaput kell használniuk az állammal való kapcsolattartásra, ügyintézésre.
Szintén a vállalkozásokat – elsősorban a kezdőket – érinti, hogy a NAV bevezetné a mentorálást. A WTS Klient ügyvezető partnere ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az ebben való részvétel a cégek részéről önkéntes, és szerinte ennek sikere nagyban függ attól, hogy az adózók bizalma megvan-e az adóhatóságban. „Amennyiben az ügyfelek azt látják, hogy az ajtón belépő adóellenőr mindkét fél számára megnyugtató megoldásra törekszik, akkor várhatóan maguk keresik majd a lehetőséget, hogy a problémákat nyíltan, átlátható módon tárják a NAV elé” – mondta Lambert Zoltán.
Kitért arra a lakosságot érintő könnyítésre is, amely szerint az automatikus (pótlékmentes) részletfizetési kedvezmény összeghatára a jelenlegi kétszázezerről félmillió forintra emelkedne, ezenkívül a törlesztés időtartama, „futamideje” is megnőne a mostani félről egy évre. A szakértő hozzátette, szintén kedvező, hogy bővülne az automatikus részletfizetési kedvezmény alanyi köre: az adószámos magánszemélyek és az egyéni vállalkozók is jogosulttá válnának rá. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: az „automatikus” jelző itt csupán annyit jelent, hogy az adóhatóságnak nincs mérlegelési lehetősége, de a fizetési kedvezményt továbbra is kérelmezni kell nála.
