A Figyelő információi alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ősszel hozza nyilvánosságra azt a dokumentumot, amelyet a KPMG globális pénzügyi szolgáltató készített a recski ércbánya esetleges újrahasznosításáról. Az erről szóló pályázat lényege, hogy a kormányhatározat értelmében készül egy megvalósíthatósági tanulmány a Heves megyei lelőhelyről. „A Recsk I. – rézérc és a Recsk II. – nemes- és színesfémérc védnevű bányatelkek újrahasznosításának a lehetőségeit és feltételeit vizsgáló megvalósíthatósági tanulmány” – egészen pontosan az ezt tartalmazó dokumentum valósult meg a könyvvizsgáló kivitelezésében.
Recsk – legalábbis szakértők szerint – a világ egyik legnagyobb rézérckészletét rejti, valamint mintegy ötven tonna aranyat. Ahhoz, hogy a bányát újranyissák és szakmai befektető kezébe kerüljön, vagyonértékelésre is szükség van, majd a koncessziós jog értékesítésére. Egyébként a bánya 2000 óta víz alatt van. Szerteágazó feladatnak tűnik az újranyitás lehetősége: műszaki, környezetvédelmi, jogi és gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni. Nagy Sándor polgármester érdeklődésünkre kifejtette: a Heves megyei településen úgy tudják, a projektet „fontossága és értékessége” miatt tíz évre titkosították, mármint ami a KPMG-tanulmányt illeti. Szeretnék azonban elérni, hogy legalább szűk körben betekinthessenek a dokumentumokba; ez nem „nagypolitikai”, hanem szakmai és társadalmi kérdés – emelte ki. A falu vezetője közölte azt is: fénykorában a recski bánya 1300-1500 dolgozót foglalkoztatott. S akkoriban relatív fejlettsége miatt körzetközpontnak számított az észak-hevesi térségben.
„Miközben a mai napig sokan bizakodnak, hogy egyszer újra megnyílhat a bánya, addig mostanra olyannyira megváltozott a társadalmi helyzet, hogy jelenleg öt embert sem találnánk, aki lemenne ezer méterre a föld alá. A településen működő bútorgyár is létszámhiánnyal küzd, és azt sem tudjuk, lesz-e munkaereje a községbe most betelepülő kínai cipőgyárnak” – érzékeltette a polgármester, hogy az országos statisztika a munkaerőhiányos helyzetről náluk is „működik”. Ám Recsk szempontjából egy ilyen hatalmas beruházás, vagyis a lelőhely újbóli megnyitása sokat „hozna”: infrastrukturális fejlődést, valamint iparűzési adó formájában jelentős bevételt az önkormányzat számlájára.
MESÉS KINCS
Recsk rezet, cinket, ólmot és nemesfémeket tartalmazó érclelőhelyeit már a XVIII. század elején ismerték – derül ki a feljegyzésekből. Hazánk nemesfémbányája az 1830-as évektől 1926-ig magánkézben volt, majd az 1930-as években Magyar Királyi Állami Mátrabánya néven réz-, arany- és ezüstbányászatot folytató telepként üzemelt. 1945 februárjában az üzem hetven dolgozóval kezdte el a működését, napi 200 tonnával újraindult a termelés. A gazdaságosan kitermelhető ércvagyon 36 millió tonnára becsülhető. Az utolsó bányaprivatizációs tervek idején a kinyerhető réz értékét hétmilliárd dollárra becsülték. Ez mintegy 2000 milliárd forintot jelent. A Recsk melletti Lahóca-hegy aranyat is rejt, a becslések 34,6 millió tonna, tonnánként 1,47 gramm aranyat tartalmazó ércvagyonról szólnak. Ez közel 51 tonna arany, értéke pedig elérheti a 300 milliárd forintot.
