A május elején a parlament elé benyújtott adócsomag az adózás rendjéről szóló törvényt (Art.) is érinti. A jövő évi költségvetésben azzal kalkulál a kormány, hogy a 2013 óta az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés most is és jövőre is fennmaradhat. Ez teremti meg a fedezetet azokhoz az adócsökkentésekhez, illetve többletkiadásokhoz, amelyeket a jövő évi büdzsé tartalmaz. A változások összességében 35 milliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál. A jelenlegi tervezet nagy része jogtechnikai és szövegpontosító céllal született, néhány adókönnyítéssel fűszerezve. A jogalkotó korábban szinte minden „patront ellőtt” – jövőre a tavaly már elhatározott adócsökkentéseken túl a kiadásnövelésre koncentrál – mondta a Figyelőnek Hegedüs Sándor, az RSM adópartnere.
A kormány számításai szerint a fogyasztáshoz kapcsolódó bevételek 363 milliárd forinttal emelkedhetnek, ezen belül az áfabevételek 300 milliárdos többletet mutathatnak fel ez évhez képest. A lakosság befizetései látványos összeggel híznak: összesen 300 milliárd forinttal számít többre itt a kormány, szja-ból 2090 milliárdot vár, ami 17 százalékkal nagyobb az idei tervnél. Az illetékbefizetések az ötödével növekedhetnek – 190 milliárd forint közelébe – a felpörgő ingatlantranzakciók következtében.
Áfacsökkentések
Nézzük a részleteket! Jövőre 27-ről 5 százalékra csökkentenék az élő, a friss és a fagyasztott hal áfáját. De a visszavágások az internetet se kerülnék el: az adó további 13 százalékponttal csökken, jövőre itt is öt százalék lesz, ez a nemzetgazdasági tárca számításai szerint mintegy 22 milliárd forintot hagy az embereknél. Noha az Európai Bizottság úgy véli, Magyarország nem mérsékelheti az internetszolgáltatás áfáját, a kormány határozott álláspontja, hogy megteszi.
Persze a legnagyobb figyelem, most a reklámadót övezi. Ha a vonatkozó törvény módosítását elfogadja a parlament, az adókulcs a közzétevők esetén 2017 júniusától 7,5 százalékra emelkedik. A megrendelőknél nem változik a reklámadó mértéke, a hirdetési költségeik után továbbra is 5 százalék az adó. Eddig egyébként a közzétevők 100 millió forintos árbevételhatárig nulla, e fölött 5,3 százalékos kulccsal voltak kötelesek reklámadót fizetni. A forgalomra számított progresszív kulcsú adóztatást azonban az EU az európai szabályozással ellentétesnek minősítette, így mindenképpen szükség van a hazai szabályozás módosítására.
Finomhangolások
Lényeges változások várhatók a kisadózóknál is. Több esetben „ügyfélbarát” lesz a rendszer, csökkenő adminisztrációval és pontosításokkal. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) kapcsolatos törvény is módosul. A javaslat szerint egyéni vállalkozó esetében nem lesz alkalmazható az ekho szerinti adózás abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózik. A szakértő kiemelte: a tervezet szerint 2018-tól a nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatók sem minősülnek főállásúnak a kata szempontjából, így nekik csak havi 25 000 forint lesz az adófizetési kötelezettségük. Jövőre feleannyi közterhet fizet az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett kisadózóként vállalkozik. Az érintett diákok ugyanis úgynevezett főállásúnak nem minősülő kisadózónak számítanak majd.
A jelenlegi szabállyal ellentétben a kataalanyiság nem szűnik meg automatikusan az év utolsó napjával, ha azon a napon az adózó nettó módon számított adótartozása meghaladja a 100 000 forintot. Amennyiben az adózó az adóalanyiság megszűnéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig a tartozást megfizeti és annak tényét igazolja, az adóhatóság visszavonja a határozatot. A jelenlegi szabályozás pontosítása szerint a kataalany bevételi nyilatkozata a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül. Pontosítják a kata-adóalanyiság megszűnésével és az azt követő újbóli választásával kapcsolatos szabályt, így már az adóalanyiság megszűnése utáni második év első napjától kezdődően lehet majd újra alkalmazni ezt az adózási módot.
A szakértő szerint az is kedvező, hogy újabb területen válik egyablakossá az adatbekérés. A cégjegyzésre kötelezett adóalanyok alapításakor a NAV továbbítja a szükséges adatokat az önkormányzatok felé, amennyiben azokra a székhely szerinti önkormányzat helyi iparűzési adóval kapcsolatos rendelete hatályos. A kata kapcsán felmerülő egyszerűsített adómegállapítási módot azonban ettől függetlenül külön be kell jelentenie az érintett társaságnak. Módosulhat az osztalék utáni adót kiváltó teher megfizetésének alapja, amennyiben korábban osztalékelőleget állapítottak meg, illetve az esedékességére vonatkozó szabály. Egyaránt illetékmentes lesz a papíralapon és az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolatának kiadása.
Tisztul az ingatlanpiac
A fentieken túl néhány további kisebb kiegészítést és pontosítást is tartalmaz még a tervezet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018. január 1-jétől havi 7110 forintról (napi összege 237 Ft) 7320-ra (napi összege 244 Ft) nő – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor.
Az ingatlan-bérbeadás szabályai is változhatnak. Amennyiben a parlament megszavazza, a bérbeadók jövőre rendkívüli adminisztrációcsökkentéssel, jelentős pénzmegtakarítással számolhatnak. A két intézkedés majd hárommilliárd forintot hagy a lakáskiadóknál. Jövőre a jelenlegi egy ingatlan helyett már három lakásig vagy üdülőig választható a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító adózási mód, az úgynevezett tételes átalányadó. A fizetendő összeg szobánként mindössze évi 38 400 forint, ezért senkinek sem éri meg eltitkolni a szálláshely-szolgáltatásból szerzett jövedelmét. Ez egyfajta „gesztus” a jogalkotótól Hegedüs szerint, ám éppen ezért az ellenőrzések fokozódhatnak. A hosszú távú ingatlan-bérbeadók is jobban járnak jövőre, ugyanis már senkinek sem kell ingatlan-bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelme esetén 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlankiadásból származó jövedelem után mindössze a 15 százalékos szja-t kell lerónia minden érintettnek. Ez is a gazdaság fehérítését és az ingatlanpiac tisztulását szolgálhatja.
Gazdaságfehérítés
A már említett adózási tisztulást is szolgálja, hogy a törvényjavaslat a gazdaságfehérítés érdekében az adófizetési biztosíték intézményének a bevezetésével kívánja szigorítani az adóregisztrációs eljárás szabályait. A törvényjavaslat talán legfontosabb adókötelezettséget érintő kiegészítéseként említhető, hogy a belföldi gazdasági társaságoknak kötelező lesz bejelenteniük a külföldi pénzintézeteknél vezetett valamennyi érvényes bankszámlájuk adatait. Az érintett társaságok 2018. január 1-jén érvényes külföldi számlaszámaikat 2018. január 31-ig kötelesek az adóhatósághoz írásban, formanyomtatványon bejelenteni. Ennek elmulasztása 600 000 Ft bírsággal szankcionálható.
A törvényjavaslat szerint a NAV-nak közzé kell tennie azon adózók adatait, akik több mint két bevallási időszakon keresztül nem teljesítik áfabevallási kötelezettségüket. A módosítás célja szerint az adatszolgáltatás kedvezően hathat a forgalom biztonságára, és fokozott óvatosságra sarkallhatja az adózókat az üzleti partnereik kiválasztásakor.
Viszont elhalasztja a törvényjavaslat a számlázóprogramok online adatszolgáltatását, azaz a számlázóprogrammal kibocsátott, 100 ezer forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű szolgáltatási kötelezettség bevezetését. A törvényjavaslat indoklása szerint egyéves felkészülési időt, önkéntes tesztüzemet követően 2018. július 1-jétől léptetik hatályba.
Ezek mind olyan intézkedések, amelyek a tisztességesen adózókat védik, szükség is van erre. Így összességében elmondható, hogy a benyújtott törvényjavaslat a gazdaság fehérítésének szellemében született – hangsúlyozta lapunknak a szakértő.
