Ígéretcunami az ellenzéki pártoktól

Egységes gazdaságpolitikai koncepcióval aligha vádolhatók az ellenzéki pártok, vagyis esetleges kormányra kerülésük után nagy teljesítmény lenne tető alá hozni a „közös nevezőt”. Kérdés, miként is lehetne összehangolni a különböző, egyelőre csak hipotetikusnak tűnő terveket.

Az ígéretcunami – tekintettel arra, hogy pár héten belül országgyűlési választások lesznek – beindult. Az ellenzéki pártok honlapjairól, meghatározó politikusaik nyilatkozataiból szemezgettünk, mármint ami a gazdaságpolitikai elképzeléseket illeti.

Miközben ezen formációk közül kormányzati gyakorlata, tapasztalata az MSZP-nek van, addig pont a szocialisták elgondolásaiból hiányoznak a konkrétumok. Az rendjén való, hogy kiadásnövelő tételekkel csábítanák magukhoz a választókat, ugyanakkor nem található a költségvetési lazítás forrása, ami nem éppen a büdzsét semlegesítő – ez a minimális elvárás egy valódi kormányprogram esetében – koncepció.

Számos esetben – lokálpatrióta gazdaság emlegetése vagy az „őszi” költségvetéshez történő visszatérés – nyitott kaput döngetnek a pártvezetők, valamint a hozzájuk köthető holdudvar képviselői.

 

JOBBIK

Vona Gábor pártja „valódi lokálpatrióta gazdaságpolitikát” ígér kormányra kerülése esetén. Hogy ez konkrétan mit jelent, nem lehet tudni, csak annyit: az ellenzéki formáció magyar vállalkozásokkal kíván stratégiai együttműködéseket kötni, amelyek ráadásul mentesülnének a társaságiadó-fizetési kötelezettségük alól. A Jobbik a bérunióban „hisz”, ami ebben a megközelítésben annyit tesz, hogy azonos munkáért fizessenek ugyanannyit Párizsban, mint Nemesmedvesen. A populáris téma bedobásával csak az a bökkenő, hogy mások a megélhetés költségei vagy a szolgáltatások árai – gyakorlatilag ezért is van akkora különbség Kelet- és Nyugat-Európa között. A párt visszaállítaná az adójóváírás lehetőségét a minimálbéresek számára, s valószínűleg bevezetnék a többkulcsos szja-rendszert. Az alapélelmiszerek áfáját öt százalékra csökkentenék, továbbá visszaállítanák az egyes ágazati különadókat. S megemelnék a bankok mostani adóját, valamint feltámasztanák a Fidesz-kormány által megszüntetett hitelintézeti járadékot is.

 

MSZP–PÁRBESZÉD

A pártszövetség a napokban prezentálta terveit. A  baloldali tömörülés egyik programpontja szerint őszi költségvetést „akarnak”. A büdzsé az idén már akkori keltezésű lesz, miután a korábbi évek gyakorlatával szemben a parlament őszi ülésszakán fogadják majd el a központi költségvetést. Vagyis ez a kívánság kipipálva.

S miután szerintük igazságtalan az egykulcsos adórendszer, újból visszatérne a többkulcsos szisztéma. Ami a mostani helyzethez képest adóemelést jelentene már a közepes jövedelmi szintű fizetések tekintetében is. Túl azon, hogy rontana a versenyképességen. Az egykulcsos szja ugyanis egyszerű rendszer, a progresszív, azaz többkulcsos struktúra pedig eleve bonyolultabb. Közben a 13. havi nyugdíjjal és az igazságos rezsicsökkentés bevezetésével is kampányolnak. Mint emlékezetes, 2009-ben a szóban forgó ellátást pont a szocialisták szüntették meg, akik egyébként a rezsicsökkentést az évszázad átverésének tartották.

 

LMP

A fentiekhez képest viszonylag egzakt elképzelései vannak az LMP-nek, amely talán a legradikálisabb változásokat hajtaná végre kormányra kerülése esetén. Borulna a mostani adórendszer – például a társasági teher ismét kétkulcsos lenne, a nagyvállalati adókedvezmények megszűnnének, átírnák a gépjárműadó-szisztémát, valamint az útdíjból biztosítanák a közúthálózat fenntartását s működtetését. Áfacsökkentési területek: alapélelmiszerek, javító-szerelő tevékenységek, tömegközlekedés, lakásfelújítás.

 

DK

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök pártja is borítaná a mostani adórendszert. Kevesebb adófajtát akarnak, s a taotámogatásokat is likvidálnák. A DK kiiktatná a társasági és az iparűzési adót, helyette új, értéktöbblet-típusú fizetési kötelezettséget róna ki. Gyurcsányék választási programja kilencven oldalra rúg, s feltűnően sokat foglalkoznak a társadalmi kérdésekkel. A DK esetében érdekesség, hogy az exkormányfő korábban azt mondta: nem bolygatná az szja-rendszert, immár a „progresszivitás” híve.  

 

EGYÜTT

A Juhász Péter fémjelezte párt is visszahozná a többkulcsos adórendszert, és a mainál „igazságosabb” lenne a kedvezmények igénybevétele is. Hogy utóbbi mit jelent, pontosan nem derül ki a programjukból, csak annyi: a nagyobb jövedelműek kevesebbet kapnának. Érdekesség, hogy az Együtt alaposan belenyúlna a helyhatóságok rendelkezésébe, miután egységesítené az önkormányzatok által kivetett, vagyoni típusú adókat.

 

MOMENTUM

Nyugdíjjárulék-plafont vezetnének be, valamint az áfa kulcsát 27-ről 25 százalékra csökkentenék. Megszüntetnék az adókedvezményben foglalt gyerekszám szerinti differenciálást. S minden gyermek után legfeljebb 15 ezer forint lenne a jóváírás lehetősége. A Momentum összevonná a kisadókat (eva, kiva, ekho, kata). Továbbá úgynevezett „lakatlansági díjat” szabnának ki az üresen álló lakásokra, azért, hogy több otthon jelenjen meg a bérletpiacon.

 

SZIVÁRVÁNYKOALÍCIÓS GAZDASÁGPOLITIKAI TERVEK

1.  Alapjaiban változna meg az adórendszer (Jobbik, MSZP–Párbeszéd, LMP, Együtt, Momentum, DK)
2. Visszaállítanák a többkulcsos szja-rendszert (Jobbik, MSZP–Párbeszéd, LMP, Együtt, DK)
3. Vállalatok esetében is progresszív lenne az adórendszer, ami a jelenlegi kilencszázalékos társasági adó eltűnését, illetve megemelését jelentené (Jobbik, MSZP–Párbeszéd, LMP)
4. Az alapvető élelmiszerek áfáját öt százalékra csökkentenék (MSZP–Párbeszéd, LMP, DK)
5. Nagyobb nagyvállalati taót vezetnének be, offshore-, környezetszennyezési, illetve spekulációs adót vetnének ki (Párbeszéd, Együtt, Momentum)
6. Eltörölnék a mikrovállalkozás és a munkaviszony adóztatása közti mesterséges határt, valamint csökkentenék a munkaadók járulékfizetési kötelezettségét (LMP)
7. Vagyon-, luxus- és nagybirtokadót vetnének ki (LMP)
8. Növelnék a környezethasználat díját (LMP)
9. Drasztikusan mérsékelnék az adókedvezmények számát (LMP)
10. A zsúfolt városokban behajtási díjat vezetnének be, a belső égésű motorokat fokozatosan kitiltanák (LMP)
11. Egységesítenék az önkormányzati adókat (Együtt)
12. Megszüntetnék a kisadókat – kata, kiva, ekho, eva (Együtt, Momentum)
13. Megemelnék a bankok adóját, visszaállítanák a hitelintézeti járadékot (Jobbik)
14. Értéktöbblet-típusú adó kivetése (DK)
15. Az ellenzéki pártok emelnék a mostani, 92 ezer forintos minimálbér összegét: 100-150 ezres „licitnél” tartanak