Tavaly az elemzői várakozások ellenére elmaradt ugyan hazánk felminősítése, de az idén behozhatják a lemaradást a legnagyobb nemzetközi hitelminősítők: a 2019-es menetrend szerint február és október között hat alkalommal lesz lehetőségük közzétenni véleményüket a hosszú távú magyar devizaadósságról. Most annyi biztos, hogy mindhárom intézménynél a befektetésre ajánlott kategóriában van államadós-besorolásunk, igaz, egyelőre a legalsó fokozatban. Közülük kettőnél a további felminősítésre megalapozott reményt adó pozitív kilátással. Pont a Standard & Poor’s és a Fitch ez a kettő, amelyek egy napra, augusztus 16-ra ütemezték ez évi második felülvizsgálatukat: így ha februárban, az idei első két revíziója során egyik minősítő sem lép, augusztusban jó esetben akár dupla felértékelésnek is örülhetünk egy napba sűrítve.
Legutóbb tavaly novemberben lett volna lehetősége az egyik nagynak, a Moody’snak legalább a stabil kilátást pozitívra javítani, de nem élt vele. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője szerint teljesen indokolatlanul. A szakértő úgy véli, a felminősítés elmaradása is azt mutatja, hogy ezek az intézetek akár több fokozattal le vannak maradva a magyarországi gazdasági folyamatok, valamint a piaci árazások követésében. Hasonlóan vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is, aki biztos volt abban, hogy a Moody’s legalább az ország adósságának a kilátását javítja. Ennek elmaradását a hitelminősítő ekkor egyebek mellett a meglehetősen magas államadósság-rátával magyarázta. A Moody’s várakozása szerint ugyanis a magyar gazdaság erőteljes nominális növekedése ellenére jövőre is csak fokozatosan csökken a tartozás, amely GDP-arányosan 73,3 százalékon állt 2017 végén. Szakértők úgy vélik, az intézet legalább a stabil kilátást pozitívra javíthatja majd, arra ugyanis nem számítanak, hogy a jelenlegi besorolás mellett minősíti fel az adósságot. A hitelminősítők ritkán szoktak stabil kilátás mellett előrébb léptetni országokat, először pozitívra változtatják azt.
Optimistább a másik két nagy intézet: a Fitchnél és a legszigorúbbnak tekintett Standard & Poor’snál egyaránt pozitív kilátással tartják nyilván a hosszú távú magyar devizaadósságot, ami a felminősítés előszobájának tekinthető.
A Standard & Poor’s még 2017. augusztusban látta el pozitív kilátással adósosztályzatunkat, így sokan várták, hogy ez egy év után talán újabb felminősítéssé érik. A cég hazánkkal foglalkozó szakértője azonban elmondta: a befektetésre ajánlott országok esetében hosszabb, kétéves időtávon vizsgálódnak. E szerint 2019-ben az intézet belső menetrendje szerint is eljöhet az ideje annak, hogy végre magasabb besorolást kapjon a magyar államadósság. Karen Vartapetov azt is elárulta, mire kíváncsi a New York-i székhelyű hitelminősítő adósságbesorolásunk vizsgálatakor: fontos, hogyan fut majd ki a jegybank vállalati hitelezést támogató programja, s milyen hatással lesz a bankszektorra. Emellett figyeli azt is, miként reagál majd az MNB az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve és az Európai Központi Bank monetáris szigorítására, kamatemeléseire.
Legutóbb, karácsony előtt a Moody’s jött ki egy elemzéssel, amelyben nem kecsegtet sok jóval: a hitelminősítő szerint annak ellenére, hogy jelentősen nőtt Magyarország gazdasági és pénzügyi ellenálló képessége, még mindig nagyok a hitelezési kockázatok. Így egyáltalán nem biztos, hogy 2019-ben felminősítésre számíthatunk. Továbbra is magas az államadósság szintje, és a bankrendszer kockázatai közös pontot jelentenek a Moody’snál egy besorolási szinten lévő Olaszország, Portugália és Magyarország esetében.
A hitelminősítő várakozásai alapján egyébként 2018–20-ban a magyar gazdaság átlagosan évi 3,6 százalékos bővülést produkálhat.
A Fitch Ratings ugyan stabil kilátással látta el a közép- és kelet-európai országok államadós-osztályzatainak a többségét, minket és hat másik államadóst azonban már tavaly óta pozitív besorolási kilátással tart nyilván. Ezekről az idén valószínűleg döntés születik a hitelminősítő éves helyzetértékelése szerint. A Fitchnél tavaly márciusban ugyancsak megerősítették a korábbi osztályzatot, és felhívták a figyelmet az államadósság relatíve magas arányára. Ugyanakkor pozitívumként emelték ki a javuló gazdaságpolitikai kiszámíthatóságot, ezzel együtt a makrogazdasági ingadozások csökkenését.
