Az alpesi deviza euróval szembeni gyengüléséből mintegy 54 milliárdos nyereséget – természetesen frankban számolva – könyvelhetett el a múlt esztendőben a helvét központi bank.
Az ezzel kapcsolatos jelentést a napokban tette közzé az intézmény, és fontos hangsúlyozni, hogy előzetes becslésről van szó, a részletes 2017-es eredmény márciusban kerül nyilvánosságra. Ugyanakkor a szóban forgó összeg történelmi rekord: a svájci nemzeti bank (SNB) 110 éves fennállásának legnagyobb profitja mindent „felülír”. Az eddigi csúcs a 2014-es, több mint 38 milliárd frankos nyereség volt.
A profit oroszlánrésze a devizapozíció átértékelődésén keletkezett: a frank hároméves mélypontra gyengült tavaly az euróval szemben, ami mintegy 49 milliárdot hozott a konyhára – derül ki a Portfolio.hu elemzéséből.
Számítások szerint az óriási profit a svájci GDP mintegy nyolc százalékát teszi ki.
Igazi érdekesség, hogy a helvét jegybank egyébként tőzsdén jegyzett cég. A tulajdonosok nagy részét közintézmények és a kantonok teszik ki, de akadnak köztük magánbefektetők is, akik szintén részesülhetnek osztalék formájában az intézmény nyereségéből. A múlt évi rekordprofitnak köszönhetően az idén várhatóan a törvényi maximumot fizeti ki osztalék formájában a központi bank, ez részvényenként tizenöt frankot jelent. Ezenfelül a szövetségi kormány és a kantonok összesen további kétmilliárd franknyi extra kifizetésben részesülhetnek, a nyereség fennmaradó részét pedig elkülönítik, hogy fedezze az esetleges jövőbeli veszteségeket.
Sokan emlékeznek még rá, hiszen magyar szempontból is lényeges volt a nagy fokú, frankban történő devizahiteles eladósodás kapcsán, hogy három éve kvázi atombombát dobott le a svájci jegybank: feladta az euróval szembeni 1,20-os árfolyamküszöböt, azaz hagyta felértékelődni az alpesi devizát, de közben mínuszos szintbe vágta vissza az irányadó kamatot. A forint történelmi mélypontra esett a svájci frankkal és az euróval szemben is.
HATÁSTALANÍTOTT ATOMBOMBA
A devizahitelesek érdekeinek a védelméhez és a forint árfolyamának a megóvásához szükséges megállapodásokat a kormány, a Magyar Nemzeti Bank és a bankszövetség 2014 novemberében kötötte meg. Ennek keretében döntöttek arról, hogy a frankhiteleket 256,5-es, míg az euróhiteleket 309-es árfolyamon forintosítják. Ez akkoriban azt jelentette, hogy az ügyfelek hitelét a jelenlegi piaci árfolyamhoz közeli szinten számolják át. Az átváltáshoz szükséges devizát az MNB biztosította a bankok számára.
