Harci készültség

Pénz beszél
A várakozások szerint a következő években a Közel-Kelet mellett Közép- és Kelet-Európa lesz a katonai járművek egyik legnagyobb felvásárlója.

Miután 2014-ben Donyeckben kipattant a háború, a tudósításokból hamar világos lett, hogy az ukrán hadsereg komoly problémákkal küszködik. A saját gyártású T–64-es tankjaiknak sokszor egyetlen találat után teljesen leszakadt a lövegtornya. A szakértők arra gyanakodtak, hogy a Harkov városában készült járművek gyári hibásak voltak.

Azóta Ukrajna, úgy tűnik, levonta a megfelelő következtetéseket: a hadi kiadásokat három év alatt megnégyszerezték. Erre a célra tavaly átváltva 1 billió forintot költöttek.

Bár tőlük nyugatabbra nem ropognak a fegyverek, a kontinensen – részben épp az orosz–ukrán konfliktus hatására – sok ország lépett hasonló útra. A közép-európai államok a múlt évben átlagosan 13 százalékkal növelték a katonai költségeiket, az egész földrészen pedig ez a mutató 1,7 százalékkal nőtt, méghozzá összesen 328 milliárd dollárra. A válság idejét jellemző megszorítások tehát kezdenek szertefoszlani. Bár sok ország, például az emlegetett Ukrajna főleg az Egyesült Államokból szerzi be az új harci eszközöket – jellemző, hogy a tíz legnagyobb ágazati cégből hatnak az USA-ban van a székhelye –, a kiadások felpörgése az európai gyártóknak is jó hír.

Vállalatok és botrányok

Az öreg kontinensen páncélozott járművek gyártásával a brit BAE Systems foglalkozik a legnagyobb léptékben. Jelenleg az évi 22 milliárd dolláros forgalmukkal a világon ők a harmadik legnagyobb hadiipari vállalat (a 18 éves cég egyik jogelődje készítette annak idején az első sorozatban gyártott sugárhajtású utasszállító repülőgépet). Csak az M–113-as páncélozott személyszállítóikból eddig mintegy 80 ezer készült, a Challenger–2-es tankjaikból pedig Nagy-Britannia hadseregében majdnem 400 szolgál. Legnagyobb felvásárlójuk az Egyesült Államok, de a fontos vevőik között szerepel Szaúd-Arábia, Németország, Franciaország és India is.

Bár a csoport elnöke, Roger Carr sokáig részt vett a brexitkampányban, és igyekezett elérni, hogy Nagy-Britannia bent maradjon az EU-ban, most már azt mondja: az ő üzletükre nem lesz komoly hatással a kilépés.

A mamutvállalat egyébként sokáig legalább olyan híres volt a gépeiről, mint a korrupciós ügyeiről. 2008-ban odáig fajult a helyzet, hogy az amerikai hatóságok őrizetbe vették a vállalat két magas rangú tisztviselőjét (köztük az akkori vezérigazgatót, Mike Turnert is). A vád szerint törvénytelenül több tízmillió fontot fizettek ki szaúdi hivatalnokoknak.

Végül a hivatalos közleményük szerint arra jutottak, hogy a korrupció egyes országokban rendkívül mélyen gyökerezik, olyannyira, hogy néhány helyen kerülő utak nélkül már nem is lehet üzletet kötni. Ezért feketelistát készítettek a kerülendő országokról. Ebbe a jegyzékbe Szaúd-Arábia azonban pont nem került bele.

De nem ők az egyetlenek, akik megégették magukat. A harci járművek harmadik legnagyobb európai gyártója, az olasz Finmeccanica volt vezérigazgatója, Giuseppe Orsi tavaly áprilisban korrupció miatt négy és fél év börtönt kapott. A jelek szerint a fejlődő országokban az iparág óriásai nehezen boldogulnak kenőpénzek nélkül: az olaszok még 2010-ben kötöttek megállapodást az indiai védelmi minisztériummal 12 helikopterre. Az 560 millió eurós adásvételhez a jelek szerint 51 millió eurónyi vesztegetési pénz is kapcsolódott.

Azóta a római székhellyel működő Finmeccanica igyekszik megújulni: az új vezető, Mauro Moretti ez év januárjában még a nevüket is leváltotta Leonardóra (mostanában egyébként is divat történelmi figurákról elnevezni a cégeket: már van Amadeus páneurópai informatikai társaság is). A stratégiájukat is átkalibrálták: egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az űrhajózást érintő fejlesztésekre. A változások a jelek szerint meggyőzték a befektetőket: mióta Moretti átvette a vezetést, a cég részvényeinek az értéke közel a duplájára nőtt.

Mindehhez érdemes hozzátenni: nem minden iparági óriásra jellemző a botrányos múlt. Példának okáért a francia Thales-csoportnak és az Airbus katonai repülőkkel foglalkozó részlegének sem voltak hasonló korrupciós ügyei.

A hadiipari elemzésekkel foglalkozó brit Defence IQ idei kimutatása szerint az ágazati szereplőket egyébként jelenleg két fejlesztési irány foglalkoztatja a leginkább. A k+f pénzeket a legtöbben most az aknavédelmi rendszerekbe ölik: a páncélozott harci járműveknek Afganisztánban vagy Irakban ugyanis jellemzően a földbe rejtett rádióról is aktiválható bombák a legnagyobb ellenségei. De ugyanígy óriási érdeklődés övezi azokat a védelmi rendszereket, amelyek még azt megelőzően semlegesítik a lövedékeket – általában automata shotgunok segítségével –, mielőtt azok becsapódnak a járműbe. Ezt a technológiát először az iz­raeliek kezdték használni, ma már azonban széles körben elterjedt (nemrég az oroszok is hasonlókat szereltek be a legújabb T–14-es tankjaikba).

Magyar helyzet

Közép- és Kelet-Európában páncélozott járművek vásárlása terén most nagy a mozgolódás. Lengyelország például 21 milliárd dollárból akarja modernizálni a hadseregét.

A jelek szerint katonai kiadásokra nálunk is egyre több pénz jut majd. Orbán Viktor a brüsszeli NATO-csúcson bejelentette, hogy Magyarország a védelmi költségeket 2024 környékére felemeli a GDP nagyjából 2 százalékára (ami mintegy 500 milliárd forintos kiadásnövelést jelent). Ezzel párhuzamosan pedig a hazai hadiipart is fel akarják fejleszteni. Az érdemi fejleményekre az idén lehet számítani, de a részletek még mindig nem világosak. Azt sem tudni, hogy itthon csak a kézifegyvergyártást, vagy emellett a katonai járművek előállítását is támogatják-e majd. Mindenesetre van honnan fejlődni: Magyarországon mintegy 40 év után először a Gamma Műszaki Zrt. foglalkozott könnyű-páncélvédettségű harcjármű fejlesztésével. A Komondornak nevezett gépük első típusváltozatát 2012-ben mutatták be a nagyérdeműnek. Azóta komoly érdeklődés mutatkozik a gépek iránt, készülnek a járműcsalád következő változatai, ezekből azonban a mai napig csak proto­típusok léteznek. Mint megtudtuk, eddig összesen egy Komondort tudtak eladni.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink