Kisvárdáról Sárospatak felé, az egyik útkanyarban ül egy kislány a görögdinnyéivel. Száz forint kilója, s másnap egy budapesti zöldséges ugyanazt a gyümölcsöt 150-ért adja. Mindeközben a Tesco lement 99 forintra, mire a termelők alaposan megharagudtak. Magyarán az idén is kitört a szinte előre borítékolható dinnyecsata.
Pedig mindig vannak jó fiúk a piacon. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) például már 2015-ben is arra kérte a vásárlókat, hogy magyarországi dinnyét vegyenek. Akkor még az útszéli árusítás és a hamisítás is gond volt, a szaktárca pedig arra hivatkozott, hogy a magyar termény frissebb a külföldinél, illetve az ágazat 11 ezer családnak biztosít megélhetést. Az FM persze minden évben kiáll a dinnyetermelőkért, ahogyan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is ellenőrzésekbe kezd ezen a fronton. A minisztérium az Agrármarketing Centrummal (AMC) és az áruházakkal együtt még fogyasztásösztönző akciókat is tart. Ám úgy tűnik, az áruházláncok igencsak megosztottak az ügyben.
A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. például még 2015-ben közleményben tudatta, hogy a szezon indulásával mindent megtesznek a magyar dinnye népszerűsítéséért, az importot pedig leállították. A Tesco Global Áruházak Zrt.-hez tartozó üzletekben azonban kilogrammonként 70–80 forintért kínálták ezt a gyümölcsöt, amihez a többi kereskedő is próbált igazodni. Pedig akkor a 99 forintos fogyasztói ár lett volna jó mindenkinek. A termelők akkoriban arról panaszkodtak, hogy a görögdinnye kilogrammonkénti felvásárlási ára 23-28 forint körüli, miközben 30-35-nek kellene lennie ahhoz, hogy a termelés nullszaldós legyen a számukra. A fejlesztéshez szükséges 4-5 forintos kilogrammonkénti nyereséghez pedig 40 forintos árra lenne szükség. Akkor a problémát az okozta, hogy „összeért” a spanyol és a magyar dinnyeszezon – előbbi kicsit később, utóbbi valamelyest előbb kezdődött, így egy időben sok áru zúdult rá az európai piacra.
Tavaly a háború már odáig fajult, hogy Pócs János fideszes országgyűlési képviselő dinnyetermelő fiát bevitték a rendőrök, miután egy termelői demonstráció alatt dinnyét dobott a budaörsi Tesco áruház elé. A hatóságok később aztán elengedték ifjabb Pócs Jánost, akivel kapcsolatban az eset miatt a garázdaság gyanúja is felmerült. A Tesco akkor azzal magyarázta alacsony árait, hogy az egyes áruházakban a túl nagy készlet miatt a nap végén egy-két órára leáraztak. Emlékeztettek arra, hogy a cég 2012 decemberében stratégiai megállapodást kötött a kormánnyal, ami aligha jelentheti a hazai beszállítók érdekeinek semmibevételét.
A Tesco is csak a nyereségre hajt – legyint a szakértő, amikor mondom neki, hogy az áruházlánc érdeklődésünkre az idén nem akarja kommentálni a dinnyeügyet. Csak egy közleményt adott ki, amelyben felhívta a figyelmet arra: a hatályos versenyjogi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé, hogy az áruházlánc bármilyen külső nyomás hatására változtasson árain, mert az felveti a fogyasztói árakban való megállapodás gyanúját.
A fentiek előzményeként ebben az évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is kopját fogott és jelezte: kizárólag a korrekt áruházláncok esetében vesz részt a dinnyét népszerűsítő kampányban, ennek pedig alapfeltétele, hogy nem árusítják száz forint alatt a gyümölcs kilóját. A Tesco „botrányos dinnyeakciózásához” ugyanis az idén is csatlakoztak más áruházláncok. A NAK a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás, diszkriminatív árképzés, erőfölénnyel való visszaélés miatt hatósági vizsgálatot is kezdeményezett a Tesco ellen a Nébihnél.
Az említett szakértő szerint különben kilogrammonként 140-150 forintos dinnyeár lenne a reális, mivel egy hektáron mintegy kétmillióba kerül a termesztés. A 100 forintos fogyasztói árat pedig úgy lehet elérni, ha a termelők 25-30 forintot kapnak, miközben az önköltség 40 körüli. Öntözés mellett persze a duplája.
Magyarországon az idén 5000-5200 hektáron – a tavalyinál 8-10 százalékkal kisebb területen – ültettek görögdinnyét. A várható termésmennyiség 200-210 ezer tonna, ez a múlt évi 230 ezerhez képest szintén hozzávetőleg 10 százalékkal kevesebb. A hazai egy főre jutó görögdinnye-fogyasztás 15-16 kilogramm évente. Az export 60-80 ezer tonna, főként Német-, Lengyel- és Csehországba, illetve a balti államokba irányul. Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban meg tudják különböztetni a magyar dinnyét a külfölditől, most egy védjegy bevezetését tervezik. Győrffy Balázs, a NAK elnöke egyébként úgy véli, a kivitelt is lehet növelni, akár mintegy 20 százalékkal. Ezt a tervet támogatja az is, hogy megalakult a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete.
A hazai piac eléggé ellentmondásos – mondja érdeklődésünkre Ledó Ferenc. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke rámutat: a szezon kezdetén akkorra a túlkínálat, hogy annyi dinnyét nem lehet eladni Magyarországon megfelelő áron. Az exportpiacokra bevinni pedig lehetetlen, mert azon ott van még a görög, a spanyol és újabban az olasz termék is. Ugyanakkor az alig két hete indult kivitelnél látni, hogy most meg nincs annyi magyar dinnye, amennyit el lehetne adni a külpiacokon. A korai dinnyékből ugyanis – hívja fel a figyelmet a szakember – jóval több kerül a piac-ra, mivel a termelők a szezon kezdetén jobb árakra számítanak. A FruitVeB szorgalmazza, hogy legalább a termés felét adó nagyobb termelők osszák fel a területüket: április 10. után hetente ültessenek. Így az említett nagyobb árumennyiség nem egyszerre jelenne meg a piacon, illetve exportárualap is egyenletesebben lenne.
