Először is a legfontosabb azt leszögezni, hogy hazánk eddig mentes az emberre nem veszélyes, a sertések számára viszont gyógyíthatatlan afrikai sertéspestistől (ASP). A megbetegedett állatok 90 százaléka elhullik, mivel sem megelőzésre, sem utólagos gyógykezelésre nincs lehetőség. A kór azonban már a magyar–román és a magyar–ukrán határ közelében is felbukkant, Szatmárnémeti és Munkács környékén.
A román állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság augusztus elsején jelentette be, hogy a betegség megjelent Szatmárnémeti szélén, két szomszédos háztáji gazdaságban. A feltételezhetően ukrajnai állati eredetű termékektől megfertőződött hét sertést leölték, majd elégették. A román kormány már a pestis észlelésétől számított pár nap múlva kiemelt állategészségügyi kockázatú védelmi övezetté nyilvánította az Ukrajnával és a szintén ASP-vel fertőzött Moldovával szomszédos határsávot húsz kilométeres mélységben, megelőzendő, hogy újabb állatokat betegítsen meg az országban az afrikai sertéspestis. Egyúttal felhatalmazta az illetékes hatóságokat a vaddisznók ritkítására: járványügyi szempontból az lenne a „kívánatos” – fogalmaztak –, ha a vaddisznók sűrűsége nem haladná meg a 0,5 egyedet négyzetkilométerenként.
Ukrajna 23 megyéjében az elmúlt öt esztendőben 236 ASP-s esetet regisztráltak, az idén júliusig már 88-at, szemben a tavalyi egész évi 91-gyel. Az afrikai sertéspestis korábban csak vaddisznókban kimutatott kórokozója már Kárpátalján is megbetegített házi sertéseket. Először augusztus 12-én mutatták ki az ASP vírusát a Munkácshoz közeli Alsókerepec egyik háztáji gazdaságában. Augusztus 28-án a kórokozó az ukrán–magyar határt is elérte. A Tiszaújlakon működő sertéstelepen tíz állat hullott el. Az ukrán hatóságok szerint ez volt az első eset, hogy a Nagyszőlősi járásban házi sertésekben mutatták ki az ASP-t. A területi állatjárványügyi rendkívüli bizottság zárlat alá helyezte az érintett telepet – ahol tavasszal mintegy 650 sertést tartottak –, és elkezdte a betegség felszámolását.
Románia intézkedései az ügyben egyelőre valamiért megnyugtatóbbnak tűnhetnek. Csakis ezért juthatott ugyanis a magyar sertéstartók eszébe, hogy a magyar–ukrán határt kell megvédeni az ASP-s vaddisznók áttörésétől. Horváth István, a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének (MSTSZ) elnöke úgy véli, az afrikai sertéspestis megjelenése az ország keleti határán rendkívül súlyos gondot okoz mind a tartóknak, mind a feldolgozóknak. Amennyiben a kór Magyarországon is megjelenik, becslések alapján 25-30 százalékkal csökkenhet a hazai állomány. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni. A magyar sertéshúst ugyanis kitiltanák a harmadik országokból, így a távol-keleti piacokról is. Ezáltal a hazai állomány mintegy 30-35 százaléka, 1,2 millió sertés jelenne meg a belföldi piacon, árcsökkenést is magával hozó túltermelési válságot okozva.
Az óvatosság egyáltalán nem alaptalan. Oroszország például már a betegség romániai megjelenésének másnapján közölte: ideiglenes korlátozást vezetett be az onnan származó élő sertések és sertéshúsból készült hústermékek bevitelére. Keleti szomszédunk különben tizenhárom évi embargó után, tavaly októbertől kezdhetett újból exportálni élő sertést és feldolgozott húsárut az Európai Unióba, májusban pedig sertéspestismentes országgá nyilvánította az Állategészségügyi Világszervezet, így az amerikai, a kanadai, a mexikói, a japán és a dél-koreai kivitel lehetősége is megnyílt.
Az MSTSZ mindenesetre azt szeretné, hogy emeljenek kerítést az ukrán határon annak érdekében, hogy a vaddisznókkal ne kerülhessen be az országba a kórokozó. Emellett szigorú állategészségügyi rendszabályokat kezdeményeztek a térségben, és a határellenőrzéseknél is alapos élelmiszer-vizsgálat bevezetését javasolták. Lehet, hogy az ötletet Csehországtól vették, ahol augusztusban a kelet-morvaországi Zlín régióban 73 centiméter magas és mintegy 12 kilométer hosszú, 40 négyzetkilométernyi területet körbezáró kerítéssel határolták el az afrikai sertéspestis gócpontját, hogy megakadályozzák a járvány terjedését. A csehek a kerítésbe 10 ezer voltos áramot is vezettek, szakértők szerint az állatok megállításához legalább 4 ezer volt kell. Emellett a hatóságok a térségben megszüntették az elszaporodott vaddisznók kilövésének a korlátozását.
Nálunk is felmerült akár villanypásztor telepítése a magyar–ukrán határra, de egy vaddisznók miatti kerítésről, illetve egy erre vonatkozó forrásról egyelőre nincs döntés – mondta lapunknak Bognár Lajos. Az országos főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) már többször felhívta a figyelmet az afrikai sertéspestis kapcsán a megelőzés fontosságára. Az ASP behurcolásának megelőzését, megjelenésének minél korábbi észlelését, illetve a sertésállományok védelmét Magyarországon már eddig is több intézkedés célozza. A főállatorvos idejében intézkedett például arról, hogy a betegnek tűnő vaddisznókat diagnosztikai célból ki kell lőni, de elrendelték a kocák, illetve az egy év alatti állatok fokozott kilövését is. Meghatározott vadászterületekről pedig valamennyi elejtett vaddisznóból mintát kell küldeni a Debreceni Egyetemre, az ASP-vizsgálatokkal foglalkozó laboratóriumnak.
TÁMOGATÁS A MEGELŐZÉSHEZ
Nemzeti forrásból az idén is kérhető támogatás az állatbetegségek megelőzésére és felszámolására. Az afrikai sertéspestisnél az elhullott vaddisznók bejelentésének ösztönzésére, a vaddisznók és a házi sertések virológiai vizsgálatainak, a belőlük vett mintavételnek a költségeire, az országhatáron történő fertőtlenítés, valamint a betegségről szóló tájékoztató anyagok elkészítésének a kiadásaira kapható hozzájárulás a 393 ezer eurónyi (122,6 millió forintnyi) keret erejéig.
