Semmiféle piaci reakciót nem váltott ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaszi, évnyitó ülése, ahol is a legfontosabb gazdaságpolitikai döntéshozók – a kormányfő, a jegybank elnöke, a nemzetgazdasági miniszter és a kamarai elnök – ismertették a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Miután az országgyűlési választásokat felvezető kampány kellős közepén járunk, mi sem természetesebb, hogy egy ilyen jellegű esemény az érdeklődés középpontjába kerül.
ÜZENET A PALACKBAN
A piaci szereplők – csakúgy, mint pontosan négy esztendeje – nem vették zokon, hogy a kormány gyakorlatilag meghirdette a „no change” koncepciót – vélekedett megkeresésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint amíg stabilitást és növekedést tud üzenni a mostani gazdaságpolitika, valamint minimalizált kockázatot, nincs gond. A közgazdász úgy véli, „látható vágányon” halad a kabinet: alacsony államháztartási hiány, adósságráta-mérséklés és fenntartható növekedés. Címszavakban ezekről van szó, s ezt a befektetők is díjazzák. Hogy fenntartható-e a jelenlegi dinamikus bővülési ütem, a szakértő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az idén és jövőre is az EU-átlagot meghaladó mértékben növekszik a gazdaság. Mit érez ebből, mármint a négy százalék körüli GDP-gyarapodásból az átlagos halandó? – kérdeztük. A Raiffeisen
Bank vezető elemzője úgy tartja, hogy mi, magyarok alapvetően borúlátóak vagyunk akkor is, amikor derülni kellene. Például a jelenlegi nagy bérdinamikát sem követi társadalmi ováció. Az érintettek többsége úgy tartja, ez jár neki, holott a piaci presszió mellett a fizetések emelkedésében jelentős szerepe van annak a hatéves bérmegállapodásnak, amelyet a kormány kötött a szociális partnerekkel. Török Zoltán szerint az idén is kitart ez a lendület, s ezzel, valamint a gazdasági bővülésünkkel „belesimulunk” a közép-európai térség teljesítményébe, ami nagy szám ahhoz képest, hogy hosszú időn keresztül képtelenek voltunk bemutatni azt a produkciót, amire a szlovák–cseh–lengyel „övezet” képes volt.
A kamarai összejövetelen az is elhangzott, hogy cél a reálbérek tíz év alatt történő megkétszerezése. A szakértő úgy véli, ez évente átlagosan hétszázalékos emelkedést jelent a fizetésekben. A terv, amennyiben ez a gazdaságpolitika hivatalos részévé válik, ambiciózus, miután erre a magyar gazdaság történetében nem akadt még példa. Ugyanakkor a minimálbér növekedésével, a munkaerőhiány miatt a szakképzett munkaerő esetében az úgynevezett „kis bérek” megugrásával el lehet érni a szóban forgó ütemet. Török Zoltán szerint a keresetjavuláshoz a továbbiakban is szükséges a nagy gazdaságbővülési tempó, a munkatermelékenység-növekedés, és kellenek még a bérköltséget csökkentő adóintézkedések is a következő esztendőkben.
A MULTIK ÉS A „FIZUK”
A Magyar Nemzeti Bank szakértői az elmúlt hetekben, hónapokban többször hangoztatták, hogy új növekedési modellre van szükség, amely elsősorban a termelékenység javítására összpontosít. Ugyanakkor ehhez elengedhetetlen a versenyképesség növelése, mert az megteremti az alapját a további dinamikus béremelkedésnek és a gazdasági felzárkózásnak. Az MNB közgazdászainak a vélekedése szerint mindez pedig a jó szaktudáson alapul. Ha ezeket abszolváljuk, akkor már jobban kitermelhetjük a mostaninál dinamikusabb bérnövekedés alapját is. Úgy látják, épp egy paradigmaváltás közepén vagyunk: a gazdasági gyarapodáshoz már nem elég a relatív hazai termelési olcsóság – mármint ami az infrastruktúrát vagy éppen a munkaerőt illeti –, elengedhetetlen a humántőke fejlesztése, valamint megtartása. A jegybank legutóbbi növekedési jelentéséből az is kiderül, hogy a hazai cégekkel ellentétben a multik a lehetőségeikhez képest sokkal kevesebbet fizetnek a dolgozóiknak.
CÉLKITŰZÉSEK
- Gazdasági növekedés: az EU-átlagot meghaladó bővülés 2018–22 között
- Költségvetési hiány: 2020-ra nullás, vagyis deficit nélküli büdzsé
- Államadósság: GDP-arányosan 2022-re 60 százalék alatti ráta
- Adóék: 2022-re a bérre rakódó közterhek a régiós szint alá csökkenjenek. A szociális hozzájárulási adó 11,5 százalékos lesz
- Foglalkoztatottság: 2020-ra további 250-300 ezer új munkahely
- Képzőhelyek: 2022-ig a vállalati képzőhelyeken tanulók számának 75 ezer fölé emelkedése
- Hazai céges brand: három-négy meghatározó vállalat bekapcsolódása az uniós gazdasági vérkeringésbe
