MÉLYPONTON A MUNKANÉLKÜLISÉG
Négy százalékra csökkent az idén a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladja a 4,3 milliót. Ilyen kedvező munkaerőpiaci helyzetre 1990 óta nem volt példa. Az állástalanság szintje tehát rekordalacsony, inkább a munkaerőhiány okozza a gondot, ez a helyzet pedig fölfelé tolja a béreket. A nagyobb fizetések növelik a hazai keresletet, és ez is támogatja a bővülést. Közben a kelet-közép-európai régió s benne Magyarország még mindig vonzó célpontja a külföldi működő tőkének. Aligha árulunk el titkot azzal, hogy leginkább az európai autógyártók kedvence hazánk.
SZÁGULDÁS A TÜNDÉRMESÉBE
Úgy tűnik, beérett az unortodox magyar gazdaságpolitika, Matolcsy György jegybankelnök kifejezésével a tündérmese: az éves gazdasági növekedés üteme 2017-ben elérhette vagy nagyon megközelíthette a négy százalékot. (A végső számot a bruttó hazai termék, vagyis a GDP bővüléséről a jövő évben teszi közzé a KSH – a szerk.) Ilyen teljesítményre ritkán van példa Magyarországon, és hosszú időn keresztül ez a gyarapodási tempó az álom kategóriájába tartozott. Ráadásul nem kell attól tartani, hogy a tündérmeséből „Grimm-sztori” lesz, horrorisztikus történetre ugyanis nincs kilátás. Olyannyira, hogy a gazdaság bővülési lehetősége 2018-ban is jól alakul. A különböző prognózisok három-négy százalékra teszik a jövő évi boom nagyságát, vagyis inkább Disney-filmbe illő lesz a magyar sztori kicsengése középtávon.
KILENC HELLYEL FELFELÉ
Hazánk kilenc hellyel előrébb került a világ országainak legfrissebb versenyképességi rangsorában – tette közzé ősszel a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum – WEF). A 137 országot tartalmazó listán a 60. pozíciót szereztük meg. Magyarország versenyképességi indexe 4,3 pont lett az előző évi 4,2 után. A javulás döntően a technológiai fejlesztéseknek köszönhető, illetve annak, hogy szélesedett a lakosság internethasználata, de sokat fejlődtek a pénz- és tőkepiacok is. A listát a korábbi évekhez hasonlóan az idén is Svájc vezeti, a második az Amerikai Egyesült Államok, a harmadik Szingapúr.
KICSI, DE ERŐS
A gazdasági növekedés motorja lett egy speciális nemzetgazdasági alágazat is, az építőipar, miközben az agrárium hektikussága továbbra is benn van a rendszerben. S a tévhittel ellentétben a GDP több mint felét nem a multik állítják elő, hanem a kis- és középvállalati szektor. Utóbbiakra természetesen még ráfér a feltőkésítés – a tündérmese így lesz kerek.
VILÁGSZTÁR LETT A JEGYBANK
Mennyiségi lazításként értékeli a Bloomberg hírügynökség azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2018 januárjától jelzálogleveleket vásárol: ezzel az MNB csatlakozott fejlett vetélytársaihoz, például az amerikai Fedhez. Egyébként a hazai jegybank kamatcsökkentési ciklusa öt éve tart, s a hétszázalékos kamatot 0,9 százalékosra vitték le a monetáris döntéshozók, több százmilliárd forintos megtakarítást hozva ezzel a központi költségvetésnek. Az MNB konstrukciója azért okozott meglepetést pénzpiaci körökben, mert a kis gazdaságok inkább a rövid hozamokat próbálták lenyomni. Ugyanakkor ezzel a „hagyománnyal” szakított most az MNB, hiszen a hozamgörbe hosszú végét célozza meg.
HAVI KÉTSZÁZ FIXSZEL
Egy év leforgása alatt a bruttó átlagkereset több mint 13 százalékkal haladta meg a 2016-os értéket. A Központi Statisztikai Hivatal közlése értelmében immár megközelíti a 300 ezer forintot, ami nettóban több mint 200 ezret tesz ki. A jelentős növekedést a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezés eredményezte. A versenyszférában mintegy 12 százalékos volt a fizetések éves növekedése.
