Pillanatnyilag a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja a pesszimisták táborába tartozik, mármint ami a gazdasági növekedés 2017-es ütemét illeti. Bár a jegybank ez évre és jövőre is 3,5 százalékot meghaladó gyarapodást vár, ez jelentős eltérés a Nemzetgazdasági Minisztérium 4,2-es előrejelzéséhez képest. Jó hír ugyanakkor, hogy még 2019-re is a monetáris és a fiskális „hatóságok” a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalék feletti „boomját” prognosztizálják. S még ennél is jobb hír, hogy a pia-ci elemzők szerint is 2019-ig kitart a kedvező folyamat. De nézzük konkrétan a legfrissebb szakértői várakozásokat.
Raiffeisen: korrekció felfelé
„Pénzintézetünk elemzői felfelé módosították az idei GDP-növekedési várakozásukat. Olyannyira, hogy 2017-re a gazdasági bővülés várható ütemét 3,8 százalékra növelték a korábbi 3,2-ről” – fejtette ki lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a hitelintézet legutóbbi összeállítása kapcsán. A közgazdász hangsúlyozta: őket is meglepték az idei első negyedéves statisztikai adatok, főleg az ipar bővülésére, illetve a beruházások alakulására vonatkozó számok. A szakember aláhúzta, hogy az első negyedhez képest mind a lakossági, mind a kormányzati fogyasztás erősödésére számítanak a második fél évben az osztrák tulajdonban lévő banknál. Azt is részletezte, hogy az idei átlagos inflációt 2,6 százalékra prognosztizálják, ugyanakkor a pénzromlás üteme a második fél évben 3 százalék fölé emelkedhet. Kérdésünkre, hogy inkább gyengülő vagy erősödő árfolyam várható a forint/euró kurzus kapcsán, azt mondta: a 310-es szinten maradhat a hazai fizetőeszköz árfolyama, gyengülésre aligha kell berendezkedni.
K&H: a kivitel „húz”
Jelenleg 2,2 százalékos be-vé-tel-nö-ve-ke-dés-sel és 1,4 százalékkal nagyobb profittal számolnak a következő egy évre a hazai, 2 milliárd forint éves forgalmat meghaladó nem állami nagyvállalatok a K&H legutóbbi adatai alapján. „A mostani prognózisok a nagyvállalati szektor pénzügyi eredményei javulásának a mérséklődését mutatják, hiszen tavaly ilyenkor 2,9 százalékos árbevétel- és 2,2-es profitbővülést vártak a cégvezetők. A szerényebb számok annak tudhatók be, hogy a cégek legnagyobb része inkább a jelenlegi pénzügyi eredményekkel tervez a következő egy évben is. Az árbevétel-változást tekintve ez a társaságok 62 százalékát jelenti, míg a profit esetében 72 százalékuk számol az aktuális nyereséggel” – tájékoztatott a szektor aktuális pénzügyi várakozásairól Patrick Van Overloop, a K&H Bank üzleti ügyfelek divíziójának a vezetője. „Úgy tűnik, jelenleg a nagyobb vállalatoknak áll a zászló, ugyanis a forgalmat és a profitot tekintve is az átlagnál nagyobb arányban számítanak bővülésre” – tette hozzá.
ING: vegyes nyári érzések
Az ING Bank legfrissebb összeállítása szerint az idei erős kezdést követően várhatóan lassul a gazdaság növekedési üteme a második negyedévben. „Ugyanakkor a legfrissebb gazdasági adatok némi kétséget ébresztettek bennünk, ha nem is a lassulás tényét, de annak mértékét illetően. Az ipar májusban kiemelkedően teljesített a maga 8,8 százalékos éves bázisú bővülésével, ami komoly meglepetés volt” – emelte ki Virovácz Péter, a pénzintézet vezető közgazdásza az általuk készített LeadING HUBE index alapján. A szakember hozzáfűzte: a kiskereskedelem 6 százalékos éves alapon számított növekedése is erőteljesnek mondható, vagyis a kedvező adatok listáját gyarapítja. „Ha mindehhez hozzáadjuk az építőipar gyorsulását a maga 35,4 százalékos éves bázisú bővülésével (köszönhetően az EU-források felhasználásának), máris jogosan gondolkozhatunk el azon, hogy tényleg lesz-e lassulás. Ugyanakkor némely előretekintő adat nem támasztja alá a hurráoptimizmust. Az ipari rendelésállomány kedvezőtlenül alakult, és a bizalmi indikátorok is inkább vegyes képet mutatnak” – hívta fel a figyelmet a felmerülő kockázatokra a szakértő. A túlnyomóan jó hírek ellenére a LeadING HUBE a gazdasági teljesítmény moderálását vetíti elő. Virovácz Péter úgy tartja, összességében túl vegyes a kép ahhoz, hogy egyik vagy másik irányba billenjen a mérleg nyelve.
Kopint-Tárki: „magánál” az ipar
A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. kutatói az idén 3,7 százalékos növekedést és éves szinten 2,3-es inflációt várnak – részletezte Palócz Éva vezérigazgató a cég sajtótájékoztatóján. Elmondta: az intézet munkatársai áprilisi előrejelzésükben szintén 3,7 százalékot prognosztizáltak. Jövőre a Kopint-Tárki 3,5 százalékos gazdasági bővülést vár. Az inflációs szint szerintük 2018-ban tovább emelkedik, éves szinten 2,5 százalékra valószínűsítik – tette hozzá Palócz Éva. A társaság szakemberei szerint az ipar „magához tért”, nekilendült, és ez nem csak az autóiparnak köszönhető. Az ipari termelés az idén 4,7, jövőre 5,5 százalékkal bővül – prognosztizálják a kutatók. A szakember arra is rámutatott: egyre jobban meglódulnak a beruházások, az idén 17, jövőre azonban már csak 7 százalékkal. Az export ebben az évben és 2018-ban is 8 százalékkal nő majd, az import 2017-ben 9,2, jövőre 9 százalékkal bővül a Kopint prognózisa szerint. Közben a konjunktúrakutató elemzői azt várják, hogy az idén és a következő esztendőben is a forint/euró árfolyam a 310-es szint körül alakul éves átlagban. Végezetül a közgazdász nyomatékosította: a Kopint-Tárki elemzői arra számítottak, hogy a lakossági fogyasztás erőteljesebben bővül majd, de az idei első negyedéves adatok alapján visszafogták a várakozásaikat, így azt jósolják, hogy ebben az évben és jövőre is 3,5-3,5 százalékkal növekszik.
Portfolio: a kamat marad
Leghamarabb 2019-ben jöhet az első kamatemelés a Magyar Nemzeti Banktól – véli a Portfolio 11 elemű elemzői konszenzusában részt vevő szakértők többsége, sőt többek szerint az sem teljesen kizárt, hogy még további monetáris lazítás jön. Ennek lehetőségét egyébként a múlt havi jegybanki kamatdöntési közlemény is megpendítette, így több elemző akkori értékelése szerint váratlanul laza hangvételűre sikerült a kommüniké. Az már izgalmasabb kérdés, hogy jövőre lesz-e módosítás, és ha igen, milyen irányú. Az MNB Monetáris Tanácsa a június végi kamatdöntési közleményben (a friss inflációs előrejelzések ismeretében) azt vetítette előre, hogy az inflációs cél fenntartható elérése fél évvel később, 2019 elejétől várható, s azt is jelezte, hogy a külső környezet változásával nőttek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A legintenzívebb monetáris szigorításra Liam Carson, a Capital Economics londoni elemzője számít, hiszen szerinte a jövő év végén már 2 százalékon áll majd az irányadó ráta. A többiek leghamarabb 2019-ben bekövetkező első szigorítást jósolnak, de ketten konkrétan csak 2020-ra kalkulálnak ezzel. Mindebből tehát az következik, hogy a szakértők döntő része úgy véli, még 2018 végén is a jelenlegi 0,9 százalékon áll majd az irányadó ráta, és ez a „portfóliós” eredmény jött ki sorozatban már a negyedik egymást követő havi felmérésben.
