Az Országgyűlés júniusban elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ez jelentős mértékben érinti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) jogi szabályozását is. A Figyelő által megkérdezett szakértők várakozásai szerint az ingatlanbefektetők, -fejlesztők egyre nagyobb számban döntenek majd a tőzsdei bevezetés és a SZIT státusz megszerzése mellett. A kisbefektetők is a változások komoly nyertesei lehetnek: a SZIT jól kiegészítheti a befektetési portfóliójukat. A tapasztalatok azt mutatták, hogy korábban a vonatkozó jogszabályi környezet nem volt eléggé kedvező ahhoz, hogy a jelentős in-gat-lan-port-fó-lió-val rendelkező részvénytársaságok ebben a formában folytassák gazdasági működésüket. Az elfogadott módosító javaslat egyértelmű célja volt tehát, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési formát elérhetővé, vonzóvá tegyék.
INGATLANPIACI BOOM
Természetesen változhat a piac szerkezete, újabb elmozdulás várható, mégpedig jelentős mértékben. Ugyanis tekintettel arra, hogy az ágazat már jelenleg is fellendülő állapotban van, a SZIT-ek újabb tőkebefektetéseket tudnak csábítani a szektorba – mondta lapunknak az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Balogh László hozzátette: noha a SZIT mint társasági forma eddig is rendelkezésre állt, a kereskedelmi ingatlanpiacot most várhatóan dinamizálja majd az a tény, hogy a hitelintézetek – közvetett módon – nagyobb arányú részesedést szerezhetnek a cégekben, míg a SZIT-ek potenciális tevékenységi területe kibővül az épületüzemeltetéssel. Azaz a kereskedelmi ingatlanpiaci szereplők lehetnek a változtatások legfőbb nyertesei. A boom már tart, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokat érintő jogszabályváltozások pedig hosszabb távon teremtenek kiszámíthatóbb és kedvezőbb működési környezetet a piaci szereplők számára. Ezzel pedig a fellendülés időszaka is kitolódhat. A SZIT-ek tevékenységi jellegéből adódóan ebből pedig a kisbefektetők is részesedhetnek. A szakértő azt is elmondta, hogy a SZIT-eknek elvileg már eddig is jelentős előnyei voltak a piacon – elsősorban adózási téren –, ugyanakkor olyan szigorú működési szabályok vonatkoztak rájuk, amelyek gyakorlati szempontból megnehezítették a működést. A jogszabály-módosítások viszont életszerűbbé teszik az üzemelésüket.
ÖRÖM A BÖRZÉN
A Budapesti Értéktőzsde több piaci szereplővel, tanácsadó cégekkel karöltve dolgozott a módosításokon, ezek közvetlen kapcsolatban álltak az érdeklődő vállalatokkal. Elsősorban a Deloitte és az EY játszott kulcsszerepet a folyamatban mind a tavalyi, mind az idei változtatások során – nyilatkozta a Figyelőnek Szalay Rita, a BÉT kibocsátói igazgatóságának a vezetője. Mint fogalmazott, régóta dolgoztak azon, hogy a SZIT-törvény rendelkezéseit úgy módosítsák, hogy végre tőzsdére lehessen hozni az első ilyen ingatlanbefektetésekkel, bérbeadásokkal foglalkozó társaságokat. Értelemszerűen a SZIT-ek megjelenése szervesen illeszkedik a parkett stratégiájába. A szakértő azt is hangsúlyozta, hogy ez egy olyan új lehetőség, amely mind a kínálati, mind a keresleti oldalon attraktív lehet, és illeszkedik a BÉT „cégbevonzási szisztémájához”. A kibocsátó vállalatok számára az adóelőnyök nagyon sokat jelentenek, de sok társaságnak a tőkepiaci megjelenés, a tőkebevonási lehetőség is előnyt nyújthat, élethelyzettől függően. A befektetői/keresleti oldalon pedig az ingatlanberuházások egy új alternatívája lehet, magas hozammal, tekintettel arra, hogy az osztalékként kifizethető vagyon 90 százalékát a SZIT-eknek ki is kell fizetni osztalékként.
ADÓELŐNYÖK
Az a cég, amely SZIT-tag lesz, három fő, számára jóval kedvezőbb adószabályra számíthat – mondta el a Figyelőnek Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató cég szakértője. A lényeg, hogy a belépő részvénytársaságokat fő szabályként megilleti a társasági és a helyi iparűzési adó alóli mentesség, ingatlanszerzéseiket pedig csak kedvezményes, 2 százalékos illeték terheli. Kapcsolt felektől történő ingatlanszerzés esetén természetesen továbbra is alkalmazható a vonatkozó illetékmentességi jogcím is. Persze a SZIT-be nem egyszerű belépni, hiszen ötmilliárd forintos kezdőtőkére van hozzá szükség. A rendszer Hegedüs szerint is jó, ezt a küszöböt simán átlépheti akár a Graphisoft, akár az Appeninn vagy a Futureal, illetve számos hitelintézet is. A fenti összeget a konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett társaságok esetében a konszolidált mérleg alapján kell számítani. Ez a mérték is csökkent, elvégre a régi szabály még tízmilliárd forintos indulótőkét írt elő. Kérdés azonban, hogy a büdzsé adóbevételeit hogyan befolyásolják a SZIT miatt kieső összegek, ám a szakértő úgy véli, ez nem okozhat nagy érvágást.
