– Vonjunk mérleget a 2016-os teljesítményről!
– Tavaly 442 milliárd forint új hitelt folyósítottunk, így 826 milliárdos hitel- és 29 milliárdos garanciaállománnyal zártuk az évet. Mindeközben 196 milliárd forinttal nőtt a biztosítási fedezetbevétel volumene, vagyis ekkora összegű exportszerződés kockázata mögé állt be az Exim. Tevékenységünk mindösszesen 511 milliárdos exporttöbblet és 51 milliárdos belföldi többlettermelés megvalósulását támogatta.
Az elmúlt három évben a pénzintézet megnégyszerezte hitelállományát, megháromszorozta az új hitelfolyósításokat és az új garanciavállalásokat, amelyek összességében 92 országba irányuló kivitelhez teremtették meg a pénzügyi hátteret. Számaink a kormány keleti és déli nyitás stratégiájának a sikerességét is tükrözik. Hatékonyságunk abból is látszik, hogy – szemben a bankrendszerben átlagosan tapasztalható 6-7 százalékkal – a nem teljesítő hiteleink aránya csupán 2,4 százalékos volt.
– A magyar export húzóerejét a nagyvállalatok biztosítják. Egy állami hátterű bank miként tud behatolni a kkv-szegmensbe, hogyan képes támogatni a tőkeszegény, pénzügyi szempontból kifejezetten kockázatos hazai kis cégeket?
– Az Eximbanknak a magyar vállalkozások közvetlen és közvetett exportértékesítése, illetve nemzetközi versenyképessége növelésének a támogatójaként kiemelten fontos minden exportőr, mérettől függetlenül. A legszűkebb pénzügyi mozgásterük azonban valóban a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak van, így erre a szektorra hangsúlyosabban szükséges koncentrálnunk. Büszkék vagyunk arra, hogy jelenleg ügyfeleinknek már több mint 80 százaléka ebből a szegmensből származik, ők a teljes hitelállományunk 38 százalékát használják. Tavaly a tulajdonosunk elfogadta az Exim új középtávú stratégiáját, amelyben célként határoztuk meg, hogy 2019 végére a kivitelre termelő mikro-, kis- és közepes vállalkozások 50 százalékát szeretnénk finanszírozni. A belföldi és nemzetközi befektetési alapjaink fókuszában is a külpiacokon megjelenő kkv-k állnak.
– Mekkora a partneri körük?
– Szoros partneri kapcsolatban állunk 26 magyarországi hitelintézettel, valamint 2016 óta 8 lízingcéggel is. Rajtuk keresztül juttatjuk el a piacinál kedvezőbb feltételű pénzügyi konstrukciókat a végfelhasználók részére. Ezen együttműködésekkel sikerült elérnünk rendkívül dinamikus növekedést a hitelportfólió minőségének romlása nélkül.
– Hogyan szerzik be azokat a forrásokat, amelyeket továbballokálnak? Tisztán piaci alapon, avagy bejátszik az állam is?
– Teljes egészében piaci a forrásbevonás, ugyanakkor a folyamatosan növekvő aktivitásunk miatt szavatolótőkénk tekintetében is meg kell felelnünk a szabályozói környezet által támasztott követelményeknek, így az államtól tavaly tőkeemelésben részesültünk. 44,7 milliárd forintot kaptunk, ami a növekedésünket támogatja. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az elmúlt 15 évben nyereséges volt a pénzintézet, a költségvetésnek soha nem kellett dotálni a bankot.
– Ez a minimum, nem? De mi az újdonság a tevékenységükben?
– Az elmúlt két évben diverzifikáltuk a forrásbevonásunkat, immár találhatók köztük amerikai instrumentumok, de kibocsátás történt az európai és a hazai piacokon is. Kapcsolatban állunk több nemzetközi pénzintézettel, így többek között az EIB-vel, a CEB-bel és a MIGA-val. Tavalyi sikertörténetünk volt az Exim belföldi eurókötvény-kibocsátása, ami a BÉT történetében is meghatározó. Hatszoros túljegyzés mellett először ért el kibocsátott kötvény negatív hozamot a hazai piacon.
– Tavaly befektetésre ajánlott lett a magyar adósság besorolása. Érezhető a hatás az Eximbank esetében?
– A piaci árazás már 2015 őszén megközelítette azt a szintet, amely egy befektetésre ajánlott kategóriával ér fel. A besorolás pozitív változása tovább javította lehetőségeinket. A korábbi, „nem befektetésre ajánlott” minősítéshez képest 20-30-40 bázispontot javult a forrásköltségünk.
– Pénzügyi szakértők szerint olcsón lehet most pénzhez jutni. Kihasználják ezt a kegyelmi állapotot?
– A legjobb forrásokat keressük mind az európai, mind a globális piacokon. Kínából, Oroszországból, még Svédországból is kaptunk kötvénykibocsátásra ajánlatot. A lehetőségeket megvizsgáljuk. Tudni kell azonban, hogy forrásbevonásunkat a hitelkihelyezéseinkhez igazítjuk, pontosabban a vállalkozói ügyletekhez.
– Visszatérve a kis- és közepes vállalkozásokra, milyen lehetőségeik vannak a határainkon túl? Általánosságban mégsem exportáló cégekként gondolunk rájuk?
– Miért nem? Dinamika, élénkülés tapasztalható két és fél éve, kezdenek talpra állni a magyar vállalkozások. Kedvezőbbek a piaci lehetőségek. Az állami intézményrendszer 2014 óta koordináltan támogatja az exportáló cégeket. Olyan szinkronizált a helyzet, amire még nem volt példa. A magyar vállalkozások külkereskedelmi tevékenységét a Külgazdasági és Külügyminisztérium menedzselése keretében segíti a HIPA, a Nemzeti Kereskedőház és természetesen az Eximbank. Mindemellett a világ különböző pontjain sok száz diplomata, misszióvezető is támogatja a kivitelre termelő hazai kkv-kat.
– Mi most a trendi? Mi jellemzi a vállalkozásokat a hiteligényük vonatkozásában? A rövid vagy a hosszú futamidők dominálnak?
– Széles a repertoár a hitelezési, garanciavállalási és biztosítási tevékenységünkben. Gyakorlatilag nincs olyan termelési ciklus, amelyhez ne tudnánk valamilyen finanszírozási vagy kockázatmegosztási megoldást párosítani bármilyen alsó korlát nélkül, adtunk 60 millió és 60 milliárd forintnyi exporthoz kapcsolódó hitelt is 2016-ban. A kihelyezések futamidejét illetően a két éven túli közép- és hosszú lejáratú hitelek a népszerűek, azon belül is egyre felkapottabbak az 5–10 év közöttiek.
– Hazánk legnagyobb felvevőpiaca az EU. Húzóágazatunk a járműipar. Ez tükröződik az Exim működésében is?
– A nyugat-európai országokba irányuló kivitel jelentős része kétségkívül autóipari, de ezeknél a termékeknél nincs meg minden esetben az elvárt magyar tartalom. A 2016-ban folyósított 442 milliárd forintnyi hitel több mint 20 százaléka ázsiai országokba áramlott, a biztosítási területen pedig több mint 30 százalék terelődött ugyancsak ebbe az irányba. Az Eximbank egyik – talán legfontosabb – küldetése, hogy a kockázatos piacokat célzó exportot támogassa.
– Információink szerint 2017-től néhány konstrukciójukat kivezetik. Mi áll a háttérben?
– Növekedési pályán a gazdaság, a magyarországi bank- és biztosítási szektor pedig eredményesen működik. Olyan termékeket vezetünk ki, amelyeket a kereskedelmi bankok piaci alapon már ma is megfelelően helyettesítenek. A továbbiakban arra koncentrálunk, hogy a valódi segítséget igénylő területeken bővítsük a kínálatunkat. Elindítjuk például „a jövő exportőrei” programot, azzal a céllal, hogy olyan vállalkozásokat juttassunk hitelhez, amelyekben megvan a lehetőség, hogy a magyar termékekkel a külpiacok felé vehessék az irányt. A projekt 100 milliárd forintnyi új hitellehetőséget jelent a magyar vállalkozások számára.
– Kis résekben kívánnak naggyá válni?
– A nyugat-európai piacok kiszámíthatóan működnek. Az EU-ba irányuló kivitel nem jár különösebb pénzügyi fizetési kockázattal, emiatt a biztosítási szektort a mérethatékonyság vezérli a szolgáltatásai értékesítésénél. Mindeközben a kis volumenben exportáló magyar kkv-k esetében is szükség lenne biztosítási lehetőségekre. Ezt a rést szeretné az Exim egy olyan új termékkel kitölteni, amely a 2 millió eurót meg nem haladó éves exportárbevételű kkv-k számára nyújt rövid lejáratú exporthitel-biztosítást a piacképes kockázatúnak minősülő országok esetében.
Az afrikai, az ázsiai vagy más feltörekvő piacokat tekintve még nagyobbak a hiányosságok. Ezekre a helyekre nehéz banki, biztosítói hátteret szerezni. Mi azért vagyunk, hogy ezen országok esetében is megteremtsük a lehetőséget a magyar vállalkozások számára!
– Az átlagos halandó az Eximbank tevékenysége kapcsán rendszerint arról értesül, hogy tele van fura és kétes pénzügyi ügyletekkel. Andy Vajna, Garancsi István és Mészáros Lőrinc finanszírozása mekkora szeletet hasít ki a banki tortából?
– Tegyük tisztába a dolgokat! Határozottan visszautasítom az összes vádat! A sajtóban időről időre felmerülő ügyek a teljes hitelállományunk hat százalékát sem teszik ki. Az ön által említett egyik konkrét példára reagálva elmondhatom, hogy Andy Vajna nem pusztán kiváló filmproducer, hanem jó banki ügyfél is. Esetében tavaly az ügylet lezárult, a hitel visszafizetése teljeskörűen megtörtént.
Az Eximbank tevékenységét hazai törvények, szigorú belföldi és nemzetközi szabályok rögzítik. Minden egyes ügyletünket szabályosan, jogszerűen, a megtérülési szempontok figyelembevételével kötjük meg és bonyolítjuk le.
