Szerencsés együttállások időszakát éli most az európai gazdaság. Az egyre jobb teljesítmény a fogyasztás töretlen növekedésének, a csökkenő munkanélküliségnek és általában a kedvezőbb világgazdasági feltételeknek köszönhető a bizottság szerint. A beruházási kedv is visszatért, hála a támogató finanszírozási környezetnek, az alacsony kamatoknak. Igaz, itt nem elhanyagolható az Európai Központi Bank „pénzpumpájának” a hatása, ezért is nevezte Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős biztos „atipikusnak” a növekedést az előrejelzést kommentálva. A sikersztorit egyedül a béreknek a jó eredményekhez képest elmaradó emelkedése árnyékolja be, utóbbit a termelékenység lassulása és a munkaerőpiac általános erőtlensége okozza.
Érdekes, mennyire ellenáll a gazdasági teljesítmény az aktuálpolitikai fejleményeknek. Például a katalán forrongások – amelyek jelentős mértékben gazdasági megfontolásból kezdődtek – eddig csaknem hidegen hagyták a spanyol GDP-t. Ez évi 3,1 százalékos gyarapodásával pont a spanyol bruttó hazai termék lesz az egyik éllovas az euróövezet tagállamai között. A dél-európai ország várhatóan a nyolc éve tartó deficiteljárás alól is kikerül.
Franciaországban nemcsak Emmanuel Macron népszerűsége csökken, hanem az államháztartási hiány is, 2018-ban már várhatóan a GDP három százaléka alatt lesz. A bizottság az átlagnál gyengébb, 1,6 százalékos növekedést vár erre az évre, ami jövőre kissé gyorsulhat.
Európa motorja, a német gazdaság viszont továbbra is jól pörög: egészen 2019-ig két százalék feletti ütemben nőhet. Ennek elsődleges „üzemanyaga” a belső fogyasztás és az export párhuzamos bővülése, de a beruházások növekedésére sem lehet panasz.
A lista végén a parlamenti választások előtt álló Olaszország kullog az idén várható 1,5 százalékos gyarapodással, ami 2019-re egy százalékra csökkenhet. A bizottság azonban nem aggódik. Moscovici szerint jó úton jár az ország, csak folytatnia kell a gazdaság megerősítését, és bár a fogyasztás előreláthatólag lassabban nő majd, ezt pótolni fogja a beruházások méretes bővülése. Kiemelték a bankszektorbeli kockázatok folyamatban lévő konszolidálásának a fontosságát is, miután tavaly állami beavatkozás kellett a világ legrégebbi bankjának, a Monte dei Paschi di Sienának a megmentéséhez.
Nagy-Britannia számai főleg a 2019. március 29-én – londoni idő szerint – 23 órára tervezett brexit miatt érdekesek. A gazdasági aktivitás szintjén már most érzékelhető az unióból való tervezett kiválás negatív hatása, amit a prognózis is tükröz. A szigetországban az idén 1,5, jövőre 1,3, majd a brexit évére 1,1 százalékra lassul a bővülés a bizottság szerint, a testület főként az üzleti beruházásoknak a nagy fokú bizonytalanság miatti elmaradását teszi felelőssé.
Az immár hármas számú, a jövő nyáron lejáró mentőcsomag megszorításait nyögő Görögországra is érdemes kitérni pár gondolat erejéig. Athén nem lett éltanuló a gazdaság és főleg az ország GDP-jének csaknem a kétszeresére tehető államadósság-ráta konszolidálásában. Tavasszal még 2,1 százalékos növekedést várt 2017-re a bizottság. Most lényegesen kisebb teljesítményt, 1,6 százalékosat prognosztizál, bár más oldalról nézve már ez is nagy eredmény a tavalyi recesszió után.
Magyarország esetében mire számít a testület? Az biztos, hogy kissé optimistább most, mint tavasszal: mind az idei, mind a jövő évre szóló előrejelzése kedvezőbb, így 2017-re 3,7, a következő esztendőre 3,6 százalékos bővülést vár. A lakossági fogyasztás a Németországban tapasztaltakhoz hasonlóan itthon is hajtja a növekedést, amit a bérek emelkedése és az egyre jobban beinduló banki hitelezés támaszt alá. Két számjegyű gyarapodást vár a bizottság az uniós támogatások nyomán a kormányzati és a piaci beruházások terén is. A belföldi fogyasztás bővülésének nagy részét az importált termékek és szolgáltatások adják, így a behozatal nőni, ezzel párhuzamosan a külkereskedelmi mérleg tavaly rekordméretet elérő többlete csökkenni fog az előrejelzés szerint. A kivitel túlsúlya annak ellenére mérséklődhet, hogy a csaknem teljes egészében exportra termelő autóiparban számos kapacitásbővítő beruházás van folyamatban – például a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése –, ami viszont pörgeti a kinti értékesítést.
Az idei GDP-növekedési versenyt minden bizonnyal keleti szomszédunk, Románia nyeri masszív, 5,7 százalékos bővüléssel. Szorosan mögötte, 5,6 százalékkal Málta áll, majd kissé lemaradva Írország jön 4,8-del. Magyarország 3,7-del éppen nem fért bele a top tízbe, a 11. helyen áll. A kelet-közép-európai versenytársak közül Románián kívül Csehország és Lengyelország előzte meg hazánkat a rangsorban 4,3, illetve 4,2 százalékos várható gyarapodással, ami a hatodik és a hetedik pozícióhoz volt elég. Szlovákia 3,3 százalékos prognózissal a 14. helyre került, Finnországgal holtversenyben.
Borítófotó: gonoszt elűző tánc romániában. uniós átlagon felül növekednek szomszédaink (fotós: Stoyan Nenov/Reuters)
