Az Euromonitor 2016-os top 100-as nemzetközi városlistája alapján Budapest a 49., maga mögé utasítva Brüsszelt, Münchent és Sydney-t is. A Világgazdasági Fórum által készített rangsorban pedig, ahol az utazás és turizmus versenyképességi index alapján értékelik az országokat, Magyarország a 41. helyen áll. És még nincs vége a felsorolásnak: a TripAdvisoron, az egyik legmeghatározóbb globális utazási weboldalon a top 25 európai desztináció listáján sorrendben a 11. hazánk fővárosa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója valószínűsíthetően erre a pozícióra utalt, amikor egy sajtótájékoztatón nyilatkozva azt mondta: Budapestet a top 5 -európai célállomás közt szeretné tudni.
Kis bérek, nagy áfa
Nem könnyű a színvonal fenntartása; még a legegyszerűbb feladatok elvégzésére – mint például a szobatakarításra – sem találnak elegendő embert. Az egyre fojtogatóbb munkaerőhiány a vendéglátásban veszélyezteti a kiszolgálás gyorsaságát és minőségét. A belvárosban több üzlet emiatt nem üzemel – világít rá Semsei Rudolf, a Budapest Party Service Kft. és a VakVarjú éttermek tulajdonosa. A turizmusban dolgozók bére még mindig a nemzetgazdasági átlag 65 százaléka körül van – jegyzi meg a témával kapcsolatban Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) főtitkára. Ha közelítenénk a nyugati fizetésekhez, a munkavállaló meggondolná, hogy a kisebb különbségért elhagyja-e az országot – veti fel megoldásként Baldauf Csaba, az ismert alsópáhoki Kolping Hotel szállodaigazgatója.
A béremelést a szakma a szobakiadás áfájának 5 százalékra csökkentéséből látja megvalósíthatónak, és ennek érdekében régóta lobbizik. Baldauf szerint a költségvetésben nem jelentkezne hiány, hiszen a fizetések növelésének szja- és járuléktöbblete nagymértékben kompenzálná a kieső áfabevételt, pláne, ha a szállodáknál maradó forrásokból megvalósuló beruházások általános forgalmi adóját is hozzászámoljuk. „Az uniós átlag 8-10 százalék; a magyar 18 százalékos szálláshelyi áfa túl magas, versenyhátrányt okoz” – magyarázza a szakember. Ráadásul sok hotel állapota a válság során elmaradt karbantartási munkák, fejlesztések miatt leromlott; a forráshiányt az ez év januári vendéglátói áfacsökkentés csak kis mértékben kompenzálta – mondják a szállodások.
Olyan adókörnyezet kell, ahol a vállalkozások jövedelmezőségromlás nélkül képesek nagyobb béreket fizetni – von konklúziót Könnyid László, a hévízi Hotel Európa Fit vezérigazgatója, az MSZÉSZ elnöke. A szállodások kívánsága lehet, hogy a közeljövőben megvalósul, mert nemrégiben Guller Zoltán úgy nyilatkozott a Figyelőnek, hogy a kormány nem zárkózik el a szobaár áfájának a csökkentésétől, de már most megnyílik az elmaradt fejlesztések meglépését támogató 300 milliárdos Kisfaludy-pályázat (lásd keretes írásunkat).
Mehet az Airbnb?
Elemzések szerint Budapesten 2010 és 2015 között megduplázódott a közösségi szálláshely-kapacitás. A szezon előtt ezres nagyságrendű lehetőség közül választhatott az Airbnb mintegy 150 millió felhasználója, de még lapzártánkkor, július közepén is 300-nál több szálláshely volt elérhető Budapesten.
A társasházak lakóinak egy része az elmúlt évek alatt egyre idegesebb lett, mert a rövid távú kiadással hasznosított lakások bérlői között rengeteg a randalírozó, ricsajozó, bulizó fiatal is. Így az ebbe befektetőknek valamilyen szabályozással, korlátozással kell szembenézniük. A társasházakban élők jogi lehetőségei persze végesek: a korlátozó határozat kevés, ha azt nem vezetik át az SZMSZ-be. Ráadásul a törvényben foglaltaknál szigorúbb szabályokat nem is vezethetnek be – írja weboldalán például Kovács Norbert ügyvéd.
A Kúria döntése szerint ugyan előzetes engedélykéréshez köthetik a lakás funkcióváltását, így az „üzletszerű szálláshely-szolgáltatás” megkezdését is, de nem büntethetik az esetleges házközösségi egyedi tiltást be nem tartó tulajdonost. Szakértők úgy vélik: mindaddig, míg a társasházban végzett tevékenység nem ütközik jogszabályba, mások érdekeit nem sérti és a szükséges engedélyek is megvannak, a közösség nem korlátozhatja a tulajdonost jogainak gyakorlásában. A vitás helyzetek nyomán rögtön megalakult a Felelős Rövid Távú Lakáskiadók Szövetsége, melynek szabályai közt szerepel, hogy egyszerre 8 személynél több nem tartózkodhat a lakásban, vagy hogy a főbérlőnek probléma (zaj vagy károkozás) esetére mindig elérhetőnek kell lennie.
Kilencven százalék felett
A tavalyi rekordév után a Figyelő által megkérdezett szállodások, éttermesek az idén is jó, sőt, jobb szezonra számítanak – Airbnb ide vagy oda. A KSH adataira hivatkozva azt mondják, hogy az első négy hónapban a szállodák bruttó forgalma 15 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. Ebben szerepe volt a magasabb szobafoglaltságnak és a közel 7 százalékkal magasabb szobaáraknak. Éves szinten 10 százaléknál magasabb árbevételnövekedést várnak, viszont az amúgy is magas foglaltsági szinten működő szállodák 1-2 százalékos növekedésben gondolkodnak. Az idei kiemelkedő eredményekben jelentős szerepe lesz a rendezvényeknek, például Győrben az ifjúsági játékoknak. A vidéki szállodákban az erősödő vásárlóerőnek köszönhetően továbbra is a belföldi vendégek a meghatározók, de a főváros mellett erősen nőtt a külföldi vendégek száma vidéki gyógyhelyeinken is – mondta az MSZÉSZ főtitkára. Több nagy szálloda üzemel kiemelt, 70 százalék körüli foglaltsággal, ráadásul a gyógyszállók például egész évben élvezhetik a jól futó üzletmenetet. Egy bizonyos ponton túl viszont nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos – teszi hozzá Baldauf Csaba. Mint ezzel egyetértésben Bogár Zoltán, a Danubius Hotels Group üzletfejlesztési igazgatója elmondta, egy nagy szállodában tartósan 90-95 százalék körüli foglaltságon üzemelni embert próbáló feladat. Hosszú távon ez a színvonal rovására mehet, ami nem cél. Ráadásul a mai, különösen munkaerőhiányos környezetben ez fokozottan érvényes – tette hozzá. Könnyid László is erős belföldi vendégéjszakaszámot vár, leginkább az augusztusi hónapban, amit a Szép-kártya-forgalom (a foglalások 10-20 százalékát így fizetik a magyarok) is támogat. Forró nyárra számíthatunk, ami még tovább növeli az utazási kedvet – tette hozzá az MSZÉSZ elnöke.
A FINA-hatás
A szezon általában áprilistól kezdődik, de Budapesten már a kora tavasz is erős volt. Semsei Rudolf kiemelte, hogy míg a kizárólag nyáron nyitva tartó, nagy teraszos vendéglátóhelyeik forgalma függ az időjárástól, a belvárosi éttermük – nagyrészt a külföldi turistáknak köszönhetően – egész évben kiegyenlített forgalommal működik. Bogár Zoltán úgy látja, hogy az utóbbi két-három évben már Budapestre is jellemző nyári szezonalitást az idén tovább erősíti a FINA vizes világbajnokság. Kovács István kiemelte, hogy a nyári szezon további kiemelkedő pontja a Sziget Fesztivál és a Forma–1-es futam. Az MSZÉSZ főtitkára a Sziget esetében a fiatal közönség miatt a foglaltság 5-10 százaléknyi növekedése mellett az árak kis mértékű emelkedésére számít. Más a helyzet az autóverseny esetében: az érintett 3-4 éjszaka alatt a kapacitáskihasználtság 10 százalék körüli bővülése várható, viszont az árak akár 30-50 százalékkal is magasabbak lehetnek.
HÁROMSZÁZMILLIÁRD A VIDÉKI SZÁLLÓKRA
Az ambiciózus Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program szálláshelyfejlesztési konstrukciója 300 milliárd forintos keretösszegből gazdálkodik, melynek a fele vissza nem térítendő forrás. Ez a szeptembertől elinduló, de egészen 2030-ig tartó program célul tűzte 2000 vidéki szálláshely, mintegy 30 ezer szoba megújítását. E beruházásösztönzéssel pedig mintegy ötezer új munkahely jöhet létre. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kiemelte, hogy végre az eddig elmaradt korszerűsítésekre, karbantartásokra, minőséget javító fejlesztésekre is lehetőség nyílik. „A tervek szerint a felújított szálláshelyek 20 százalékos árbevétel-növekedést érhetnek majd el. A részvétel feltétele lesz a MSZÉSZ javaslatára elfogadott egységes szállodai besorolási rendszerben való részvétel” – fogalmazott. A pályázat tervezetét július végéig lehet véleményezni.
