Bár egyes tőzsdei értékpapírok teljesítményének okait eltérően magyarázhatják az elemzők, abban nagyrészt egyetértenek, hogy a fejlett tőkepiac és börze a versenyképes, innovatív gazdaság egyik alappillére. Nem véletlen, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) – amelyben mintegy két éve lett meghatározó tulajdonos a Magyar Nemzeti Bankon keresztül az állam – tavaly meghirdetett új stratégiájának a fókuszpontjába állította a parkett fejlesztését. Azt szeretnék elérni, hogy megnőjön a tőkeági forrásbevonás szerepe a magyar vállalatok finanszírozásában, azaz egyre több cég lépjen tőzsdére, kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést.
Szerencsét hozott a BUX indexnek péntek 13-a, ugyanis történelmi csúcson, 38 894 ponton zárta a kereskedést. Ez hatalmas emelkedés az egy évvel ezelőtti szinthez képest. De van még hova növekedni. A német StarCapital elemzőcég tőzsdeértékelési listája szerint még mindig „olcsó” börzének számít a magyar: a BÉT a negyedik helyen áll a negyven országot tartalmazó rangsorban. A vállalat a listához piaci kapitalizáció alapján súlyozta a különböző államokat, majd nyolc értékeltségi mutató szerint rangsorolta őket – például a nyereség, a készpénzállomány, az árbevétel és a legutóbbi osztalék figyelembevételével. Ennek alapján a cseh piac számít a legolcsóbbnak, majd Portugália és Oroszország következik.
A kis- és közepes részvények indexe, a BUMIX ennél is nagyobb ívet futott be tavaly október óta: több mint hetven százalékkal nőtt az értéke, így 3142 ponton állt október 13-án. Fontos kiemelni, hogy a tőzsdei árfolyam a jövőt árazza be, ezt azonban számtalan kiszámíthatatlan politikai, társadalmi, akár környezeti körülmény befolyásolja. Ezért érdemes a látványos számok és növekedési sztorik mögé nézni, mert előfordulhat, hogy nem az adott cég fundamentális értéknövekedése áll a háttérben, hanem egyéb egyedi tényezők. Nem véletlen, hogy a kisvállalatok részvényeibe való befektetést sokan kockázatosabbnak tartják a nagy forgalmú, nemzetközi befektetők által is keresett blue chipeknél.
KÖRKÉP A RALIRÓL
Az elmúlt húsz esztendő legjelentősebb magyar tőzsdei bevezetése a Waberer’s-részvények kibocsátása volt ez év júliusában. A logisztikai nagyvállalat papírjainak az aránya a legnagyobb a kosárban, valamint szeptember óta a BUX indexben a blue chipek (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) részvényei után az ötödik legnagyobb súllyal van jelen. A július 6-i bevezetés után csökkent ugyan a fuvarozócég papírjainak az árfolyama, de sikerült elérniük a tőzsdére lépés fő céljaként megjelölt ötvenmillió eurós tőke bevonását a lengyelországi versenytárs megszerzéséhez.
Az ebben a kosárban a második legnagyobb súllyal szereplő Opus (korábban Opimus) részvényeinek ellenértéke látványos karriert futott be egy esztendő alatt: több mint hatszorosára nőtt a papír árfolyama, a tavaly októberi 40 forint körüli szintről ez év októberére 250 fölé emelkedett. A társaságban tulajdonos Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester is, csakúgy, mint a Konzum Befektetési és Vagyonkezelőben, amely ugyancsak szárnyalt az idén: 64-ről 2300 forintra nőtt az árfolyama. A mostanában slágertémának számító ingatlanfejlesztéssel foglalkozó, mintegy 12 százalékos súllyal szereplő Graphisoft Park SE sem maradt ki a kisebb papírok felfutásából: részvényeinek értéke több mint ötven százalékkal gyarapodott egy év alatt. Egy másik nagy ralizó a nyomdaipari termékek mellett MasterCard és Visa bankkártyákat is készítő ANY Biztonsági Nyomda volt, árfolyama megközelítőleg a harmadával nőtt, a CIG Pannonia Életbiztosítóé pedig több mint ötven százalékkal.
FELBUKKANÓ TŐZSDEASPIRÁNS
Már a közeljövőben a parkettre szeretne lépni az acél- és műanyag termékek nagykereskedelmével foglalkozó Carboferr Zrt. A bevonni tervezett egy-két milliárd forintos plusztőkéből a gabonakereskedelemre is kiterjesztenék a digitalizáció vívmányait kihasználó, a raktározás és a logisztika helyett a beszerzésre és az értékesítésre összpontosító nagykereskedelmi modelljüket, emellett a műanyag-feldolgozás terén szintén fejlesztenének.
BEVÁSÁRLÓ HÁZTARTÁSOK
A kedvező hangulatból a lakosok is profitálnak. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, augusztusi adatai szerint a lakosság 456 milliárd forint értékű tőzsdei részvénnyel rendelkezett, ez jelentős, több mint harmincszázalékos növekedés a januári adathoz képest. Nemcsak az állomány nő töretlenül, hanem az árfolyam-emelkedésen realizált profit is.
Úgy tűnik, a nem pénzügyi vállalatok részvényeit szeretik a kisbefektetők. Utóbbit alátámasztja, hogy az elmúlt hónapok trendjét követve augusztusban is a vásárlások voltak többségben. A jelek szerint a bankpapíroktól inkább kezdenek megválni a háztartások.
MI A BUMIX?
A BUMIX a BUX-hoz hasonlóan teljes hozamindexként működik, azaz a teljesítmény értékelésénél a cégek által kifizetett osztalékot is figyelembe veszik. Ebben a kosárban jelenleg 19 vállalat papírja található, különböző súllyal. A BUMIX-kosárba csak olyan részvénysorozatok kerülhetnek, amelyek közkézhányaddal korrigált piaci kapitalizációja nem haladja meg a 125 milliárd forintot. A közkézhányad a papíroknak az a része, amely az öt százaléknál kisebb tulajdoni hányaddal rendelkező kisbefektetők kezében van.
