– Új székházban új vezető; ráadásul magyar. Szimbolikus jelentőségűek ezek a változások?
– Büszke vagyok arra, hogy magyarként vezethetem a Magyar Telekomot. Remélem, hogy a szakmai múltam miatt esett rám a választás, az viszont tény: a német tulajdonosnál bónusz, hogy idekötődöm, értem és szeretem ezt a közeget.
– Elődje tizenkét esztendeig volt vezetői pozícióban. Ön mennyi időre tervez?
– Hosszú távra tervezek, de nem az a lényeg, hogy mennyi ideig leszek a Telekom élén, hanem az, hogy amikor távozom, egy gyors, modern, digitális céget hagyjak magam mögött, amelyet szeretnek az ügyfelek, s példaként állhat más vállalatok előtt.
– Nem pusztán tőzsdén jegyzett társaság a Magyar Telekom, részvényük egyben blue chip is. Milyen elvárásokat fogalmaz meg a Deutsche Telekom?
– A Deutsche Telekom számára a Magyar Telekom fontos leányvállalat, miután a magyar társaság alapítása volt az első Közép-Európában, és a működésünk, a szervezeti formánk is nagyban hasonlít a tulajdonoséhoz. Most sikeresek vagyunk mind gazdasági, mind pedig hálózati-műszaki tekintetben. A világ egyik legjobb hálózatát építettük fel itthon, és az iparágat terhelő különadók ellenére is tudunk értéket teremteni részvényeseink számára.
– A telekommunikáció és az IT az a szegmens, amely a leginkább érzi a technológiai változásokat. Mivel kalkulálnak?
– Nem fér hozzá kétség, hogy az új megatrendek és technológiák (IoT, big data, AI, 5G) elterjedésével alaposan megváltozik az iparág az elkövetkező esztendőkben. Jól látszik az is, hogy a hazai piac szintén felpezsdült az elmúlt hónapokban, és ennek hatását igazán csak a jövő évben látjuk majd. Hosszabb távon arra számítok, hogy mind a nemzetközi, mind a hazai piacon olyan új szereplők és üzleti modellek jelennek meg, amelyek kifordítják a piacot a négy sarkából.
– Kemény idők jönnek?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy az elkövetkező években azoknak a cégeknek lesz esélyük sikeressé válni vagy annak maradni, amelyek gyorsan, rugalmasan tudnak alkalmazkodni a gyorsan alakuló piaci környezethez, az ügyfelek folyamatosan változó igényeihez. Erre szeretnénk képessé tenni a Telekomot, és ebben nagyon számítok a kollégákra is.
– A telekommunikációban – egész Európában – erős a szabályozási aspektus, gondoljunk csak az adatvédelemre. Elégedett a hazai jogi háttérrel?
– Számunkra a kiszámítható és a beruházásokat ösztönző szabályozási környezet lesz továbbra is a legfontosabb annak érdekében, hogy eredményes működésünk és a korszerű távközlési infrastruktúra révén hozzájáruljunk az ország versenyképességéhez. Valljuk ezt annak tükrében, hogy Magyarország egyik legnagyobb befektetője vagyunk, valamint a hazai hírközlési piac legfontosabb beruházója: több mint kétezer milliárd forintnyi beruházást tud felmutatni társaságunk az elmúlt bő két évtizedet tekintve.
Ami a konkrét példát illeti: a személyes adatok védelme nemcsak Európában és az egyes uniós tagállamokban, hanem minden felelősen gondolkodó vállalatnál, így a Magyar Telekomnál is prioritás. Ügyfeleink bizalma az egyik legnagyobb érték a számunkra, s ezt a bizalmat folyamatosan táplálni kell, ezért én személyesen is nagy hangsúlyt fektetek az információbiztonság és az adatvédelem területére.
– A különadóért érthetően nem lelkesednek, de mi az, ami kifejezetten pozitívum ezen a téren?
– Kétségkívül voltak kedvező lépések az elmúlt években. Idesorolható a közműadó-kedvezmény, a 4G/4G+/5G mobilhálózati fejlesztések kiemelt beruházássá való minősítése, valamint az internetszolgáltatás áfájának csökkentése. Tény azonban, hogy a Magyar Telekom 2010-től évente nagyságrendileg harmincmilliárd forint különadót kényszerül fizetni. Idetartozik, hogy a partnerségi együttműködési megállapodásnak a részét képezi az adózási szabályok felülvizsgálata a hálózatfejlesztés előmozdítása érdekében. Ezzel kapcsolatosan már voltak korábban kedvező fejlemények, de a további lépések szükségességének a Magyar Telekom – a távközlési szektor más szereplői mellett – folyamatosan hangot ad.
– Például?
– A különadók csökkentésével, kivezetésével felszabaduló forrásokat az iparági szereplők a Digitális jólét programban megfogalmazott célok támogatására tudnák használni. Például infrastruktúra-fejlesztésre, az ipar és a kkv-szektor digitalizálására, vagy éppen a digitális munkaerőpiac fejlesztésére.
– Partnerségi megállapodást kötöttek a kormánnyal hálózatfejlesztés címén. Ez hogy áll? Egyáltalán: milyen minőségű széles sávú hálózatok vannak hazánkban?
– Szégyenkezésre nincs okunk sem közép-, sem pedig nyugat-európai összevetésben. Sőt azt kell mondjam: jó minőségű infrastruktúra áll itthon az ügyfelek rendelkezésére. A hazai mobilhálózatok – és külön a Telekomé is – rendszeresen jó eredménnyel szerepelnek a nemzetközi összehasonlításokban. Meg kell, hogy említsem: a P3 cég 2018 elején közölt egy globális rangsort, amelyben a Magyar Telekom mobilhálózata az ötödik helyet szerezte meg 65 ország összesen 180 mobilhálózata közül. Az iparági sztenderdnek számító P3 nemcsak technológiai oldalról vizsgálja egy-egy rendszer fejlettségét, naprakészségét, hanem felhasználói oldalról is gyűjt be információkat, tapasztalatokat. A közelmúltban az OpenSignal szintén nemzetközi felmérést készített arról, hogy a 4G-s hálózatokon milyen minőségben lehet okostelefonról online videószolgáltatásokat használni. A vizsgált 69 ország közül csupán 11 szerzett „nagyon jó” minősítést, a magyarországi mobilhálózatok pedig kiemelkedően szerepeltek, Csehország után a második helyen végeztek.
– S mi a helyzet vezetékes „fronton”?
– Ami a vezetékes hálózataink minőségét illeti, itt is nagyon sokat léptünk előre az utóbbi években, köszönhetően a 2015 tavaszán felgyorsított hálózatfejlesztési programunknak, amellyel jelentősen javítottuk a vidéki területek ellátottságát, az ott elérhető szolgáltatás minőségét. Önerős fejlesztéseink mellett új lendületet adott, hogy a Magyar Telekom a Szupergyors internet program keretében uniós és állami támogatásokat nyert pályázat útján. Technológiai pozíciónk megőrzése érdekében a jövőben nagy hangsúlyt fektetünk az optikai lefedettség növelésére, fokozatosan kiváltva ezzel a kevésbé korszerű rézhálózatokat. A vezetékes infrastruktúra is jól teljesít nemzetközi összehasonlításban. A brit Cable.co.uk portál felmérése szerint az elmúlt egy évben másfélszeresére, másodpercenként 34 megabitre nőtt az átlagos letöltési sebesség itthon, ezzel olyan országokat előztünk meg, mint Svájc vagy éppen Japán.
– Mennyire erős a verseny itthon? Szakértők mindig azt mondják, hogy ez egy „védett piac”, és úgy tűnik, megmerevedett a szolgáltatók közötti helyzet.
– A magyar piacot hagyományosan erős vetélkedés jellemzi. A szolgáltatók nemcsak az ajánlatok, de a hálózatfejlesztések és a technológiai elsőségek területén is nagy versenyben állnak. Ez utóbbit bizonyítja az is, hogy például az OpenSignal-felmérésekben rendszerint mindhárom magyar szolgáltató nagyon jó eredményeket ér el. Az ügyfelek döntését a cégnél elérhető élmény és minőség határozza meg, a teljes szolgáltatás ár/érték arányát érdemes tehát figyelembe venni.
– Nem sok ennyi szolgáltató?
– Attól függ, honnan nézzük: az Egyesült Államokban, egy Európa méretű piacon négy szereplő van, nálunk európai szinten mintegy száz, és gondoljunk bele, hogy ez mit jelent a hatékonyság szempontjából.
– Sokkal nagyobb összegű itthon a számla, mint például Németországban vagy más nyugat-európai államban! Miért nem csökkentik az áraikat?
– Nehéz összehasonlítani a német árazást az itthonival, más is a struktúrája. A szolgáltatók egyébként a magyar piacra szabott termékeket vezetnek be, melyek a hazai fogyasztói szokásokhoz igazodnak. Az itteni fogyasztási szerkezet pedig jelentősen eltér az OECD-s kosaraktól, ezért sem szerencsés ez a gyakran hivatkozott nemzetközi összehasonlítás, ráadásul a számbavétel a fent említett minőségi paramétereket és a gazdasági környezet vizsgálatát is figyelmen kívül hagyja. Ugyanakkor önmagában pozitív visszajelzés, hogy több millió ügyfél választotta szolgáltatásainkat. A korlátlan és integrált csomagok megjelenésével, elterjedésével a szolgáltatások egyre komplexebbé válnak, így a magas árszínvonalra vonatkozó megállapítások fenntartásokkal kezelendők, hiszen ilyen kínálat esetén az előfizetők a listaárnál kedvezőbben juthatnak hozzá a nekik megfelelő konstrukcióhoz. További fontos szempont, hogy a távközlési szolgáltatások árszínvonalát egyébként jelentősen befolyásolja a gazdasági környezet. Kedvező változást hozott az árakban, hogy a világhálós szolgáltatás áfakulcsa öt százalékra csökkent.
– Maradva ennél a témakörnél, az ötszázalékos internetáfa mekkora üzleti lendületet ad?
– Az otthoni internetre előfizető ügyfeleink száma folyamatosan nő. Ehhez biztosan hozzájárul az áfakulcs csökkenése, illetve az, hogy egyre kedvezőbb áron vehetők igénybe a mind nagyobb sebességű csomagok. A digitális gazdaság erősítése érdekében fontos, hogy olyanok is elkezdjék használni a világhálót, akik korábban nem élvezték annak előnyeit. Lényeges lehet, hogy kedvezőbb áron jussanak hozzá a szolgáltatáshoz, ezt segíti az áfacsökkentés, valamint a nálunk is elérhető Digitális jólét alapcsomagok.
– Hogyan készülnek a „mindent elsöprő” digitalizációra, robotizációra?
– Mi is figyeljük a trendeket, s vizsgáljuk, hogy miként tudjuk akár a működésünkben használni, akár a termékeinkbe, szolgáltatásainkba beépíteni ezeket. Jó példa erre, hogy július közepe óta minden, az 1414-es ügyfélszolgálati telefonszámra beérkező hívást Vanda, a mesterséges intelligencián alapuló virtuális asszisztensünk fogad. De nem csupán követői, alakítói is szeretnénk lenni ezeknek a folyamatoknak. Büszke vagyok például arra, hogy a Deutsche Telekomon belül a T-Systems Magyarország lett a smart megoldások kompetencia-központja, itt jött létre a European Smart Solution Center, melynek célja az okosvárosok fejlesztésének felgyorsítása az öreg kontinensen. Azt, hogy az innováció terén valóban élenjár a Telekom, jól mutatja, hogy 2018 júliusában Magyarországon elsőként mutatott be valós körülmények között működő 5G-s hálózatot, amely választ adhat a jövő kihívásaira. Emellett 5G-s mobilkommunikációs teszthálózat kiépítését kezdtük meg a T-Systemsszel Zalaegerszegen, az ott létesülő járműipari tesztpályán.
– Apropó, mikor lesz itt 5G-s infrastruktúra?
– Még beletelik pár évbe! Ugyanakkor a Magyar Telekom és a T-Systems Magyarország alapító tagja a kormányzat, az iparági szereplők és az egyetemek tudományos együttműködését elősegítő 5G Koalíciónak. Utóbbi célja, hogy hazánk az 5G-s fejlesztések egyik európai központjává váljon, és akár régiós szintű vezető szerepet játsszon az új hálózati technológia és a ráépülő okosmegoldások tesztelésében. A térségi vezető szerep eléréséhez azonban szükséges, hogy minden lehetséges módon támogassák ezen fejlesztéseket, legyen szó szabályozásról, engedélyezési folyamatokról vagy éppen a frekvenciák elérhetővé tételéről és azok díjairól. Tudjuk, hogy a hazai gazdaság versenyképessége jelentős részben múlik azon, mennyire tud lendületet venni a magyar kkv-szektor, képes-e élni a digitális gazdaság adta lehetőségekkel, talál-e új piacokat.
– Nagy bravúrként fogadták, hogy határidőre elkészült a székházuk. Lesz-e a jövőben ilyen látványos beruházásuk?
– Az új székház nem a mi tulajdonunkban áll, csak hosszú távú bérlői vagyunk, tizenöt évre szól a megállapodásunk. Ettől függetlenül az épület belső elrendezése teljes mértékben megtestesíti azt az új Telekomot, amelyet az elkövetkező esztendőkben fel szeretnénk építeni, ezért örülök, hogy ez a korszak az új székházba való beköltözéssel szimbolikusan is megkezdődött. Visszatérve a beruházásokra: bár ránézésre nem olyan látványosak, mint az új székházunk, a legnagyobb invesztíciót a hálózatfejlesztéseink jelentették az elmúlt években, és nem lesz ez máshogy az elkövetkező esztendőkben sem.
– Sokan valószínűsítik, hogy a skandináv példák nyomán Magyarországon is létrejön a gigabit-társadalom. Ön mit jósol?
– Miközben az elmúlt években elindított projektek megteremtik az alapot, addig a felhasználók számának folyamatos növekedése, illetve az egy fogyasztóra jutó átlagos sávszélességigény-bővülés nyomán a következő néhány esztendőben a többszörösére nő a digitális hálózatok forgalma Magyarországon. Emellett tömegszerűvé válhatnak a speciális mobilalkalmazások (navigáció, energiamérés, távfelügyelet) is, valamint az előbb említett 5G-s mobiltechnológia várható elterjedésével kapcsolatos infrastrukturális igények. A lényeg, hogy a „szupergyors” adatátvitelt biztosító optikaihálózat-fejlesztést célzó Gigabit Hungary program kidolgozásának és megvalósításának itt az ideje.
– Zavaros üzenete van legújabb reklámjuknak, minimum félreérthető. Mintha ezeréves múltunkat és értékeinket kidobnák az ablakon. Mit akarnak elérni az ilyen kisfilmmel?
– Én úgy gondolom, hogy egy felelős nagyvállalat merjen társadalmi kérdésekben megszólalni, párbeszédet generálni, véleményt formálni. A kampány üzenete pozitív: ma itt és most minden adott ahhoz, hogy változtassunk az életünkön, megfordítsuk a pesszimista gondolkodást, ami oly sokszor jellemző ránk, magyarokra. A filmünk kampányarcai azok a sikeres magyarok, akik bel- és külföldön egyaránt elismerést szereztek. Róluk szól a film, rájuk legyünk büszkék és őket nevezzük „tipikusan magyarnak”, magunk mögött hagyva a negatív képzettársításokat a magyarságról, a determináltságról. Feltűnik például a filmben Lévay György mesterséges intelligencia kutató, aki 2010-ben vesztette el a karját, ma pedig saját robotkezének fejlesztése révén nyújt merőben új megoldást sorstársainak fogyatékosságuk leküzdéséhez, vagy szerepel benne Axente Vanessa, a jelenleg legsikeresebb magyar szupermodell, aki a világ legnagyobb divatmárkáival dolgozik, és most először vállalt hazai reklámfilmben megjelenést. A példamutatók között szerepel Keszthelyi Vivien, a világ legfiatalabb háromszoros túraautó-bajnoka is. Sokan vannak, akik csak a film elejét nézték meg, akik csak a sztereotípiákig jutottak, ezért váltott ki szokatlanul heves vitákat a film a közösségi médiában. Mi ezzel együtt úgy gondoljuk, hogy jó úton járunk, amikor így hívjuk fel az emberek figyelmét arra, hogy mindenki boldogulhat, mindenki lehet sikeres itt, Magyarországon – az akaraterő mellé pedig a Telekom adja a digitális eszközöket.
NÉVJEGY
1973-ban született. Diplomáját a budapesti Külkereskedelmi Főiskolán szerezte, majd üzleti képzések keretében bővítette ismereteit
Szakmai pályáját az Integra Kft.-nél kezdte, ügyfélfelelősként
1997-től az Unisys Magyarországnál dolgozott a pénzügyi üzletfelek partnereként, majd ügyfélkapcsolati igazgatóként
2000-ben csatlakozott a Cisco Systems Magyarországhoz. Előbb a kiemelt ügyfelekért felelős értékesítési vezető, majd a nagyvállalati üzletág igazgatója lett
2007 februárjában kinevezték a Cisco Systems Magyarország ügyvezető igazgatójává
2008 szeptemberében csatlakozott a Magyar Telekom Csoporthoz a vállalati szolgáltatások üzletághoz tartozó leánycég, az IQSYS Zrt. ügyvezető igazgatójaként, ahol a társaság irányítása mellett a kereskedelmi igazgatói feladatokat is ellátta
2010 decembere és 2011 májusa között ideiglenesen betöltötte a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások üzletágának (T-Systems) a vezető pozícióját is, az IQSYS Zrt. ügyvezető igazgatói feladatainak a megtartása mellett
2012 októberétől 2013. szeptember 30-ig a T-Systems Magyarország Zrt. értékesítési divíziójának a vezérigazgató-helyettesi pozícióját töltötte be
2013. október 1-jétől a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások szekciójának a vezérigazgató-helyettese és a T-Systems Magyarország Zrt. vezérigazgatója lett
2017. január 11-től a Magyar Telekom lakossági szolgáltatások területének a vezérigazgató-helyettese volt
2018. július 1-jétől a Magyar Telekom vezérigazgatója és igazgatóságának a tagja
