A globális cégvételi kedv együtt érkezett a gazdaság válság utáni talpra állásával, további lendületet pedig az alacsony kamatkörnyezet adott neki – amikor a vállalatok nem a keveset hozó értékpapírokban tartják a fölösleges készpénzállományukat, hanem például versenytársak felvásárlására, portfóliójuk szélesítésére használják. Így tett a Google még 2006-ban, amikor lecsapott a zsíros reklámbevételekkel kecsegtető YouTube videómegosztó oldalra, mindössze egy évvel annak megalakulása után, de egy felvásárlási dömping során megvette például a Waze GPS-alapú navigációs alkalmazást is, amelynek naprakész adataival a saját térképszolgáltatását tökéletesítette. A növekvő hozam és az általában ezzel együtt járó részvénypiaci visszaesés együttesen a cégvételekre is kedvezőtlenül hathat, ami befolyásolhatja az idei számokat. Ha nem lesz piaci összeomlás, a tavalyi tranzakciós aktivitás az idén is folytatódhat.
TAROL AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK
Bár globális szinten enyhén csökkent a fúziós-felvásárlási ügyletek összértéke a múlt esztendőben, így is meghaladta a 4740 milliárd dollárt az Allen & Overy legfrissebb éves felmérése alapján. A kisebb visszaesés ellenére aktívak voltak a cégek: a Morgan Stanley adatai szerint szinte minden ügyletérték-kategóriában számban és értékben is nőtt a felvásárlási piac; csökkenést egyedül a 10 milliárd dollár feletti tranzakcióknál lehetett látni tavaly.
Egyértelműen kínálati piac van, tart még a 2014-ben kezdődött trend: gyakorlatilag az eladók szabják a feltételeket, így akár fordított bánatpénzt is kérhetnek a vevőktől, ha valamiért nem jön össze a tranzakció, például nem sikerül megszerezni a versenyfelügyeleti engedélyt.
Nem meglepő, hogy világszerte az Egyesült Államokban hajtják végre messze a legnagyobb számban és értékben is a cégfelvásárlásokat. Tavaly a húsz legnagyobb ügyletből kilencet kötöttek az USA-ban, köztük a top 3-at. Az arányokat jól érzékelteti, hogy míg a tengerentúlon csaknem 1500 milliárd dollárért ütöttek nyélbe üzletet, a második helyezett Kínában ennek kevesebb mint a feléért, míg a harmadik helyre befutó Nagy-Britannia „mindössze” 285 milliárd dollár összegű tranzakciót tudott felmutatni.
A gép-, eszköz- és bútorgyártó vállalatok a legkeresettebbek, de az újrahasznosítással foglalkozó vállalkozások is kelendők voltak. A következő legnépszerűbb terület a vegyipar, a gumi- és műanyaggyártás volt tavaly, s csak ezután jött a bankszektor és a nyersanyag-kitermelési ágazat, valamint a mezőgazdaság, de egyre többen érdeklődnek az innovatív technológiát és digitális stratégiát kínáló társaságok iránt is.
A hatalmas készpénztartalékokon ülő Kína valósággal berobogott a globális cégfelvásárlási piacra az utóbbi években, miután a kormány enyhített a tőkekivitel korábbi szigorúbb szabályozásán. Legutóbb a Daimler Mercedes-Benzben szerzett csaknem tízszázalékos részesedést egy kínai cég, a Geely, amelyik így a legnagyobb egyéni részvényese lett a nagy múltú német autógyárnak. Pedig éppen Németországban van a legerősebb ellenállás az ázsiai óriás társaságainak stratégiai területekre – telekommunikáció, közlekedés, infrastruktúra – történő benyomulása ellen, annyira, hogy tavaly nyáron a belföldi vállalatok unión kívüli tulajdonoshoz kerülését korlátozó rendeletet fogadott el a szövetségi kormány.
RÉSZVÉNYESEK ELŐNYBEN
A múlt évben a két legnagyobb vállalati tranzakció Magyarországon részvényeladáshoz kapcsolódott a CMS tanácsadó cég adatai szerint. A Mol részvényeinek 7,5 százalékáért 465 millió eurót fizettek. Ezt követi a Wizz Air 18,7 százalékának értékesítése 283 millió euróért, majd az ingatlanpiac jön, ahol az Aréna Plaza eladása vitte a prímet 275 millióval.
A tranzakciók mennyiségében egyébként jól áll Magyarország: a nagyobb, ötmillió dollárt (1,3 milliárd forintot) meghaladó vállalati felvásárlások száma mindössze eggyel maradt el tavaly a tízéves rekordnak számító 2016-os adattól, és az idei kilátások is kedvezők. A nemzetközi cégvételekkel foglalkozó Mergermarket adatai szerint a múlt évben 32 akvizíciót zártak le, és a 2016-os csúcshoz hasonló arányban, 25 esetben volt a célpont kifejezetten hazai központú társaság.
Más a helyzet a felvásárlások értékét nézve: a Moody’s felmérése alapján 78 százalékkal, 2,05 milliárd dollárra esett vissza a vállalatvételi és fúziós ügyletek összértéke Magyarországon 2017-ben. Lengyel Zoltán, az Allen & Overy budapesti irodájának a partnere szerint ennek az lehet az oka, hogy 2016-ban számos nagy összegű tranzakciót kötöttek – elég csak az Erste Bank Hungary egy részének vagy az MKB Bank egészének a felvásárlására gondolni –, s ezek tavaly már hiányoztak a piacról.
ZÖLDMEZŐSÖK
Az egyirányú, azaz külföldi tőkéből megvalósuló cégfelvásárlások Magyarországon már a 2000-es évek elején befejeződtek, s 2010 után ki is egyenlítődött az akvizíciók iránya a KPMG üzleti tanácsadó egyik elemzése szerint. Ez nem azt jelenti, hogy megállt volna a tőkebeáramlás, hanem azt, hogy változtak a célpontok. Ma már nem annyira működő vállalkozásokba fektetnek a külföldiek, hanem inkább a zöldmezős beruházások és a kereskedelmi ingatlanok érdeklik őket. Ez 2010 után néhány nagyobb gyár építésében, az utóbbi időben pedig a logisztikai és az irodapiaci befektetések növekvő számában nyilvánult meg. Az elmúlt években pedig már egyértelműen azok a cégfelvásárlások uralták a piacot, amelyek mindkét oldalán magyar résztvevők álltak. Ennek egyik oka a tanácsadó cég szerint, hogy mára kialakult egy nemzeti tőkés réteg, amely akár hitelek nélkül is képes megmozgatni egy-három milliárd forintot, emellett a bankok is visszatértek a hitelezési piacra: bár még nem minden szereplő, de többen nagy kedvvel hiteleznek ingatlan-, esetleg cégfelvásárlási projekteket, ami növeli a befektetők mozgásterét. Az eladói oldalon a magas árak teremtik meg a kínálatot a tranzakciókhoz, és ez feltehetőleg így marad 2018-ban is a KPMG elemzése alapján.
MADE IN NORWAY
Szakértők szerint az év legnagyobb vállalatfelvásárlása lehet itthon a Telenor Magyarország megvétele – a hazai mobilszolgáltatási piac 30 százalékát lefedő, 3,1 millió előfizetővel bíró cég piaci értéke egymilliárd dollár (260 milliárd forint) körül lehet. Tulajdonosa, a Telenor norvég távközlési vállalat több hónapos találgatás után januárban jelentette be, hogy érdeklődő jelentkezett a kelet-közép-európai (a magyar, a bolgár, a montenegrói és a szerb) leányaikra, az ajánlatot még az idei első negyedévben kiértékelik. Közölték azt is: az érdeklődés felkérés nélkül érkezett, és a Telenor kelet-közép-európai cégeinek erős a piaci pozíciója, pénzügyi helyzetük szilárd.
Borítófotó: Dolgozók csocsóznak a Telenor székházában. A Telenor-ügylet lesz a legnagyobb tranzakció
