Májusban a bruttó és a nettó átlagkereset 12,9 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ha pedig az első öt hónapot vizsgáljuk, akkor 12,1-es bővülést látunk – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatásából. Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó fizetés 192 ezer forint volt az ötödik hónapban. Mivel az idén nőtt a kétgyermekes családok adókedvezménye, ezt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag kétszázezer forint körül alakult.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint ennyire erős reálbér-emelkedésre több mint tizenöt éve nem volt példa az első öt hónapban. Ez elsősorban a bérmegállapodásnak köszönhető, amely a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelését, illetve a munkaadói adóterhek mérséklését tartalmazza. Mint mondta, a versenyszférában öt hónap alatt átlagosan 10,6 százalékkal nőttek a fizetések. A közszférában kimagasló, 14,6 százalékos volt a bérnövekedés a közfoglalkoztatás hatása nélkül. Hozzátette: az ez év elejihez hasonló létszámbővülés az ezredforduló óta nem következett be Magyarországon a versenyszférában, ahol májusban – a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál – kiemelkedő mértékben, 67 ezer fővel emelkedett a dolgozók száma. Megjegyezte: a kelet-közép-európai régióban Lengyelország mellett hazánkban nőttek a legjobban a keresetek.
NYERŐ EGY PÉNZÜGYI MUNKAHELY
Ami a főbb ágazatokat illeti, az iparban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 321 ezer forintra emelkedett, az építőiparban pedig 224 ezer forintos az átlagkereset. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás terén alkalmazottak átlagbére 190 ezer forintra nőtt. Továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban lehet a legjobban keresni, ahol az átlagfizetés félmillió forint fölött van.
Ami a közalkalmazottakat illeti, a közigazgatásban és a védelem terén bruttó 367 ezer, míg az oktatásban és az egészségügyben 294, illetve 277 ezer forintra jön ki a „havi fix”.
A Figyelőnek kommentálva az ING Bank vezető elemzője azt mondta, a bérdinamika továbbra is több mint kedvező. Virovácz Péter kiemelte: „Mivel hasonló ütemű bérnövekedéssel számolunk 2017 hátralévő részét tekintve, a fő kérdés továbbra is az, hogy vajon mikor épül be ez a költségsokk az árakba. Könnyen lehet, hogy erre csak 2018 elején kapjuk meg a választ.”
Ami a munkaerő iránti keresletet illeti, nemzetgazdasági szinten közel 87 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma éves összevetésben. Ugyanakkor majdnem 47 ezerrel kevesebb a közfoglalkoztatott, vagyis egyre feszesebb ez a piac is.
FELTÉTEL NÉLKÜLI JÖVEDELEM
Szintén a foglalkoztatáshoz és a jövedelmekhez kapcsolódik egy jegybanki friss tanulmány. E szerint a gazdasági fejlettség és a magas foglalkoztatási ráta kéz a kézben jár, s könnyen belátható, hogy az irány a foglalkoztatás felől mutat a fejlettség felé, nem pedig fordítva. Néhány országban már kísérleteznek a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével. Ez azt jelenti, hogy minden lakos – jövedelmi helyzettől, családi és egészségügyi állapottól, életkortól, munkapiaci részvételtől függetlenül – alanyi jogon azonos mértékű havi (alap)jövedelmet kap az államtól, kiváltva ezzel minden célzott támogatási formát. A jegybank közgazdászai szerint ez nem jó megoldás, hiszen kedvezőtlenül hat a versenyképességre. Az alapjövedelem miközben visszaveti a munkaerő kínálatát és minőségileg is erodálhatja azt, addig a ténylegesen fennálló szociális kérdésekre a jelenlegi megoldásoknál rosszabb és pazarlóbb választ ad. Valamennyi fejlett ország költségvetése célzottan, az egyéni élethelyzetre szabott módon támogatja azokat, akik erre jogosultak, és így van rendjén hazánkban is.
