A SOTE szakkollégiumának csupasz váza hét éve éktelenkedik Budapest IX. kerületében, a Lenhossék utca és a Márton utca közötti területen. De mi is történt itt pontosan? Hogy dióhéjban összefoglaljuk: a Duna-Épszer Zrt. eredetileg a CIB Bank telkén húzta volna fel az orvostudományi egyetem épületét. A PPP-program bedőlése után a beruházó körül azonban elfogyott a levegő. Pénz híján és a jogi körülmények változása miatt nem tudta folytatni az építkezést. A szerkezetkész ötemeletes épület ezért már évek óta nem a munkásoknak, hanem a bíróságoknak ad munkát.
„Véletlenül hallottam egyik üzleti partneremtől, hogy a CIB Lízing Zrt. hirdeti az egész ingatlant. Mármint a saját telkét azzal a szerkezetkész kollégiummal együtt, amelyet a mi cégünk épített rá” – meséli Bitay Zoltán. A Duna-Épszer Zrt. vezérigazgatója azonnal pert indított. A Fővárosi Törvényszék első fokon még a pénzintézetnek adott igazat, a Győri Ítélőtábla pedig másodfokon helybenhagyta az ítéletet. De a Duna-Épszer ezt nem hagyta annyiban. S a kocka fordult, amikor a Kúria elé vitték az ügyet. A legfőbb bírói fórum kötelezte az elsőrendű alperest, vagyis a CIB Lízing Zrt.-t, hogy fizessen a felperesnek 688 433 210 forintot, mégpedig a késedelmi kamatokkal együtt. A teljes összeg meghaladja az egymilliárd forintot. A jogerős ítélet, amely ellen fellebbezésnek helye nincs, 2017. január 24-én született meg.
Lábjegyzetként érdemes megjegyezni, hogy a döntésnek a magyar sajtóban –legalábbis eddig – nem volt komolyabb visszhangja. Pedig a pénzügyi felügyelet által kiszabott idei, jóval kisebb, 69 milliós büntetésről, amely ugyanígy a CIB-et sújtotta, a média szorgalmasan beszámolt.
SEMMIT SEM BÍZTAK A VÉLETLENRE
Az ügy végére eredetileg hamar pont került volna, hiszen a pénzintézetet 15 napon belüli fizetésre kötelezték. Azóta viszont két hónap is eltelt, és a CIB egyetlen forintot sem utalt át. A Fővárosi Törvényszék ugyanis közbelépett. A bank alkotmányjogi panasza után felfüggesztették a Kúriánál hozott döntés végrehajtását. Bitay Zoltán, aki a végül megnyert per ellenére így mégsem jutott a pénzéhez, kétszeresen is sérelmezi az eljárást. Nem érti, miért éppen ugyanaz a bírói fórum és ugyanaz a bíró döntött ismételten, amelyik első fokon a másik félnek adott igazat. Azt sem érti, hogy a dokumentum miképpen került pár órával a határozat megszületése után a CIB ügyvédjének a kezébe. „A bíró az eljárás során a jogszabályokat betartva járt és jár el, a peres felek jogai nem sérültek” – szögezi le Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék szóvivője. Arra is választ ad, hogyan juthatott rendhagyó gyorsasággal az ügyvéd a papírokhoz. „Az irodai betekintőkönyv tanúsága szerint napi szinten kikérték és megtekintették az ügy iratait.” Szóval a CIB jogi képviselője semmit sem bízott a véletlenre, amikor versenyt futott az idővel. A szóvivő mindemellett fontosnak tartja hangsúlyozni: „A bíróság határozatában nem változtatta meg a Kúria döntését, hanem csupán az ítélet végrehajtását függesztette fel egy másik procedúra, az alkotmánybírósági eljárás befejezéséig.”
KIVÉTELES ESET
A CIB-nél elmondták a Figyelőnek, hogy amennyiben a panaszukat elutasítja az Alkotmánybíróság, természetesen a leírtak szerint végrehajtják a Kúria döntését. Már az összeg kifizetésére is felkészültek, a pénzt elkülönítették, sőt a követelést a bírósági végrehajtó le is foglalta.
A mostani konfliktus gyökere, hogy a Kúria hiába jelölte meg felperesként a Duna-Épszert, ezt a pénzintézet vitatja. „Nem világos, kinek kellene egyáltalán bármilyen követelést teljesítenünk” – mondja Szinai Ádám, a bank kommunikációs vezetője. „Az ügyben sajnálatosan olyan körülmény is felmerült, hogy az adott követelést az eljárás során engedményezték, aminek a körülményeit szintén tisztázni kell, mert ebből eltérő utasítások születtek felénk a teljesítésre vonatkozóan” – magyarázzák az utalás halogatását.
Talán abban az egyben nincs vita az érintettek közt, hogy ez nem egy hétköznapi történet. „Alkotmányjogi panaszunk teljes mértékben kivételes, egyedi jogorvoslati kérelem, ilyenre az utóbbi években rendkívül ritkán volt szükség” – állapítja meg Szinai Ádám.
A másik fél már erősebben fogalmaz. „Gondolkodom, mit is mondhatnék, mert sajnos nem tűrné a nyomdafestéket, amit gondolok – mondja Bitay Zoltán. – A lényeg – amit az ítélet is megállapít –, hogy a bank ingyen akart hozzájutni egy nagyjából egymilliárd forint értékű ingatlanhoz. Hetedik éve küzdök az igazamért, és a jelenlegi állás szerint még igazam is van. A jogos követelésemhez mégsem jutok hozzá.”
A vállalkozó azt állítja, hogy a cégének mintegy 50 millió forint tartozása van. Ez alig 5 százaléka annak az összegnek, amely a Kúria döntése szerint megilletné. Ebből játszi könnyedséggel kifizethetné a hitelezőket. „Elvárható-e így, hogy ne tartozzak másoknak, a NAV-nak és tartsam fenn a céget?” – teszi fel a költői kérdést.
