Egy erdélyi vezető a Perzsa-öbölben

Pénz beszél
Csuzi István, Nagyvárad tömegközlekedési vállalatának a volt vezérigazgatója májustól az abu-dzabi City Transportot vezeti. A szakember arra is vállalkozott, hogy közreműködik a helyi villamoshálózat kiépítésében.

Csuzi István másfél hónapja jelentette be, hogy pályázat révén elnyerte Abu-Dzabi tömegközlekedési cégének vezérigazgatói tisztségét. A Figyelő megkeresésére leszögezte, hogy ugyan mindenki szenzációként kezeli a kinevezését, de az nem a véletlenen múlott. Az erdélyi (pontosabban partiumi) vállalatnál eltöltött nyolc év nem múlt el nyomtalanul. Különösen büszke a GPS-alapú járműmenedzsment bevezetésére, az elektronikus kártyás jegyrendszer meghonosítására, az új járművek vásárlására, a folyamatban lévő 8 kilométeres nagyváradi villamospálya-bővítésre, valamint a csehszlovák Tatra villamosok átépítésének el­kez­dé­sé­re. Esélyeit az Egyesült Arab Emír­ségekben meghirdetett állás elnyerésére növelte, hogy hét éve tagja a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Tömegközlekedési Unió (UITP) vil­la­mos­bi­zott­ságának, 2013 óta pedig a világszervezet alelnöki tisztségét tölti be.

Abu-Dzabiban csak 2008-ban alakult meg a modern értelemben vett szervezett tömegközlekedési szolgáltatás. Jelenleg 58 autóbuszvonallal fedik le a város nagy részét, de vannak még fehér foltok. A City Transport felel a metropoliszt övező külvárosokért, valamint egy Abu-Dzabitól 160 kilométerre fekvő város, El-Ajn tömegközlekedéséért. A cégnek mintegy 650 autóbusza és több mint 1000 munkavállalója van. Működési területén 2,7 millió ember, azaz poten­ciális ügyfél él. „A vállalat technikai felszereltségére sokan irigykedhetnek, mindenből a legjobbat próbáljuk beszerezni” – hangsúlyozza Csuzi István. 

Nincs pazarlás

Új munkahelyén főként sajátos, helyi megoldásokat kell találnia ahhoz, hogy eredményes legyen, hiszen az európai és az emírségi tömegközlekedés között inkább különbségek vannak, mint hasonlóságok. Az öreg kontinensen másfél százados kultúrája van a tömegközlekedésnek, amit lehetetlen néhány évtized alatt pótolni Abu-Dzabiban. Nagyon eltér a városi mobilitás kultúrája is, hiszen ott, mivel nagyon olcsó az üzemanyag, nehezen sikerül megértetni az autósokkal, hogy a közösségi közlekedés jelenti az élhető jövőt. A pokoli forgalmi dugók
miatt a következő évek alapfeladata egy villamosvonal-hálózat kiépítése lesz, mellyel a fő csomópontokat és hidakat tehermentesítik. A város már rég eldöntötte, hogy villamoshálózatot és esetleg metrót is épít, de még egyik projekt sem indult be. A City Transport lehetséges működtetőként jön számításba, de egyelőre nem írták ki a tendert. Abu-Dzabiban az új tömegközlekedési projektek költségvetése több milliárd dollár, ennek ellenére távolról sincs akkora pazarlás az Emírségek fővárosában, mint ahogyan a szóbeszédben terjed, sőt, alaposan elmozdultak a takarékosság felé – magyarázza az erdélyi magyar vezérigazgató.

Csuzi István azt is elmondta: egyesek egzotikumként tekintenek rá, hogy Romániából, Erdélyből érkezett és magyar, de ez nem mérvadó, hiszen a nagyrészt vendégmunkások által benépesített országban nemzetiségtől függetlenül megbecsülik a jó szakembereket. (Az Egyesült Arab Emírségek 9,4 milliós lakosságának 80 százaléka vendégmunkás, javarészt indiai, bangladesi, pakisztáni, egyiptomi.) 

Abu-Dzabi látványa nem ragadtatta el különösképp új, magyar lakosát, hiszen olyan, mint bármely világvárosé: széles utak, magas épületek, hömpölygő tömeg az útkereszteződéseknél. A sajátos kultúra, a rendkívüli meleg és az olcsó üzemanyag miatt viszont az emberek inkább a saját gépkocsit vagy a taxit választják az autóbuszok helyett. Egy liter benzin ára 1,9 dirham, mindössze 145 forint, a gázolaj még kevesebbe kerül.

Nehéz elszakadni otthonról

A zsúfoltság mérséklődésére csak akkor lehet majd számítani – hangsúlyozza a vezérigazgató –, ha elkészül a gyors villamos- vagy metróvonal, mert akkor már nem lesz mindegy, hogy a külváros és a központ között másfél-két órát kell-e
autózni, vagy fél órát utazni tömegközlekedéssel. Csuzi István a jelenlegi közszállítást úgy jellemzi, hogy tiszta, civilizált és vállalható, de a lefedettség hiányos. Érdekességként említi, hogy a buszmegállók egyben taxiállomások is.

A City Transport magyar vezetője úgy tervezi, pár évet marad az Emírségekben. Feleségével együtt jelenleg egy körülbelül 30 négyzetméteres stúdióapartmant bérelnek mintegy 600 ezer forintnyi dirhamért. Abu-Dzabi egyébként a világ legdrágább városai között szerepel. Igaz, a bérek is jóval nagyobbak, mint Kelet-Európában, de „ott sem fonják kolbászból a kerítést” – jegyzi meg Csuzi István, aki már szokja a tavaszi kánikulát és készül az 50 Celsius-fok fölötti hőmérsékletű nyári napokra, bár egyelőre úgy érzi, elviselhető az éghajlat, mert általában szeles, száraz az idő, bent pedig mindenütt klíma van. Nagyváradtól nem volt könnyű elszakadnia, de azt már most eldöntötte, hogy visszatér majd szülővárosába.

 

 

NÉVJEGY

  • Csuzi István 1960-ban, Nagyváradon született. 1985-ben, Temesváron szerzett villamosmérnöki oklevelet, s 2011-ben, Nagyváradon doktorált. 
  • A rendszerváltozás előtt az élesdi cementgyárban és egy országos számítástechnikai karbantartó vállalat nagyváradi kirendeltségénél dolgozott szervizmérnökként. 1992-től egy elektronikai alkatrészeket forgalmazó cég ügyvezető igazgatója volt 2008-ig, utána nyolc évig vezette a nagyváradi tömegközlekedési vállalatot. 
  • 2017 májusától az abu-dzabi City Transport vezérigazgatója.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink