Orbán Viktor napokon belül Mo-hács-ra utazik. Ez alkalommal azonban nemzetünk nagy temetőjénél nem a múltról, hanem a jövőről lesz szó. A vér és a nemzeti nagyság azonban így is szóba jöhet. A miniszterelnök ugyanis április 25-én az ország legújabb nagyvágóhídját avatja fel. A kormányfői vizit is jól mutatja a több mint 20 milliárd forintból elkészült feldolgozó jelentőségét. Az elvárások nagyok: a létesítmény stratégiai partnere, a Csányi Sándor magánérdekeltségébe tartozó Bonafarm-csoport pont az üzem segítségével akar nekifogni a kínai terjeszkedésnek (a Bonafarmhoz tartozó Pick Szeged és a feldolgozó kapcsolatáról bővebben lásd a Se veled, se nélküled című írást).
A mű kész, és bár úgy tudjuk, hogy a próbaüzem alatt voltak kisebb-nagyobb nehézségek, a vágóhíd műszaki szempontból képes a nagy tervek megvalósítására. Hogy sikerül-e révbe érniük, az a megkérdezett szakértők szerint nem a mohácsi létesítményen, hanem sokkal inkább az állatokon múlik.
ÉLEZŐDIK A VERSENY
A gigavágóhíd gazdaságos napi egy műszakos működéséhez évi 900 ezer élő sertésre lenne szükség. Ez óriási szám annak fényében, hogy itthon a gazdák országos szinten is csak évi 3 millió disznót hizlalnak fel. Bár a képet árnyalja, hogy ez csak a hivatalos adat. Ebben a szektorban pedig burjánzik a feketegazdaság. Tavaly például a „látható” 3 millió példánynál másfélszer többet, 4,6 millió sertést vágtak le a hazai feldolgozók. A két szám közti különbséget pedig nem lehet csak az importtal magyarázni. A behozatal ugyanis, ahogy a legális nagy szereplők számain is látszik, meglehetősen csekély. A piacvezető kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. vágóhídján tavaly levágott csaknem 1,4 millió állatból például 1,26 millió érkezett hazai forrásból.
Akárhogy is, a mohácsi beruházásnál láthatóan érzékeny pont lesz a röfögő alapanyag előteremtése. Információink szerint a Bonafarm-csoport mindössze 500-550 ezer sertést tud majd Mohácsra küldeni, azaz a szükséges mennyiségnek alig több mint felét.
Épp ezért az utóbbi időben, ahogy közeledett az új gigavágóhíd átadása, a beszállítókért folyó üzemek közti harc is egyre elszántabbá vált. Az ország nagy állattenyésztő csoportja, a Hage Zrt. sertéseire például többen is szemet vetettek. Piaci információk szerint a nádudvari vállalat lehet, hogy a KITE Zrt.-n keresztül előbb-utóbb Csányi Sándor érdekeltségébe kerül. Bár ezt a cég lapunknak nem erősítette meg.
A helyzetet a kormány sem nézi tétlenül. Miközben Orbán személyes jelenlétével tünteti ki az említett átadót, az egyik kormányzati illetékes már bírálta a mo-há-csinál nagyobb teljesítményű kiskunfélegyházi feldolgozót, amiért importsertést vágnak. A létesítmény az olasz Piero Pini érdekeltségébe tartozik. Csányiék riválisa nem is olyan rég került komoly bajba Lengyelországban. A csoportja kutnói üzemét még december 5-én 200 fős hatósági kommandó szállta meg. A vád forgalmiadó-hiány és feketefoglalkoztatás volt. Bár azóta mindkettejüket elengedték, akkor a fő tulajdonost és a helyi ügyvezetőt bilincsben vitték el.
BERUHÁZÁSOK SORA
A Pini családot azonban mindez nem tántorítja el a térségtől: sőt, a régióban hamarosan egy évi 6 millió sertést feldolgozó új, európai vágóhidat akarnak építeni (lásd az interjút). A hírek alapján az üzemet talán Szlovákiában húznák fel.
Ez viszont azt jelenti, hogy a környéken még nagyobb lesz a sertések iránti igény, pedig itthon most sincs elég. A kereslet ráadásul a következő években rohamléptekben nő majd. A szektorban egy új, 35 milliárd forintos kelet-magyarországi fejlesztési programról is beszélnek. Az elképzelés szerint ennek keretében a gyulai húsfeldolgozó is beindítaná a sertésvágást. Az már csak hab a tortán, hogy a pápai húsüzem is jelentősen fokozná a termelést, amihez szintén alapanyag kell.
A kormány, látva az óriási igényeket, 2012-ben egyébként már elindított egy nemzeti sertésstratégiát. Belátható időn belül 7 millió darabosra akarták növelni az állományt. Ehhez 2015-től 17,1 milliárd forint állatjóléti támogatást is meghirdetett a szaktárca. Ám a program eddig nem hozta el a remélt áttörést. Az érintettek viszont sokat várnak az idei uniós lehetőségektől.
„Ha hamarabb írja ki a kormány a támogatási pályázatokat, már meglehetne a szükséges állomány a mohácsi vágóhíd kapacitásához!” – vélte az egyik bennfentes forrásunk. Mint megtudtuk, a Bonafarm az integrációjába tartozó termelőknek segített is a pályázatok elkészítésében. A csoporthoz tartozó agrárnagyvállalatok pedig több új állattartó telepi beruházást is elindítanak az idén. Forrásunk most nagyon bizakodó. Reményei szerint Mohácson a sertésmizéria hamarosan akár teljesen meg is oldódhat. Így legyen! A kérdés csak az, hogy ha mindez ilyen könnyen megvalósítható, akkor miért nem léptek már évekkel korábban.
Se veled, se nélküled
A mohácsi vágóhidat üzemeltető MCS Zrt. tulajdonosi szerkezetében több talányos változás is történt az elmúlt évek során. Az egyik alapító, a Pick Szeged Zrt. 2014-ben kiszállt a társaságból, aminek okát azóta is találgatják a piaci szereplők. A HO-ME 2000 Vagyonkezelő Kft.-n keresztül jelenleg Nagy György a tulajdonos. A Bonafarm-csoport és az MCS hosszú távú keretmegállapodásban rögzítette a további együttműködés részleteit. Ezek értelmében az MCS a Pick Szeged Zrt. alapanyag-beszállítója, a Bonafarm sertéstenyésztő cégeinek pedig a biztos vásárlója lesz.
