Mi a helyzet Spanyolországgal? – tettük fel a kérdést pár hete az Európa legnagyobb földesurait taglaló cikkünkben. Mivel úgy gondoltuk, hogy érdemes a kontinens „déli” országaival külön foglalkozni, most végre itt a válasz is. Spanyolországban a csaknem egymillió gazdaság összesen 23,7 millió hektár területet művel, ebből a Varios Beneficiarios szerveződés több mint egymilliót. Emellett mintegy 6000 hektár köthető a Junta de Andalucia-hoz. Ez a sevillai társaság arról nevezetes, hogy 2000 óta ők szedték ki a legtöbb pénzt többféle agráralapon keresztül az EU-ból: 245,4 millió eurót, azaz csaknem 90 milliárd forintot.
Erről korábban is ejtettünk szót, arról viszont nem, hogy Spanyolországban, ahol az átlagos birtokméret 24 hektár, csak néhány vállalat vagy intézmény szerepel azon a listán, amelyen a legnagyobb andalúziai szántók birtokosai szerepelnek. Az első helyen a Noriega csoport csücsül, amely a válság előtt az egyik legaktívabb szereplő volt az ingatlanpiacon, de kevés mezőgazdasági tevékenysége van. A 80 legnagyobb tulajdonosból 70 „a családok családja”. A Mora-Figueroa család például a Coca-Cola palackozó és forgalmazó elindítója Andalúziában, de legalább tizenhárman nemesi címet viselnek. A legnagyobb spanyol földtulajdonosok listáján öt herceg van. A Medinaceli herceg 79 ezer hektárral, a Peñaranda herceg és a Villahermosa hercege egyenként 47-47 ezer, Alba hercege, 34 ezer, a La Romana márki 29 ezer, a Comillas márkija 24 ezer, Fernán Núñez hercege pedig 17,7 ezer hektárral szerepel rajta.
Okos vízgazdálkodás
A híres hajós és felfedező Vasco da Gama hazája, Portugália nem annyira a nagybirtokokról – az átlagos birtokméret a spanyolének a fele: 12 hektár –, hanem inkább a házakat kívülről borító, káprázatos csempékről híres. Az azulejo egy jellegzetes, arab, spanyol és portugál nyelvterületen elterjedt csempe, amit Portugáliában mindenütt megtalálni. Az ország legjellemzőbb díszítő eleme. Az igazi portugál vagyonokat azonban mára megrostálta az idő. Ezért is lehet, hogy Portugália az EU egyik legszegényebb, de mezőgazdasági szempontból harmadik legtámogatottabb országa. Mert föld azért itt is van: de inkább kisebb parcellákban találhatók szőlőligetek, illetve dívik a tehenészet is. Portugáliában az összes terület 20 százaléka a katolikus egyházé. Az utána nyomon követhető legnagyobb területet az EDIA műveli, de a tulajdonuk –a kapott közvetlen támogatás alapján – még a 130 hektárt sem érte el. Az EDIA ugyanakkor az új mezőgazdasági projektek nyomon követésében és támogatásában is részt vesz. Alaposan ismerik az összes portugál régió mezőgazdasági üzemét és kedvezményezettjeit, valamint elvárásaikat és szándékai-kat az öntözés terén. Az EDIA pedig olyan döntéshozatali rendszereket is kínál, mint például a SISAP. Ez felméri a talaj alkalmasságát egy adott növényre, és modellt dolgoz ki a vízgazdálkodásra az adott helyen. Okos, ugye?
Európai példa
A hozzájuk köthető Alqueva többcélú vállalkozás Portugália déli részén, egyúttal Európa legújabb öntözési projektje. Kiváló feltételeket kínál a mezőgazdaságban és a környezet szempontjából fenntartható növénytermesztési rendszerekben.
Körülbelül 120 ezer hektár öntözéses területet hoztak létre olyan régióban, ahol a talaj kiválóan alkalmas az öntözésre, a napsütéses órák száma meghaladja az európai átlagot, az éghajlat és a víz rendelkezésre állása pedig egyedülálló tulajdonságokat kínál a nagy mezőgazdasági potenciálhoz. Ez a „kombináció” a régió számára ma már tagadhatatlan versenyelőnyöket jelent. Olyannyira, hogy az Alqueva Portugáliában a modern mezőgazdaság új paradigmája. Az általa kínált feltételek egyediek és egyértelműen versenyképesek. A projekt nagysága, a garantált víz, az éghajlat és a gazdálkodókhoz közeli munka pedig azok a tényezők, amelyek megkülönböztetik az Alquevát más projektektől, még európai szinten is. Szlovéniában sincsenek túl nagy földek, ott egy átlagos birtok nagysága 6,5 hektár. Az egyik legnagyobb területen a Panvita, kmetijstvo in proizvodnja hrane, d.d. gazdálkodik. A Panvita Csoport vertikálisan szervezett cégek csoportja, melyek a biztonságos és minőségi élelmiszerek előállítására szerveződtek. Tevékenységük alapja a hitelesített és ellenőrzött termelési folyamat.
Horvát botrány
A közelmúltig Horvátország legnagyobb földesura és az ország leggazdagabb embere Ivica Todoric, a botrányos időket élő Agrokor vállalat tulajdonosa, aki a céget még 1989-ben alapította. A Szlovéniában, Boszniában, Szerbiában és Magyarországon is érdekelt cégcsoporton belül mintegy ötven különböző gazdasági szektorhoz tartozó vállalat működik, csak az egyikük több mint 20 ezer hektáron gazdálkodik, a csoport emellett Horvátország legnagyobb földbirtokosa. Egyúttal a legnagyobb munkáltatója is, dolgozóinak a száma meghaladja a 60 ezret. Todoric a horvát kormánytól 2017 elején kért segítséget, mi-után a bankoktól már nem kapott több hitelt. A horvát kormány pénzt nem adott, de született egy lex-Agrokor néven emlegetett törvény, amely lehetővé teszi a fontos vállalatoknak, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, megelőzve a csődeljárást. A csődöt elkerülendő, a horvát kormány áprilisban rendkívüli biztost is kinevezett az Agrokor élére. A vállalat nemrég elkészített konszolidált pénzügyi jelentéséből kiderült, hogy az Agrokor éveken keresztül meghamisította a könyvelését úgy, hogy több banki kölcsönt is tőkeként könyvelt el, és ezzel félrevezette a pénz- és hitelminősítő intézeteket. A kormánybiztos emiatt büntetőjogi feljelentést tett az Agrokor korábbi vezetői ellen, akik közül többet őrizetbe is vettek. De nem sokáig: azóta ki is engedték őket. Ivica Todoric ellen – ha belátható időn belül nem jelentkezik a rendőrségen – nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki. Horvát lapértesülés szerint Todoric 7,8 milliárd kunával (321 milliárd forint) károsította meg a cégét, ebből biztosította családja számára évekig a luxus életet. Helikopterekre, drága külföldi nyaralásokra, hajókirándulásokra, valamint luxus cikkekre – táskákra, fehérneműre, cipőre – 15 millió kunát (618 millió forint) költöttek havonta.
A tiroli almák
A pápa Olaszország legnagyobb földtulajdonosa. A Vatikán területe, a Vatikán kertjét is beleértve, Rómának az egyharmada. Az egyházi szántóterület emellett Olaszországban 500 ezer hektár. (Németországban összesen mintegy 825 ezer hektár van a katolikus és protestáns egyház tulajdonában, ami az ország teljes területének 2,3 százaléka.) Olaszországban az átlagos birtokméret 7,9 hektár. Ennél azért jóval nagyobb terület köthető a F.IN.A.F First International Association Fruit Soc-hoz és a Consortile A R. L.-hez. A főként gyümölcsökre specializálódott csoportok tevékenysége több mint 300 ezer hektárra terjed ki. Körülbelül feleennyi terület tartozik az olasz Gazdasági Fejlesztési Minisztériumhoz. De említést érdemel az Alimco SpA az Alimco Fin Srl sajttermékekkel foglalkozó leányvállalata is. Hozzájuk hasonló méretű a terlanói VOG, Európa legnagyobb almakereskedelmi szervezete. Konkrétan itt a Dél-tiroli gyümölcsnövény-termelő szövetkezetek szövetségéről van szó. A fúziók eredményeként a VOG ténylegesen 5200 termelőt képvisel, akik évente 550-600 ezer tonna gyümölcsöt szüretelnek le magas minőségben, 10,6 ezer hektár területről. Folyamatosan törekszenek rá, hogy magas színvonalú minőséget garantáljanak, növeljék a hatékonyságot és csökkentsék a költségeket. De Olaszországra tekintve nem lehet figyelmen kívül hagyni az AOPUNO Lombardiát sem. Ez egy agrár konzorcium az ázsiai és nonprofit szervezetek számára. A Lombardia régióban az ökológiai termelés területén jeleskednek, mintegy 1500 lengyel gazdasággal együttműködve.
Borítófotó: Portugál juhász figyeli a nyájat. Errefelé a birtokok könnyen beláthatóak, átlagos méretűek, európai viszonylatban kicsinek számítanak
