– Korábbi munkatapasztalatai menyire készítették fel egy ilyen hatalmas szervezet vezetésére?
– Én nem a közigazgatásból, hanem piaci oldalról érkeztem a Magyar Posta élére, tavaly augusztusban. Több pénzintézetben, így az ABN Amrónál, az Ersténél és a K&H-nál töltöttem be különféle pozíciókat, majd az OTP-nél a lakossági üzletágat irányítottam. Dolgoztam külföldön is, az OTP oroszországi leányvállalatának a vezérigazgatója, illetve igazgatósági tagja voltam hét évig. 2015-ben pedig global executive MBA-képesítést szereztem a világ egyik vezető üzleti iskolájában, az Inseadon. Azt tanultam és tapasztaltam, hogy bár minden cég más, a stratégiai szemléletnek és az ügyfélközpontúságnak meg kell lennie minden szektor vezetőjében.
– Közel egy éve irányítja a Magyar Postát. Melyek az elmúlt időszak legfontosabb tapasztalatai és intézkedései?
– Azt vallom, hogy ha valamin változtatni akarunk, azt előbb ismerjük meg! Tehát az első hónapjaim az üzletmenet és a belső gazdasági folyamatok megismerésével teltek, hiszen csak akkor tudunk hatékonyan átalakulni, ha tisztában vagyunk a problémákkal. Új stratégiát dolgoztunk ki az ügyfeleink igényei, a vállalat erősségei és a piaci trendek alapján. Piaci szemléletet szeretnék vinni az intézmény működésébe. Célunk, hogy még hatékonyabb, modernebb szolgáltatást nyújtsunk. Ebben kiemelt szerepet kap a logisztikai terület. Egy közel 30 000 munkavállalót és több millió lakost érintő, 200 milliárd forint árbevételű, 3,8 milliárdos adózás előtti eredményt elérő, az idén 150 éves állami cégről beszélünk.
– Új vezetőként bőven kijutott már önnek a nehéz helyzetekből. A karácsonyi csomagmizéria után nemrég ismét a Magyar Postától volt hangos a sajtó, ezúttal a csekkbefizetés változásai miatt. Jogos volt a felháborodás?
– Minden változás azt jelenti, hogy eltérünk az eddigi rutintól, és lehetnek olyan ügyfelek, akik érzékenyebbek erre. Az első visszajelzések alapján azonban a többségnek nem okozott gondot, hogy most már a postán is előfordulhat, hogy a személyazonosságot igazolni szükséges. Semmi bonyolult dologra nem kell itt gondolni, EU-s jogszabályváltozás történt: némely csekknél és minden 300 000 forint feletti befizetésnél fel kell mutatni a személyi igazolványt. Ma már például természetesnek vesszük, évtizedek óta megszoktuk, hogy ha egy bankfiókban bármilyen pénzügyi tranzakciót szeretnénk indítani, azt csak személyazonosság igazolásával lehet megtenni. A csekkbefizetés pénzforgalmi szolgáltatás, ahogy a banki tranzakciók és a pénzváltás is.
– Akkor ez azt jelenti, hogy elképzelhető, ha nincs nálam személyi, akkor nem tudom befizetni a csekkemet? Milyen szabályozás miatt van erre szükség?
– Szeretnék mindenkit megnyugtatni: a rezsi befizetését nem érinti az új szabály. Hacsak nem 300 000 forint fölötti összegről van szó, de ez roppant ritkán fordul elő. Emellett nem kell személyi akkor sem, ha adót, bírságot, illetéket ró le az ügyfél. Ezt a kötelezettséget egy június 26-án minden tagállamban életbe lépett EU-s rendelet írja elő, amely az átutalásokat kísérő adatokról szól. A postai adatellenőrzés az állampolgárok biztonságához járul hozzá nagymértékben, még ha elsőre ez kényelmetlennek tűnik is.
– A digitalizáció elterjedése milyen jövőt jósol a Magyar Postának?
– A világháló megjelenésével és az e-mailek, valamint az internetes szolgáltatások elterjedésével egyesek azt vizionálták, hogy a cég el fog tűnni, de legalábbis marginalizálódik a szerepe. Ehhez képest azt látjuk, hogy ugyan a levelek mennyisége valóban csökkent, de a csomagforgalom évről évre drasztikusan nő, és a pénzforgalmi szolgáltatások területén is megkerülhetetlen szereplővé vált a Magyar Posta. Azt gondolom tehát, hogy a technológiai átalakulás nem teszi feleslegessé a vállalatot, hanem épp ellenkezőleg: ha jól reagálunk a változásokra, akkor átalakítja és megerősíti a társadalomban betöltött szerepét.
– Mi áll az állami szolgáltató tevékenységének a fókuszában? Mi a stratégia?
– A stratégia fókuszában az ügyfél áll: s ahhoz, hogy ki tudjuk szolgálni a jövő fogyasztóinak az igényeit, javítanunk kell a hatékonyságon és a szolgáltatási színvonalon. Mindig szükség lesz egy megbízható kapocsra a gazdasági szereplők között, legyen szó áru, pénz vagy üzenet közvetítéséről. Komoly a kihívás a logisztikai területen, hiszen ebben a globalizált, modern világban egyre többen rendelnek otthonról termékeket, amelyeket nekünk kell kézbesíteni, erre ugyanis egyelőre nem képes az internet. A növekvő forgalom problémamentes kezeléséhez logisztikai fejlesztések kellenek, valamint megfelelő munkaerő. Egy biztos: a postára hosszú távon szükség van, mert szuper az elektronikus kereskedelem, de a csomagot végül valakinek ki kell vinnie, legalábbis amíg nem találják fel a teleportáló készüléket.
– Mit ért logisztikai fejlesztések alatt? Mit tett és tesz a cég azért, hogy ne legyen megint probléma a karácsony előtt megnövekedett csomagmennyiséggel?
– A múlt év végi drasztikus volumenemelkedés nemcsak a teljes logisztikai szektort állította nagy kihívás elé, hanem az internetes áruházakat is. Nagyobb volt a növekedés, mint amire készültünk. Ezt tetézte a munkaerőhiány, valamint az, hogy 2004 óta nem volt lényeges fejlesztés ezen a területen. Gondoljon bele: az elektronikus kereskedelem forgalma az elmúlt időszakban évente két számjegyű bővülést produkált, ennek követése fejlesztéseket követel! A Magyar Posta 17,6 millió csomagot szállított ki tavaly, ez 12 százalékos növekedés 2015-höz képest. A karácsony előtt várható csomagrendelési cunami kezelésében ez évben már jelentős segítség lesz az, hogy a nagy webshopokkal partneri viszonyt alakítottunk ki, így például az akciókról előre értesülünk, s ezzel együtt a rendelések volumenét is folyamatosan nyomon követjük. A csúcsidőszakokban – és ilyen lesz az idei karácsony is – átmeneti feldolgozóhelyeket, elosztóközpontokat alakítunk ki, erre már konkrét intézkedéseket tettünk. Az idei húsvét ezeknek a lépéseknek köszönhetően már zökkenőmentes volt. Mindez azonban átmeneti megoldás, hosszú távon szükség van egy új, a jelenleginél nagyobb, modern logisztikai központra, amely a jövőben biztosítani tudja a megfelelő színvonalú szolgáltatást.
– Komoly gond bizonyos gazdasági ágazatokban a munkaerőhiány. A Magyar Postánál mekkora?
– Az egész logisztikai iparág küzd ezzel a problémával. A mi esetünkben erre nem lehet egyetlen számmal válaszolni, mert területenként eltérések vannak: főleg a központi régióban és Nyugat-Magyarországon tapasztalunk létszámhiányt, kiemelten a logisztikai munkakörökben, a gépjárművezetőknél, illetve a kézbesítőknél. Az említett térségekben és munkakörökben átlagosan 10 százalék a betöltetlen állások száma. Erre reagál az új életpályamodell, a Karrier Iroda kialakítása és az év elején bejelentett hároméves bérfejlesztési programunk is.
– Ez mit tartalmaz? Jobb lesz a postásoknak?
– Kezdjük azzal, ami a legfontosabb a vállalat és a dolgozói számára: a következő három esztendőben 32 százalékkal emelkedik a postai dolgozók bére. Ez a növekedés a legnagyobbak közé tartozik, nemcsak az állami cégek között, de talán a versenyszférában is. A lépés elengedhetetlen volt: a Magyar Posta ereje a dolgozókban van; ha ők elégedettek, akkor az ügyfelek is azok lesznek. Az idén összesen 12,1 milliárd forintot fordítunk bérfejlesztésre, a munkavállalóknak átlagosan 14 százalékkal emelkedik a fizetése 2017-ben. Jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékos lesz a növekedés mértéke. Mindez a hétköznapokban is érezhető gyarapodást jelent, és vannak olyan munkakörök, ahol az átlagnál nagyobb lesz a béremelés. Ilyen például a logisztika, ahol ebben az évben 25 százalékosat tervezünk.
– Új feladatot is kijelölt a kormány a napokban a Magyar Posta számára: az étel- és italautomaták forgalmának a felügyeletét. Miért van szükség egy köztes szereplőre az üzemeltetők és az adóhivatal között?
– A cég egy jogszabályi előírásnak felel meg azzal, hogy az étel- és italautomatákat ellátja az úgynevezett automatafelügyeleti egységgel. A beszereléssel együtt ezek szervizelését is vállaljuk, valamint elvégezzük az adattovábbítást. Ugyanakkor kiemelném, hogy ez utóbbi kétirányú: egyrészt nemcsak az adóhivatal kapja meg a forgalmi adatokat, hanem az üzemeltetők is, azaz naprakészek lesznek abban, hogy áll az automata készlete, ez pedig növeli a hatékonyságukat, s ezzel együtt a forgalmat is élénkítheti. Összességében ez pozitív változás lesz számukra.
– Hogy tervezi, meddig marad ezen a poszton? A korábbi vezérigazgatók sűrűn váltották egymást.
– Nálunk nem lehet rövid időszakra tervezni, ennek az intézménynek stabil, megbízhatóan működő megoldásokat kell kialakítania. A változásokhoz pedig idő kell, ezért elnök-vezérigazgatóként akkor végzem jól a feladatomat, ha hosszú távú stratégiában gondolkodom.
NÉVJEGY
Illés Zoltán közgazdász, banki szakember, közel 20 éves tapasztalattal rendelkezik
vállalatirányítási, pénzügyi és szolgáltatásmenedzsment, valamint üzletfejlesztési területen.
Pályafutását az ABN Amro Bankban kezdte 1995-ben informatikai osztályvezető-helyettesként, majd 1998-tól a marketing- és termékfejlesztési üzletág vezetője lett.
2000 és 2002 között ő irányította az ABN Amro Bank és K&H Bank egyesülését, majd a fúziót követően 2005-ig a lakossági
értékesítési üzletág igazgatója volt.
2006-tól az OTP lakossági igazgatóságának vezetője lett, ahol 9 országra kiterjedően irányította és felügyelte a bank lakossági termékeit és szolgáltatásait.
2007–2014 között az OTP Bank oroszországi leányvállalatának igazgatósági tagja, 2012–2013-ban vezérigazgatója.
2015-ben a világ egyik vezető üzleti iskolájában, az Inseaden szerzett global executive MBA képesítést.
2016-tól a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója
