Hogy néz ki a tökéletes iroda? Erre a kérdésre a szakemberek régóta keresik a választ. Sokáig pedig úgy tűnt, hogy az üzleti élet Szent Grálja a németeknél van. Az 50-es években ugyanis ők álltak elő a nyílt terű munkahelyek ötletével. A koncepció egyszerű volt: e szerint ha a dolgozók nagy közös helyiségekben tevékenykednek, akkor a kollégák könnyedén szóba tudnak elegyedni egymással, ehhez pedig még az asztaluktól sem kell felállniuk. Az információáramlás így gyors és hatékony lesz, a csapat hamar összekovácsolódik, a vezetők pedig könnyebben tudják felügyelni a munkát, arról nem is beszélve, hogy a praktikus elrendezésnek hála a cégeknek is kisebb területet kell bérelniük.
Az ötlet meghódította a világot: az Egyesült Államokban az irodák 70 százaléka, de Magyarországon is több mint a fele „open space” elrendezésben működik. Jellemző, hogy az ultramodern munkahelyeken, például az Apple ez évben átadott székhelyén is ez a koncepció érvényesül. Viszont éppen az almás vállalatnál keltek szárnyra azok az értesülések, melyek szerint az alkalmazottak ki nem állhatják az ötmilliárd dollárból felhúzott épületet, pont az elszeparált munkaállomások hiánya miatt. A Bloomberg információi szerint a társaság internetszoftveres csapata az idén a taglalt okok miatt nem is volt hajlandó átköltözni az új központba.
Meglepő, ugye? Pedig az utóbbi években hegyekben készültek azok a kutatások, amelyek igazolták, hogy a nyílt terű irodák a legtöbb alkalmazottnak nyűgöt jelentenek. Csak hogy szemezgessünk a felmérésekből: a Gensler piackutató elemzése szerint a munkatársak több mint felét zavarja a többiek csevegése, valamint az, hogy állandóan kizökkennek a munkából, mert meg kell hallgatniuk, mi történt a kollégákkal a hétvégén, vagy egy „jópofa hírre” kell figyelni, amelyet az egyik munkatárs talált a neten. A koncentrálás nehézségei miatt – és most tessék kapaszkodni – a dolgozók 15 százalékkal teljesítenek rosszabbul az open space helyiségekben. A HB Reavis Magyarország felmérése alapján itthon ráadásul a munkavállalók több mint 80 százaléka preferálja az elválasztott terű irodákat.
Ám egyre több olyan ötlet lát napvilágot, amellyel megújítanák a nyílt terű irodákat. A Telenornál például a koncentrációt igénylő feladatok elvégzéséhez létrehoztak egy csendes szobát. Emellett bevezették a nyugaton is egyre népszerűbb desk sharinget. Hogy miről van szó? Még 2002-ben, a Nokia oslói irodaházában figyeltek fel arra, hogy a kollégák a kávészünetekben állandóan ugyanazzal a két-három emberrel beszélgetnek, aki mellett az irodában ülnek. Ezért, hogy az alkalmazottak jobban megismerjék egymást, nem alakítottak ki fix helyeket: az asztalokat mindenki az érkezés rendjében foglalta el. Mára a vállalatok persze továbbgondolták ezt a módszert. A Telenornál, mint lapunknak elmondták, azon részlegek dolgozói, amelyeknél a munkavégzéshez elengedhetetlen az állandó hely, továbbra is dedikált munkaállomásokat kapnak az épületben, a többiek azonban szabadon választhatják meg, hogy éppen hol töltik a napjukat.
Ez lehetőséget ad arra, hogy egy adott projekten dolgozó, de különböző részleghez tartozó munkatársak fizikailag is egy térben lehessenek.
De külföldön már olyan irodák is vannak, ahol az alkalmazottak egy erre a célra készült mobilalkalmazással választhatják ki, hogy aznap hova ülnének.
Na de mi a helyzet a távmunkával? Nos, Magyarországon a home office-tól a munkáltatók több mint fele elzárkózik. Ritkaságszámba megy a Microsoft gyakorlata. A cégnél kifejezetten azt kérik az értékesítőktől, hogy hetente egy napnál többet ne menjenek be a központba. A kisebb vállalatoknál egyébként jellemző, hogy csak helyhiány miatt élnek a távmunka lehetőségével, de a vonatkozó szabályokat már nem tartják be. Márpedig otthon a munkaállomásnak –tehát annak a 2-4 négyzetméternek ahol az alkalmazott dolgozik – pont olyan követelményeknek kell megfelelnie, mint a normál irodai környezetnek. Igaz, az ellenőrzéshez nincs szükség személyes helyszíni szemlére: a munkáltató az előírások szerint akár egy fotó alapján is megbizonyosodhat arról, hogy rendben van-e a dolgozó otthona.
De ha már a munkahelyek megújítását célzó koncepcióknál tartunk, érdemes szót ejteni az egyik zsákutcáról is. A hoffice-ról van szó, amelyet Christofer Franzén talált ki pár esztendeje, miután hazatért egy féléves Srí Lanka-i útról. A pszichológus, látva a kinti körülményeket, roppant kihasználatlannak érezte a lakását. Ezért az az ötlete támadt, hogy az otthonokat akár 5-10 fős irodának is lehetne használni. A hoffice-nak azóta külön szabályai születtek, például a munkát 45 percenként 15 perces közösségépítő szabad foglalkozással kell megszakítani. Itthon is voltak próbálkozások az új trend terjesztésére, de hamar kiderült, hogy a magyar lakások mérete egyszerűen túl kicsi ehhez az akcióhoz. „Ha valaki egy fontos telefont akart elintézni, kénytelen volt a gyerekeim szobájába menni” – mesélte az egyik vállalkozószellemű szervező, aki egy napra hoffice-szá alakította otthonát.
Borítófotó: egy rémes egyterű iroda. Ki az, aki ilyen helyen szívesen dolgozna?
