Lassult ugyanakkor a megszűnések üteme a múlt évben, ekkor 2016-hoz képest 14 százalékkal kevesebb, 40 ezer cég húzta le a rolót. Emellett 27 ezer új vállalkozást alapítottak, ami enyhe növekedést mutat az egy esztendővel korábbi adathoz viszonyítva. Így jelenleg 533 ezer vállalat működik Magyarországon. A rendben tevékenykedő, azaz cégbírósági eljárástól mentes társaságok száma azonban ennél jóval kevesebb, mindössze 483 ezer.
Óvatosan derűlátó az adatokat publikáló Opten céginformációs igazgatója, Pertics Richárd. Kétségtelen, hogy valamelyest csökkent a fluktuáció és a felszámolási arány, de a kép összességében még nagyon vegyes. A szakember az eddigi trendek fennmaradására számít az idén is: a cégtörlések száma tovább apad, ám várhatóan ezután is messze meghaladja majd az alapításokét. Becslésük szerint nagyjából 35 ezer vállalat szűnik meg 2018-ban.
A hazai cégstruktúra legnagyobb problémái közé tartozik a jogi kiskapukkal történő visszaélések nagyságrendje, a kinnlévőségek behajtási nehézségei, valamint a felelősségre vonás bonyolultsága. Tovább tetézi a bajokat a hosszú távú perspektíva hiánya, az, hogy nem számíthatnak hosszú életre az új társaságok: alapításkori várható élettartamuk egyre alacsonyabb. Az ötéves kort négyből három (öt esztendeje alapított) vállalkozás érte el, míg a tízéves születésnapot a cégek mintegy fele ünnepelhette meg. A történethez az is hozzátartozik, hogy a vállalatok törlése akár évekig tartó procedúrák eredménye, így ha a társaságok eljárás alatt töltött időszakát leszámítjuk, akkor az öt-tíz éves túlélési arányok még elkeserítőbbek.
A szektorokat tekintve az egészségügyi, szociális ellátás területén alakult cégek büszkélkedhettek a legjobb túlélési rátával: itt tízből hat vállalkozás működött öt esztendővel a megalapítása után is. Az átlagnál jóval nagyobb volt ez az arány a mezőgazdaságban, az iparban, valamint az információs, kommunikációs ágazatban, ezekben a szegmensekben rendre csaknem minden második társaság folytatta tevékenységét fél évtizedet meghaladóan. A pénzügyi, biztosítási terület vállalkozásainak a túlélési képessége volt a legrosszabb, csupán 16 százalékuk működött még az alakulását követő ötödik esztendőben is. Ezt a gazdasági ágat különösen sújtja a „korai halál”: itt már az első évet átvészelő vállalkozások aránya is jelentősen elmaradt a többi ágazat számaihoz képest. Míg az összes cég egyéves túlélési rátája átlagosan 75 százalék, addig a pénzügyi, biztosítási területen – például a biztosítási ügynöki tevékenységet végző egyéni vállalkozások rossz túlélőképessége hatására – csupán 54 százalékuk működött a megalakulását követő esztendőben is.
Szintén árnyalja a képet, hogy ötből négy társaság nem indul tiszta lappal, mivel az alapítások csaknem 80 százaléka köthető korábbi cégekhez. Emellett a végrehajtások száma is évek óta nő.
Az új vállalatok számát nézve megyei bontásban természetesen a főváros és Pest megye emelkedik ki. Az ország legnépesebb részén több mint 16,5 ezret alapítottak tavaly, ebből 12,7 ezret Budapesten. A második helyen jócskán lemaradva, 936 alapítással Borsod-Abaúj-Zemplén található, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Bács-Kiskun állhat fel 854 új céggel. A legkevésbé Nógrádban tolongtak az emberek a bejegyzésnél: az északi megyében mindössze kétszáz társaság jött létre tavaly az Opten adatai szerint.
A fenti mintegy félmillió működő vállalaton túl az önálló vállalkozókra is érdemes odafigyelni a teljes kép kialakításához: számuk évek óta folyamatosan nő, és csaknem elérte az 1,2 milliót a statisztikai hivatal legfrissebb, tavaly szeptember 30-i adatai alapján. Így összesen több mint 1,7 millió társas vállalkozás van ma Magyarországon, ami nagy aránynak számít, és veszélyeket is hordoz magában a csökkenő átláthatóság miatt. Az egyéni vállalkozások legalább fele ugyanis inaktív vagy minimális a tevékenysége, úgynevezett alvó cég. A könnyű és gyors alapítás, illetve megszüntetés mellett ugyanis a szabályozás lehetővé teszi a szervezetek határozatlan idejű felfüggesztését az Opten korábbi tájékoztatása szerint. Így a szürkegazdaság melegágyává válhat ez a vállalkozási forma.
Bár a cégalapítás tavaly ingyenessé vált, a szakértők nem várják, hogy emiatt megugrik az emberek vállalkozó kedve. Ekkor ingyenessé tették a korlátolt felelősségű, a betéti, a közkereseti társaságok és az egyéni vállalatok bejegyzésének illetékét, valamint eltörölték a Cégközlönyben történő közzététel költségtérítését. Ez a kft.-k esetében a legnagyobb segítség, hiszen azelőtt összesen 105 ezer forintot kellett fizetniük ezekért a szolgáltatásokért. Így az ügyvédi megbízás díja lett a legnagyobb tétel az alapítás során – persze azzal a kitétellel, hogy a kft.-k esetében az előírt törzstőke a korábbinál nagyobb, hárommillió forint lett. Igaz, itt van lehetőség „részletfizetésre”, azaz minimális kezdőtőke mellett elindulhat a cég, s a hárommillió forintot a társaság majdani nyereségéből is elő lehet teremteni.
Fontos változás, amely érinti a vállalkozásokat, hogy ez év január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődött, emellett az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökkent, szintén 19,5-re, a 2016 végén megkötött, hat esztendőre szóló bérmegállapodásnak – és a kedvező gazdasági mutatóknak – köszönhetően.
