– Hatalmas figyelem irányul az innovatív – zömében startup – cégek részéről a Hiventures felé, hiszen igen intenzív munkába fogtak, rengeteg befektetés történt. Így van?
– Olyan nagy az érdeklődés a programunk iránt, amekkorára mi magunk sem számítottunk. Szeptember közepéig több mint 800 innovatív ötlettel jelentkeztek hozzánk, sőt, ezek közül 93 csapat, illetve cég esetében támogatási döntés is született. Kilencmilliárd forintot meghaladó összeg kihelyezéséről határoztunk eddig.
– Ha jól tudom, mindez kevesebb mint egy év alatt zajlott le.
– A Magyar Fejlesztési Bank-csoportba tartozó Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő elődjének számított a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő (CKTA). Egy tavaly augusztusi kormányhatározat alapján 2016 őszén kezdődtek az előkészületek és a CKTA jogutódjaként 2017-től indultak a kihelyezések. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a tőkepiacon a szokásosnál jóval gyorsabban elkezdődött az MFB alapkezelőjének a teljes megújítása. Tíz hónappal ezelőtt alig tízfős volt a szervezet, de ma már hatvan kollégánk van! A rendszerek kialakításához, felállásához és a munkatársak kiválasztásához szükséges pár hónapot is beleszámolva jóval kevesebb mint egy év alatt sikerült több befektetést összehoznunk, mint a Jeremie program legjobb esztendejében a kéttucatnyi alapkezelőnek együttvéve. A hivatalos adatok szerint 2016-ban az összes hazai alapkezelő hetven-nyolcvan körüli befektetést hozott tető alá, pedig a nagy tranzakciószámot jelentő Jeremie-véghajrá is erre az időszakra esett.
– Nyilván nagy az érdeklődés önöknél, hiszen a Jeremie-alapok 2016. május végéig helyezhettek ki pénzeket.
– Ideiglenesen valóban az a helyzet, hogy csak néhány nagyobb és pár piaci alapú befektető működik, de a mi üzletpolitikánk sok tekintetben különleges.
– Mennyiben más a Hiventures üzleti politikája?
– A Jeremie-alapok a 100 millió forint alatti befektetésekkel, a korai fázisú startupokkal nem vagy csak alig foglalkoztak. Mi összesen 57 milliárd forintot fektetünk be 2023 végéig, de ennek 52 százaléka a legkorábbi, inkubációs fázisra (több mint 11 milliárdos keretösszeggel), illetve a magvető szakaszra (mintegy 18 milliárd) koncentrálódik.
– Ha már itt tartunk, a Jeremie-alapok megítélése nem túl kedvező, főként visszatekintve az elmúlt időszakra. Az állami kockázati tőke kihelyezése, az invesztíció mennyire transzparens?
– A transzparenciát tekintve mi átlátható, komoly szabályozási feltételek mellett működünk és fektetünk be. Úgy vélem, talán szigorúbb feltételek is vonatkoznak a munkánkra, mint ami a korábbi időszak alapkezelőire, főként a Jeremie programra jellemző volt. Csak egy példát említve: egy-egy invesztíció csak akkor valósulhat meg, ha az erre a célra létrehozott befektetési bizottság tagjainak a többsége az ötletet finanszírozásra alkalmasnak tartja, és semmilyen etikátlan magatartást nem tűr meg a szervezetünk.
– Mit jelent az inkubációs fázis?
– Itt alaposan kidolgozott ötletekkel jelentkezhetnek kis csapatok. E projektek 9 millió forintos befektetést kaphatnak azért, hogy az első prototípus megszülethessen s le lehessen tesztelni a piaci és felhasználói reakciókat, fogadtatást. Itt mindössze fix 9 százalékos tulajdonrészt kérünk, és a kötelezően alkalmazandó mentor további legfeljebb 6 százalékot kérhet el a projektből.
– Erre a programra jelentkezett több mint négyszáz aspiráns?
– Igen, az inkubációs befektetésre eddig 426-an jelentkeztek a honlapunkon keresztül.
– Összesen hány cégbe invesztálnak majd ebben a konstrukcióban?
– Célunk, hogy a hét év alatt összesen 1000-1200 startupprojekt kaphasson 9-9 millió forintot. Számosságát tekintve szep-temberig itt született a legtöbb támogatási döntés, közel félszáz.
– Ez azért messze van még az ezertől…
– Ez igaz, de itt ténylegesen néhány hónap éles üzemről van szó, mert nekünk egy egész Európában egyedülálló nagyságrendű programot kell beindítanunk és bejáratnunk. Ez azt jelenti, hogy ha képesek vagyunk tartani az utóbbi hónapok ütemét, akkor 2023 végéig tudjuk teljesíteni ezt az ambiciózus vállalást.
– Nagyobb tőkét is adnak?
– Az inkubációs fázisból sikeresen kikerülő cégek viszonylag könnyen kaphatnak újabb, 30 milliós invesztíciót. Ha nagyon sikeresek, akkor persze egyből mehetnek a magvető termékünkért is; ebben a konstrukcióban 50 és 150 millió forint közti, átlagosan 120 milliós befektetéseket helyezünk ki. Itt a hétévnyi kihelyezési időszakban 100-200 befektetésre érdemes vállalkozással számolunk. Ide már jóval több kell, mint egy ötlet. Működő prototípusokat és nemcsak kíváncsiskodókat, hanem elszánt, elkötelezett vásárlójelölteket is fel kell tudni mutatni, sőt, az sem árt, ha tényleges bevételi lába is van már a vállalkozásnak.
– A nagy cégekre is van forrásuk?
– A legnagyobb konstrukció a Növekedési befektetési program, ahol az elméleti tőkehatár 500 millió forint. Itt 24 milliárdos keretösszeggel, jellemzően 350 millió forint körüli átlagos kihelyezéssel számolva ötven-száz cégbe tudunk befektetni.
– Honnan lesz ennyi innovatív csapat, olyan, amely nemcsak a szavak szintjén, de üzletileg is megállja a helyét?
– Nem csupán a piac természetes növekedésében bízunk, olyan programokat is támogatunk, mint a Startup Campus, amely vidéki egyetemek bevonásával igyekszik terjeszteni az innovációs vállalkozói kultúrát. Programjainkban szakmai partner a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), amely többek közt az egyetemi és más kutatóhelyekkel ápolt szoros kapcsolata révén segítheti céljainkat. Kevesen gondolnak arra, hogy pár év múlva a házon belül 9-9 millió forinttal támogatott projektek tucatjai érhetnek meg a magvető, sőt, később a növekedési befektetési fázisra is. A legsikeresebb cégeink tehát a Hiventures berkein belül is továbbléphetnek, újabb invesztíciót kaphatnak, ha a számaik meggyőzők lesznek. Ez az egymásra épülő, többlépcsős befektetési lehetőség teszi a Hiventurest egyedülálló kockázatitőkealap-kezelővé Magyarországon.
– Mennyiben más az önök támogatása, mint a klasszikus pályázati rendszer?
– Bár a forrás egy része GINOP-tá-mo-ga-tás, a felhasználás teljes mértékben elkülönül! Nem győzzük hangsúlyozni, hogy itt nem vissza nem térítendő vagy más dotációról, hanem klasszikus kockázatitőke-befektetésről van szó, még akkor is, ha a hozamelvárásaink nem olyan nagyok, mint a tisztán piaci alapú tőkebefektetőké.
– Ha már másokról szó esett, az önök 57 milliárd forintos forrásával összevethető lesz a Széchenyi Tőkealapnál (SZTA) várhatóan elinduló több alap összesen sok tízmilliárdos forrása. Milyen a viszony a szintén állami, uniós támogatással működő alapkezelővel?
– Nem vagy nagyon ritkán keresztezik egymást az útjaink. Az SZTA inkább a hagyományos, jellemzően kisebb kockázatú iparágakba fektet be, visszavásárlási konstrukciójuk is más szemléletű. Éppen ezért már volt, hogy ők küldtek hozzánk náluk jelentkező céget, s volt, hogy mi küldtünk projektet őhozzájuk. A vezetéssel a személyes kapcsolat is jó.
– Mi a helyzet a régi jeremie-s és más, piaci tőkebefektetőkkel? Ők kimondva-kimondatlanul konkurenst látnak önökben.
– Mi döntően egy kínálati űrt töltünk be, azokra a területekre fókuszálunk, amelyekre eddig kevesebb figyelem jutott. Ha valaki dolgozott már kis, innovatív startupokkal, az tudja, hogy ez nem könnyű terep. Mi mégis felvállaltuk ennek a résnek a betömését, mert össztársadalmi méretekben is nagyon hasznos dolognak tartjuk, ha a munkánkkal hozzájárulhatunk az innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez. Kiemelném mindemellett, hogy mi stratégiai partnerként tekintünk az összes többi tőkebefektetőre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az invesztícióink során előnyt élveznek azok a projektek, melyek társbefektetőt tudnak felmutatni.
– Mik a jövőbeli terveik?
– December elejére elkészül a hazai startup-ökoszisztémát igen alaposan feltérképező elemzésünk. Ez nekünk is sokat segít a feladataink további megtervezésében. V4 Startup and Innovation Tour néven a visegrádi országokban zajló startupversenyt rendezünk, amely december elsején ér véget, egy budapesti döntővel. A 2018-as év legfontosabb prioritása az lesz, hogy a follow on befektetésekről gondoskodjunk, ezért már most elkezdtük intenzíven építeni nemzetközi kapcsolatain-kat, elsősorban a kontinentális Európa, illetve a skandináv országok irányába. Számos jelentős európai tőkebefektetővel kerestük és keressük a kontaktust, hogy portfóliócégeink nemzetközi viszonylatban is a lehető legjobb esélyekkel induljanak. A befektetési döntések számának és volumenének fenntartása mellett ez lesz jövőre a legfontosabb feladatunk. Célunk nem más, mint hogy az öreg kontinens startupfővárosává váljon Budapest, és erre minden lehetőség adott.
Névjegy
2006-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy Karán. 2013-ban elvégezte a CFA programot
Karrierjét a Mol kockázatkezelési területén kezdte, majd négy éven keresztül dolgozott a jegybankban a pénzügyi elemzések, majd a monetáris stratégia szakterületen
2013 és 2016 között az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója volt
2016. szeptember 1-je óta a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója
Számos tudományos publikáció szerzője. Angolul és spanyolul beszél. Két gyermek édesapja
Borítófotó: Pictorial Collective
