Bruttóban az idén összejöhet a 360 ezres átlagbér

Pénz beszél
Magyarországon az utóbbi három évben a bruttó keresetek harmadával nőttek, ez az uniós tagállamok átlagánál majdnem ötször gyorsabb javulást jelent – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) elnöke, bér- és munkaerőpiaci szakértő.

– Hol tart a magyar bérfelzárkózás EU-s, régiós megközelítésből? 

– Az egyik legnagyobb növekedést tudhatjuk a magunkénak már évek óta. Hazánkban az utóbbi három esztendőben a bruttó keresetek harmadával nőttek, ez a tagállamok átlagánál majdnem ötször gyorsabb javulás. A térségünkben lévő, az uniós középértéknél alacsonyabb bérszínvonalú országok mind komoly ütemben zárkóznak fel, azaz a V4 mellett a három balti állam és Bulgária, Románia, Horvátország is több mint az EU-átlag duplájával növekedett. Hazánkban a bérek javulásával egy időben a bruttó kereseten kívüli munkáltatói költségek csökkentek, mert az állam a munkát terhelő adókat és járulékokat folyamatosan és jelentősen mérsékelte. Ezért fordulhatott elő, hogy az utóbbi három évben a bruttó bérek a harmadával emelkedtek, az összes munkaerőköltség pedig csupán a negyedével nőtt. 

2018-ban a tagállamok közül hat országban sajnos csökkentek a bruttó reálkeresetek, míg 2017-ben öt, 2016-ban négy esetében. Belgiumban és a mediterrán országokban évről évre kevesebbet érnek a fizetések.

– Euróban vagy forintban kell-e számolni a bérkonvergenciát? 

– A mögöttünk hagyott három esztendőben mindkét esetben összébb zárult az olló. Értelemszerűen reálisabb eredményt kapunk akkor, ha a vásárlóerőt vizsgáljuk, mert az árfolyamgyengülés 2018-ban is három-négy százalékot elvett, azaz ennyivel lassabban közeledtünk Nyugat-Európához. A bérünk a vásárlóerejét tekintve már nem is annyira drámaian alacsony, mint ahogyan azt sokszor olvashatjuk. Nemrég írt az Economist arról, hogy a Big Mac-index szerint 45,6 százalékkal alulértékelt a forintunk. Nagyon más lenne a bérszínvonalunk, ha sikerülne csökkenteni az alulértékeltséget.

– Mi jósolható 2019-re? 

– A 2018-as bruttó átlagbér a legutóbbi KSH-adatok szerint majdnem elérte a 330 ezer forintot. A nettó pedig csaknem 220 ezer, de a családi kedvezményt is figyelembe véve 228 ezer forint volt. A minimálbér és a garantált bérminimum idei nyolcszázalékos növekedése ellenére szinte minden elemző valamivel nagyobb éves bővülést vár. Így aztán, ha egész évben jól mennek majd a dolgaink, akkor akár 360 ezer forint fölé emelkedhet a bruttó átlagbér, de a 350 ezret mindenképpen eléri. A családi kedvezmény figyelembevételével pedig a nettónk is minden bizonnyal eléri majd a 250 ezret. Persze a KSH, épp a héten, nyilvánosságra hoz más módszerrel kalkulált adatokat is.

– Mikorra érhetjük be az átlagos nyugati fizetéseket? 

– Nem győzöm hangsúlyozni, hogy Európa 275 régiója közül Burgenland és Nyugat-Magyarország között van az a határ, ahol a legnagyobb az átlagkeresetek különbsége. Sehol máshol nincs akkora eltérés, mint a szombathelyi, kőszegi, illetve a felsőőri, kismartoni keresetek között. És Trianon előtt ez a különbség nem létezett. Ez a hatalmas szakadék pár emberöltő alatt alakult ki. A Vas megyei családok emlékeznek még arra, amikor ugyanolyan szinten éltek, mint a határ túloldalán lévő rokonaik. A számok azt mutatják, hogy míg néhány éve a magyar átlagkereset az osztráknak a negyven százalékát sem érte el, ma már közel a felénél tartunk az OECD szerint vásárlóértéken. Ausztria az EU öt legnagyobb keresetű országának az egyike.

– Lehet-e számítani a jövőben béremelést követelő sztrájkokra? Vagy a piaci nyomás egyébként is kikényszeríti a dinamikát?

– Ebben az évben már mindenhol megtörténtek a bérmegállapodások. További sztrájkok nem várhatók az idén. Mivel ma már sokkal nagyobb problémát okoz a cégeknek a munkaerőhiány, mint korábban bármikor, ezért a fizetéseket nem tudják mesterségesen alacsonyan tartani. S a legtöbb szektorban a növekedés olyan mértékű, hogy megvan a fedezete a további béremelkedéseknek. Így aztán a következő évekre is azt várom, hogy megmarad a dinamika.